Egy Névnélküli Város, megannyi különös fajjal és a maréknyi család, akik ezt a várost irányítják, fajuknak megfelelően.
Örök sötétségbe burkolva.

 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi switch
Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics

by Sötétség
Csüt. Júl. 11, 2019 9:18 pm

by Nathaniel Crowley
Pént. Jún. 28, 2019 12:30 pm

by Sawaha
Vas. Jún. 09, 2019 5:08 pm

by Ewolet D. Ulliel
Vas. Jún. 09, 2019 1:31 am

by Ewolet D. Ulliel
Szomb. Jún. 08, 2019 1:54 pm

by Ewolet D. Ulliel
Szomb. Jún. 08, 2019 12:59 pm

by Ewolet D. Ulliel
Szomb. Jún. 08, 2019 11:27 am

by Lyra
Szer. Jún. 05, 2019 8:21 pm

Chat
Top posters

Share
 

 Központi klinika

Go down 
SzerzőÜzenet
Vendég
Anonymous


Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Központi klinika   Központi klinika EmptyPént. Dec. 07, 2012 4:57 pm

Egy kórház a város központjában, ahol gyógyítók látnak el bármily fajba tartozó sérültet. Jól felszerelt, nívós hely, általában van orvosságuk a betegségek túlnyomó részére, de az is elképzelhető, hogy vannak sérülések, melyeket az itt gyógyító gyógyítók sem tudnak orvosolni.
A kórház egy nagy, három szintes épület, a legfelső szinten a tartós betegeket kezelik, akik hosszabb ideig fognak bent tartózkodni, a középső szinten van a fertőző, gyermek osztály, és szülészet, a sürgős eseteket viszont az elsőn látják el.


Központi klinika K%C3%B3rh%C3%A1z
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Re: Központi klinika   Központi klinika EmptyPént. Dec. 07, 2012 6:06 pm

Kim


Ismét egy önbizalomhiányos ifjú, Sitka mégis kénytelen bólintani arra, hogy az ő fajtájára veszélyes a város.
- Igen, egy kissé veszélyes neked.
Vallja be, tudja, hogy sok a zombi, vámpír és egyéb nyalánkságok, igaz ezzel nem nyugtatja meg a fiút, hozzá is teszi nyomatékosabban:
- De ne aggódj, én vagyok a polgármester.
Ami jót jelent, ergo megvédi. Már megszokta, hogy a megmentő szerepét neki osztották ki. Mikor az igazgatóról beszél a gyönge fiú figyelmesen hallgatja, dereng neki az iskola neve, de kifejezetten nem tudja hová sorolni, ő mindig Egyetemeken tanított, Dexternon volt az egyetlen kivétel, meg is bánta valahol, hogy kisiklott, ugyanakkor az iskolának köszönheti Oféliáját. Visszatérve Kimhez bólogat, arra gondol talán hoppanált olyan messziről, valószínűleg az ijedtségtől véletlenül.
- Most nagyon messze vagy már attól a helytől, itt nem találnak rád, a városnak nincs neve, sosem találnának meg, azt fogják hinni halott vagy.
Magyarázza lassan, nem akar túl megrázó lenni, de azt akarja, hogy a fiú értse. Aztán ki is sírja magát, bár mond egy nagy hülyeséget, Sitka mindvégig igazán serényen öleli magához és nyugtatóan simogatja a haját, hallgatja, próbálja összerakni a történetet, de ezen fennakad.
- Ilyet ne mondj fiam, fiam, nem térhetsz vissza, csak ha az időd lejár.
Pont ő beszél...
- Felejtsd el ezt a butaságot, még ha nincs is kedved visszamenni, akkor is van megoldás. Nem fogod feladni.
Erről maga fog gondoskodni, ha kell, sőt keményebben is jelenti ki, mélyen a szemébe nézve, erősebben szorítva Kimet, noha a fiú már majd össze esik, azért hatni akar rá, nem is fogja hagyni elkallódni. A zsubszkulcs kényszermegoldás, de gyorsan ott lesznek és ha vannak sérülései a fiúnak ki fog derülni, sőt erősebb nyugtatót kaphat, végre kialussza magát, így hát Sitka egy kórház recepcióján jelenik meg védencével. Mivel ismerik, elsőbbséget élvez, amit most ki is használ. Egy ágyat kér a fiúnak és egy gyógyítót, aki megnézi, fel is kíséri Kimet a harmadikra, liften keresztül mennek.
- Mindjárt lefekhetsz, amíg alszol megvizsgálnak, nincs-e egyéb sérülésed, ne aggódj, nem hagylak itt, itt leszek, mikor felébredsz.
Ígéri, hisz tudja ha valaki ismeretlen helyre csöppent milyen fontos egy nagyjából, talán homályosan ismerős arc látása, nem hagyná magára a fiút. Óvatosan kíséri egy olyan szobába, ahol egyedül lehet, rendesen kialudhatja magát. Letessékeli egy fehér ágyra, a gyógyító felé áll, hogy tüzetesebben megvizsgálja, de Kim akár már el is aludhat.
Vissza az elejére Go down
Kim Kaguya
Diák - Mágus
Kim Kaguya

Faj :
Ember
Kor :
27
Családi állapot :
Nőtlen
Hozzászólások száma :
8

Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Re: Központi klinika   Központi klinika EmptyCsüt. Dec. 13, 2012 10:06 pm

~ Sitka~
Előzmény: Itt olvasható

Valóban az, méghozzá nem kis mértékben. Nincs teljesen tisztában azzal, hogy ki ő, mi ő, és sokszor még a tükörképével sincs megbékülve, hát még ezzel a hellyel, amiről azt sem tudja, hogy hol van. Igyekszik kicsit összeszedni magát, és értelmet csiholni fáradt elméjébe.
- Sejtettem. Rám minden veszélyes, ami a négy falon kívül van - sóhajt fel, mert eddig is eléggé kellett vigyáznia magára, mert a gonoszok meg akarták szerezni a gyógyító mágiáját. Ő pedig nem akart semmilyen formában sem a Leader embere lenni. Bár az iskolából talán Alex fogja egyedül hiányolni, vagy Ellie, akivel a végén már majdnem kapcsolat alakult ki.

- Az miért jó hogy maga a polgármester? - érdeklődik, és kisimítja a haját az arcából, és elszörnyed hogy mennyire koszos még a haja is. Rá fog férni egy pár óra alapos fürdés, ami azt illeti. Vágyik is erre, ahogy sok másra is, amit azonban nem kaphat meg. Nem kaphatja vissza a nevelőanyját Suzanne-t. Elkeseredetten biccent a mondottakra.
- Én is azt hinném magamról hogy az vagyok, ha nem fájna ennyire itt bent - emeli a kezét a szíve tájékára, mert jelenleg úgy érzi, mentem megszakad. Messze került mindentől, amit ismer, és félve gondol arra, hogy mi lesz vele itt, mit fog csinálni, hiszen már senkije sincs. És még szinte kölyök, amennyire tudták óvták még a széltől is. Ellazul a kedves simogatásra, és nem zavarja hogy egy másik férfitől kapja, jelen helyzetben igen kevés mindenen akadna csak fent, és ez nincs közöttük.
- Tudom, az örök korforgást nem lehet idejekorán megzavarni, mert megbomlik az egyensúly - sóhajt fel, mert megtanulta ő rