Egy Névnélküli Város, megannyi különös fajjal és a maréknyi család, akik ezt a várost irányítják, fajuknak megfelelően.
Örök sötétségbe burkolva.

 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi switch
Felhasználónév:


Jelszó:


Chat
Legutóbbi témák
Alicia Greed Vas. Júl. 16, 2023 7:33 pm

April White Szer. Szept. 14, 2022 1:24 pm

Derryl Cooper Csüt. Aug. 18, 2022 6:13 pm

Oliver Ulliel Vas. Márc. 27, 2022 11:42 am

Névtelen Fáraó Szer. Feb. 16, 2022 6:43 pm

Victorius du Chapellier Hétf. Feb. 14, 2022 6:30 pm

Phoenix Gunnarsen Vas. Feb. 13, 2022 6:40 pm

Velizarii O'Reely Pént. Dec. 24, 2021 12:24 am

Jean Ulliel Szer. Dec. 15, 2021 3:49 pm

Top posters

Megosztás
 

 Nagy zeneterem

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2
SzerzőÜzenet
Derryl Cooper
Derryl Cooper

Faj :
Ember
Családi állapot :
Nőtlen
Hozzászólások száma :
87

Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptySzomb. Dec. 22, 2012 8:24 pm

*Megérkezik,a cseléd ismét beengedi,már látásból ismerik egymást. Biccent neki,majd előrehalad és már össze is találkozik a "trónörökössel". Mrs.Darklore a levelében kifejtette miféle a fia,egy örökké hűvös,magába forduló kis őstehetség. Na majd ezt eldönti őt. Messzoről látja a karótnyeltséget. Damien sem láthat nagyon mást. Mr.Cooper kék szemei vágnak mint a vékony jég és olyan kegyetlenül néznek ki rezzenéstelen,komoly s szigorú arcából,hogy ember létére ez kissé sok. Vagy nem. Határozott léptekkel közeledik a fiúhoz,a tekintetét állja mindvégig,át a hosszú folyosón,ahonnan már összeért a tekintetük. Magas,a zakón keresztül is érezhető,hogy sportos testalkatú. Megáll a kölyök előtt*
- Damien Darklore,ha nem tévedek.
*hűvösen mondja és egy pillanatra körbepásztázza a termet,ahol már járt,mire tekintete visszasiklik a vámpírra,a kis szörnyetegre emberbőrben. Lehet,hogy a világot megtéveszthetik,de Derryl "Angel" Coopert nem*
- Az édesanyád azt írta nekem a levelében,amiben felkért,hogy vállaljam el az oktatásotokat,hogy szoktál komponálni. Játsz el nekem valamit a szerzeményeid közül.
*diktátori határozottsággal sétál beljebb a szobában és ül le az egyik ülőalkalmatosságra*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptyKedd Dec. 25, 2012 8:47 pm

Derryl Cooper jól néz ki, szinte vicsorgásba torzulnak fogaim, nagyon össze kell szednem magam, hogy ne ugorjak azonnal, köszönés helyett a nyakának. Igaz, hogy rám nagyon nem volt jellemző soha, de ha Cathalina kinyírhatta a tanárainkat, én is megtehetem.
Ez a szerencsétlen nyomorult úgy vonul be ebbe a tiszta légterű szobába, mintha lenne valaki, felfordul a gyomrom az önbizalmától. Ugyan mire olyan büszke? Összeszűkítem vészjósló szemeim, egyenesen az arcába nézek, nagyon halkan szólalok meg.
- Nem téved
Sajnos - teszem hozzá gondolatban. Vajon mi késztethette anyámat arra az elvetemült ötletre, hogy ezt fogadja fel? Minek? Ez vacsorába való fűszernövény. Amikor anyámat említi még összébb szűkülnek szemeim, ajkam penge vékonnyá préselődik. Tehát anyám jóban van vele... Áh, nem hiszem, hogy anyám akkora lúzer lenne, hogy sajnálná egy petrezselyem levesbe aprítását.
Mikor parancsolgatni kezd, hogy játsszak neki valamit, döbbenten megvillannak szemeim. Hogy mer utasítgatni? Ráadásul ezzel a hangsúllyal, a többi tanárom mind a valagam is kinyalta volna, ahogy azt tőlük alacsonyabb rendűségük miatt megköveteltem, de ez... egyenesen úgy beszél velem, mint valami diktátor. Legszívesebben rádobnám a zongorát arra a vén, kopaszodó fejére.
- Minek?
Kérdezem jegesen.
- Maga nem fog engem zongorázni tanítani, örömet pedig nem fogok okozni egy mocskos halandónak, remélem ezzel tisztában van?!
Egy pillanat alatt az orra előtt termek, csak egy lélegzetvételnyire vagyok a torkától. Remélem tisztában van vele, hogy meg fog halni.
- Búcsúzzon el a Darklore családtól
Nem óhajtottam vele soká cicázni
Vissza az elejére Go down
Derryl Cooper
Derryl Cooper

Faj :
Ember
Családi állapot :
Nőtlen
Hozzászólások száma :
87

Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptySzer. Dec. 26, 2012 12:07 pm

*Megérkezik,be is vonul és összetalálkozik új tanítványával. Cooper tekintete hűvösebb a jégnél és kegyetlenebb egy átlagos embernél. Ez a tekintet tekintélyt parancsoló,határozott,erős jellemre utal. Állja a kölyök farkasszemezését*
- Kezdjük el a munkát, Damien. Szólíts Mr.Cooper-nek.
*javasolja,nem szereti a tétlenkedést és túl sok időt sem szeretne eltölteni ebben a vámpírbarlangban. De ennyi pénzért és magasztos célért megéri. Damien viszont visszafelesel,ahelyett,hogy a dolgát tenni. Gondolhatta volna,hogy ha a nővéreivel gond volt,akkor vele sem fog lazán menni az óra*
- Mert a tanárod vagyok és mert ez egy zeneóra. Édesanyád azt írta nekem,hogy a modorod kifogástalan,amint azonban elnézem,elég elfogultan fogalmazott. Kénytelen leszek neked is illemórát is tartani,ahogy Cathalina nővérednek.
*ugyanazzal a kegyetlen és kemény tekintettel mered Damienre,nem félemlíti meg ez a kis mitugrász. Hiába ugrik közvetlen a torka elé a kis "trónörökös",Cooper meg se moccan*
- Ezt az anyáddal beszéld meg. Túl jól megfizet ahhoz,hogy a te elkényeztetett nemtetszésed miatt itt hagyjalak.
*radikális őszinteséggel mondja ezt a taknyos vérszopó szemébe*
- Gondolkozz el,Damien,hogy a szüleid miért pont engem választottak. Ember vagyok,igen. És szeretem az ezüstöt.
*enyhe célzás csupán,tudtára adja,hogy igen,egy védtelen halandó vámpírok között,ezért felkészült kicsit. Megigazgatja saját zakóját,felfedve jobbján a négy ezüstgyűrűt. Kellemetlen lenne az öklével összecsókolóznia egy vámpírnak*
- Fejezzük be a szócséplést és kezdjük el a munkát. Egyikőnk sem szeretné a szükségesnél hosszabb ideig "élvezni" a másik társaságát.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptySzer. Jan. 30, 2013 7:51 pm

Szólíts Úrnak halandó... morgom magamban, szavakhoz azonban nem jutok, túl elvakult hirtelen haragom. Ez a halandó más, mint az eddigi tanáraim és egyáltalán nem tetszik, hogy nincs a szemeiben rettegés, hogy nem látom, hogy elismerné igen, én több vagyok nála, hogy ő csak egy mocskos kis senki, akinek megtiszteltetés, hogy egy levegőt szívhat velem.
- A modorommal nincs semmi baj Mr Cooper
Vicsorogom a képébe gúnyosan megnyomva a Mr Coopert
- Azokkal legalábbis akik tudják hol a helyük az evolúciós hierarchiában, de maga úgy látszik elnézte, ugyanis alattam kellene lennie.
Közlöm jegesen, mégis talán most van bennem a legtöbb érzelem, tömény düh és gyűlölet az emberi faj irányába, szinte elcsuklik a hangom tőle. Undorító, hogy meri valakinek képzelni magát és utasítgatni csak mert megfizetik. Egyáltalán hogy mehetett el ennyire a szüleimnek hazulról? Hol a büszkeségük? És még Cathalinát is tanítsa? A közelébe sem mehet ez az emberi söpredék!
- Soha többé nem megy majd a nővérem közelébe.
Most már tudom, hogy ki fogom nyírni, ő is tudja, mégsem tágít, pofázik tovább.
- Anyám nem bánja, ha eljátszadozom a tanárokkal, Cathalinának is megengedte, magának éppen pechje volt, hogy rossz kedvemben talált, ennyi az egész.
Legalább is ezt fogom mondani anyámnak, a belőle készített pástétomot pedig feltálalom Cathalinának. Akkor villannak meg csak szemeim, mikor kiderül, hogy vadász. Jobban már nem is gyűlölhetném, hirtelen világossá válik miért nem ijedt meg tőlem, viszont fel sem tudom fogni hogyan vehettek fel a szüleim egy VADÁSZT! Hisz ez rohadt veszélyes! S hirtelen már nem is tudom ki ölné meg a másikat. Érzem, tudom vissza kellene fognom magam, megjárhatom, de talán...éppen ez lenne a megoldás, hogy kirúgják, márpedig mindenképpen ki kellene rúgatnom. Ez az ember veszélyes, nem juthat Cathalina közelébe, nincs joga itt lenni, egy vadásznak egyszerűen nincs joga létezni, nem adhatok rá lehetőséget. Hatalmas metszőfogaim elővillannak, támadok és várom, hogy megüssön. Ha megölni nem is tudom, de ha behúzna egyet, vagy megsebezne, futhatnék anyámhoz, hogy az új tanár nos... bántott!
Vissza az elejére Go down
Derryl Cooper
Derryl Cooper

Faj :
Ember
Családi állapot :
Nőtlen
Hozzászólások száma :
87

Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptySzer. Feb. 06, 2013 7:53 pm

*Tekintete mindvégig kifejezéstelen,tekintélyt parancsolóan üveges. A kölyök szemébe néz,állja a tekintetét,egy pillanatra sem rebben a szeme. Nem fél tőle,nyilvánvaló*
- Ezt had döntsem el én.
*feleli semlges hanglejtéssel,megjegyzése nem meglepő,hiszem szerény személye az illem és zene tanár,nem pedig a kis mitugrász tanítvány,a nagy s neves Darklore poronty,ahogy a taknyos magáról vélekedhet*
- Nem azért vagyunk itt,hogy filozófiáról társalogjun. Hogy te mit gondolsz,az engem nem érdekel. Viszont hogy hogyan kell viselkedned társaságban,másokkal,akár emberekkel egy estélyen,ezekre meg kell tanítanalak. Nem mutathatod ki mindig a valós érzelmeidet és gondolataidat. Egy fogadáson például nem beszélhetnél így egy halandóval,ahogy velem teszed. Udvariatlan magatartás. Nem az én kedvemért,hanem mert így követeli az illem. Az apád kedvéért és az anyádéért,hogy ne hozz rájuk szégyent nyilvánosan. Sem botrányt. Se te,se a nővéreid. Ha ezt megérted,rájössz miért egy egyszerű embert választott az anyád tanítótokul. Felül tudott lépni a saját korlátain,amire te,mint elkényeztetett egyszem fiúgyerek,képtelen vagy. Legalább is egyelőre. Azért vagyok itt,hogy csiszoljak a jelelmeden,hogy ezen változtassunk. A saját érdekedben,a ti érdeketekben. Engem aztán igazán nem ütne szíven,ha azt hallanám vissza a városlakóktól,hogy botrányt csaptál a szüleid valamilyen híres és felkapott,flancos estéjén,ami miatt nem mernek hónapokig a nyilvánosság elé kerülni,mert összesúgnak a jónépek. A tekintélyetek és makulátlan híretek fontos a szüleidnek. Engem kértek fel,hogy bebiztosítsák magukat. Erről szól ez az egész,a máz mögött. Nem az illemet vagy zenét illető lexikális tudásotokat akarják gyarapítani,azt felesleges lenne,amit meg tudtatok tanulni,már elsajátítottátok. Ez viszont nem elég,mint említettem. Egy kastélyban éltek bezárva,nem csoda ha a viselkedéseteken ez torzított.
*monológja közben is rezzenéstelen marad az arca majdnem végig,míg egy pillanatra el nem néz,majd vissza a fiúra*
- A nővéred is a tanítványom,addig fogok mindőtökhöz járni,ameddig az édesanyátok nem lesz elégedett a munkámmal,ameddig el nem érem nálatok a várt hatást. Tehát rajtatok múlik főként,meddig kell megtűrnötök magatok között.
*feleli már-már flegmán a ficsúr kirohanására*
- Dehogynem bánja. Tényleg azt hiszed nem érdekli? Ennyire ne ismernéd a saját szülőanyádat?
*kételyt keltő,szúrós és súlyos kérdést tesz fel,tekintetével ledöfve Damient*
- Miért hívott volna engem,ha annyira nem érdekelné? Miért nem hívott megint egy vámpírt,aki annyira magasztal titeket,hogy meg sem mer nyikkani és még a kivégzését is tűri? Ugyan,Damine,gondolkozz már felnőtt fejjel. Gondolkozz elvontan. Nem csak te vagy ezen a világon,ne csak magadra gondolj,lásd egészben,akkor rájössz majd. Lépj túl a gyerekes dühön és fajgyűlöleten. Így is elég időt pazaroltunk fecsegésre,oktatni jöttem ide,nem szócsatázni. Azt hiszed olyan előszeretettel jön egy ember vámpírok barlangjába? Elárulom,cseppet sem,mivel nyilvánvaló a fölény,el kell ismerjem. Viszont én is túllépek ezen,hiszen mint oktatót kért fel az anyátok,mint anya s nem mint vámpírúrnő. A dolgom,hogy neveljek,oktassak. Ennyi. Nem több,de nem is kevesebb.
*megjegyzést tesz az ezüstöt illetően,ezzel arra céloz,hogy mint ember,bolond volna védtelenül vámpírfészekbe jönni,fel van készülve. Hogy ebből Damien rögtön a vadászságra asszociál,privát problémája. Megragadja a megvadult vámpír vállát,mikor támadna és beszélni kezd*
- Damien. Higgadj le és figyelj rám. Az oktatód vagyok,erre koncentrálj és ne másra. Ember vagyok,ezt vagy elfelejted vagy megbékélsz vele,utóbbinak jobban örülnék a saját érdekedben. Ember vagyok,ezért nyilvánvaló,hogy nem jövök egy vámpíroktól hemzsegő kastélyba varázspálca és néhány ezüstékszer nélkül. Nem szeretnék idő előtt hat láb mélyen feküdni. Érthető,nem?
*Damien érezheti a zsibbadást a vállában és ha Mr.Cooper kezére néz,láthatja,hogy három ujján vastag ezüstgyűrű feszít egymás mellett. Tehát semmi pánik,lődözés és társai,egyszerűen csak nem szívbajos a tanár úr. ami valóban,ha átgondoljuk,hogy el is vállalta,várható. A szívverése felgyorsul,de csak egy kicsit. Még is csak veszélyes helyzet ez*
- Lehiggadtál? Töltesz magadnak esetleg egy pohár vért? Kezdhetjük az órát? Minél tovább vitatkozunk itt feleslegesen,annál tovább kell élveznünk egymás társaságát.
*most is a fiú szemébe néz,de most kevésbé hűvösen,inkább szuggesztíven*
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptySzomb. Feb. 23, 2013 11:30 am

Gyűlölöm, hogy tekintete nem tükröz rettegést. Nem elég, ha csúnyán nézek, meg kell ölnöm. Még felesel és úgy tesz, mintha méltó lenne egy levegőt szívni velem, arckifejezésem acélos ellenállást ölt, méghogy ő akar itt döntéseket hozni...
- Tökéletesen tisztában vagyok az illemmel és sosem szoktam kimutatni a megvetésemet, szóval érezd magad megtisztelve.
A tettetésben profi vagyok, habár ő nem ismerhet, nem tudhatja, hogy a tulajdon apám is pokolra kívánom és a nap minden percében megjátszom magam előtte. Nem ismeri azt a rideg álcát, amire nem is adok neki esélyt, hogy megismerje.
- Ha anyám normálisan bemutatott volna engem magának, amire nyilván semmi szükség
Horkanok fel megvetően.
- Akkor tudná, hogy sosem hoztam rájuk szégyent és nálam tökéletesebben senki sem ismeri az illemet. Teljesen értelmetlen és fölösleges, hogy rám szabadították, jobb lesz, ha feladja, nekem nem taníthat semmit.
Acsargom és ez igaz, nálam senki sem fegyelmezettebb, karót nyeltebb a lelkem sötét titkait pedig senki sem ismeri, a mostani halandón kívül, akinek egy kicsit megmutatom önmagam, mondjuk, hogy meg akarom ölni. Mélyen csalódtam anyámban, nem fogok nyugodni, amíg ezt a férfit el nem tüntettem innen.
- Ha a híres szüleim nem őrültek volna meg tudnák, hogy semmi baj a viselkedésemmel, maga egyszerűen nem tetszik nekem, most először leszek engedetlen. Felül tudok kerekedni, de ahhoz magának semmi köze.
Felháborító ez az egész, hogy 20 évnyi kemény színjáték után az anyám még mindig kételkedik, azok után, hogy mennyit képmutattam nem hiszi el, hogy kifogástalan a modorom és sosem csinálnék botrányt, sehol? Cathalina volt a botrányos, én a nyugodt, én a szikkadt, én az élettelen. Hát ez mire volt jó, mire volt jó ez az egész, az életem, ha nem hittek nekem? Persze, hogy elvesztem a fejem, 20 év fáradságos munkája ment oda, mert ez azt jeleneti, hogy a szüleim egy pillanatig sem hittek nekem, hogy végig átláttak rajtam, vagy sejtették, hogy nem vagyok tökéletes, vagy, hogy csak a megfelelő pillanatra várok, hogy eltegyem apámat az útból és végre vámpírokhoz méltóan vegyem át a faj feletti uralmat. Hogy kiirtsam az embereket, hogy háborút szítsak a világban. Természetesen elvesztem a fejem, természetesen meg akarom ölni Coopert, természetesen köddé válik mindaz a csodálatos szerepkép, amit mutattam. De csak, itt csak neki, ugyanakkor bennem is megszakad valami, érzem, hogy soha többé nem leszek már ugyan olyan.
- Megbánja...
Sziszegem
- Ezt még megbánja mindenki. Én nem voltam bezárva, Engem úgy taníttattak, hogy egyszer majd a Vámpírok vezére leszek, én tudtam a kötelességem, az illemet!
Múlt idő! Az egész világot gyűlölni kezdem.
- Anyám elárult engem! Bánja? Ti pusztulásra vagyok ítélve, ti....
Meredek magam elé, de már nem tudok folytatni a beszédet, a harag elfolytja a hangomat, ő meg tovább magyaráz, hogy az anyám szeret, persze, végig kételkedett bennem! Nekitámadok, hogy eltakarítsam ezt a kis zavaró tényezőt és még megmentsem az igazi önmagam, amit eddig nem látott senki más rakta kívül, soha. Természetesen nekitámadok és ő lefog, ezüsttel, érzem is, hogy megbénulok. Hiába kapok felé tűhegyes fogaimmal, hogy pontot tegyek a mondat végére, ő visszatart, sőt idegesítő módon magyaráz. Szemeim elkerekednek, elernyedek, aztán összeszűkítem a szemem megint. Ez...borzasztó...ez...tönkrement. Felesleges volt megjátszanom magam? Talán sosem hitték el, talán mindvégig tudták, hogy egy vérszomjas gonosz dög vagyok és most megpróbálják kinevelni belőlem ezt a Hitleri magatartást és megváltoztatni és reménykedni, hogy megjavulok, akkora pipogya papucs leszek, emberbarát puszipajtás, mint az apám. Menthetetlenül beleestem a szüleim hálójába... Hirtelen úgy érzem mindent elvesztettem... A jövőm, a képet, hogy majd vezető leszek és megjátszhatnám magam, még jobban, de Derryl már tudja, el fogja mondani anyámnak, hogy jól sejtette, nem vagyok annyira makulátlan, mint mutattam magam, hogy végig csak játszottam és ki tudja játszok-e még tovább. Csalódott vércseppek gyűlnek a szememben, ez igazán meglepő lehet éppen tőlem. De csak az egész életem látom romokban heverni, mindent! Catyt is elveszni, a terveim, hogy eltüntetem apám az utamból, hogy látja majd: erősebb, jobb, méltóbb vagyok hozzá, hogy belém szeret. Nem a hisztis, nevelésre szoruló öccsébe...akinek most lát.
- Nem...nem kell az óra, elmegyek!
Mondom kevésbé higgadtan, sőt ordítva, nem maradt más lehetőségem mint egyszerűen lelépni, mert ha nem ölöm meg akkor ez az ember már tudja és el fogja anyámnak mondani! Ha megjátszom magam, hogy megváltoztam... talán, esetleg beválik, de hogyan, ha idáig, amíg tökéletes volt a játékom sem hitt nekem?
Vissza az elejére Go down
Derryl Cooper
Derryl Cooper

Faj :
Ember
Családi állapot :
Nőtlen
Hozzászólások száma :
87

Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 EmptySzomb. Feb. 23, 2013 8:44 pm

*mint acél a titán ellen, mind a ketten olyan ridegek és elhatározottak. Egyik sem fél a másiktól, mindkét férfi erős jellem, képzeletbeli fémes nyikorgás kettőjük között a levegő*
- Nem tudom a szüleitek mit mondtak rólam vagy a saját szándékaikról a munkámmal kapcsolatban s mit nem. Úgy gondoltam amit kell, azt elmondják nektek. Ha a konfliktus csupán ebből adódik, akkor most már remélem tisztábban látsz, hogy miért is vagyok itt. Nekik lehet, hogy kellemetlen, még is is felkértek, biztosan szükségét érezték. A közös munkák remélem ezek után, hogy tisztáztuk a jelenlétem célját, gördülékenyebben fog menni.
*szóval a drága és nemes vámpír uraság és asszonykája "elfelejtették" tájékoztatni a gyerekekt a házi oktató jövetelének céljáról. Meg sem lepi, hiszen ilyen gerinctelen népség a vámpír. A külyök önimádó és agresszív viselkedése sem jön olyan váratlanul, főleg ezek tudatában. Ide engedik, össze engedik egy ilyen megvadult, elkényeztetett taknyos vámpírral, aki embergyűlölő, mit sem mondva neki arról, miért varrnak a nyakába egy halandót, még szép, hogy bepipul, az egyik fél vétkesebb mint a másik. Dehát a vámpírok már csak ilyenek, ismélteli önmagának. Közben a ficsúr nárcisztikus monológot rendet, amit póker arccal hallgat, az undort már gondolati szinten elfojtva. Abból, amit előbb a tanár úr elmondott, elemeiben cáfol rá Demien kis önimádó önértékelésének és mindennek, amit ennek kapcsán magyarázni próbál a vadásznak tanárnak*
- A jelenlegi viselkedésed nem ezt bizonyítja.
*szúr oda mint dárda VI.Sándor pápa fiának oldaába, a vámpír viszont ennyitől nem vész oda (sajnos)*
- Ez a te dolgod és a szüleidé. Én csak a munkámat végzem.
*intézi el ennyivel, hiszen mindez így igaz, na meg nem is érdekli különösebben*
- Lady Darklore azt mondta, te vagy a legkiválóbb modorú gyermeke és hogy a nővéreiddel lesz a több gondom-talán veled csak az ő önérzetük miatt kell foglalkoznom ebből kifolyólag(?)-, de amint látom, tévedett. Örülnék, ha még is az ellenkezőjét bizonyítanád be.
*próbál nem megvetően nézni a fiúra, nem szabad. Az anyja tényleg pozitívan nyilatkozott róla , Coopernek az volt az érézse, hogy a külyökkel nem lesz gond, csak a hárpia nővérével, meg azzal a másik félresikerült, antiszociális fruskával, akivel sajnos nem először hozta össze a sors. Megpróbál hatni a vérszívó kölyökre, egyikőjüknek se lenne jó,ha Damien kimutatná a foga fehérjét. Cooper mit sem tud a Darklore trónörökös színjátszó életéről, őt az érdekli, hogy a szájkosár fent maradjon. Mindkettőjük érdekében. Veszélyes ez a játszma, tudja, már akkor tudta mikor elvállalta. Nem lesz olyan egyszerű és forgatókönyvszerű a vámpírok tanítása, mint ahogy azt naívan elképzelné bárki*
- Akkor mutasd meg nekem Damien, bizonyítsd be. Te leszel a vámpírok vezére az apád után, had lássam!
*nem kiabál, hatni próbál erre az elfajzott szörnyetegre. Méltóságát mindvégig megtartja közben. Mélyen néz a vámpír szemébe, minden ereje szükséges hozzá, játszania tűzzel*
- Nem árult el senki, az anyád és az apád csak jót akar, hogy felnőj a pozícióhoz, ami majd rád vár és jól csináld majd azt, amire rákényszerülsz.
*Damien szerencséje, hogy Derryl egyszerű kirohanásnak véli őrjöngését, nem tudja, hogy esetleg minden szót annak szószoros értelmében és komolyan gondol. A vámpírok-és még az emberek is néha- szeretnek ilyen világotrengető dolgokkal dobálózni, főleg ha mérgesek. Látott már nem egy dühös példányt. Ekkor azonban vércseppeket pillant meg a hisztis kölyök szemeiben, ami meglepi kissé. Mi az, ami ennyire kiakasztja? Nem érti, hiszen nem ismeri annyira a csakád történetét, minden esetre próbálja menteni a menthetőt, játszania kell a szerepét, azoktató szerepét*
- Várj.
*mondja, tukajdon képpen kéri higgadt, visszafogott hangon*
- Nem tudom mi váltotta ki ezt a reakciót belőled, talán az, hogy ennyire gyűlölöd az embereket, de mindkettőnknek jobb lenne, ha maradnál. Ha hajlandó vagy úgy viselkedni, ahogy az anyád állítja, hogy szoktál és tudsz, akkor nem szólok neki a kirohanásdról. Ha bebizonyítod,hogy olyan úriember vagy, ahogyan azt nekem állította, akkor rövid idén belül közlöm vele, hogy veled már végeztem, nem látom szükségét, hogy tovább hozzád járjak. A nővéreid viszont nehéz esetek, ahogy azt ő maga írta meg, ezért náluk több időre van szükségem a fejlődésükhöz.
* még ha Damien háttal is áll, elmondja ezt a spontán ötletet, alkut. Nevetségesnek tűnhet, főleg egy kívülálló szemében. De ez tűnik a leg kézenfekvőbben. Mi értelme lenne, ha nagy perpatvar lenne és Coopernek még tovább kéne itt rohadnia a vámpír porontyokkal, ráadásul ne adj' Isten ezzel az őrülttel még többet foglalkozni, hogy megnevelje? Talán még az életébe is kerülne. Ebből nem kér. Viszont ha ráérzedd a fiú gyengéjére, vagy legalább is valami hasonlóra, akkor még megmentheti a helyzetet*
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



Nagy zeneterem - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Nagy zeneterem   Nagy zeneterem - Page 2 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Nagy zeneterem
Vissza az elejére 
2 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2
 Similar topics
-
» Nagy vásár
» Erdő, ahol túl nagy a csend

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nameless Town :: The Nameless Town :: Darklore negyed :: Darklore kastély-
Ugrás: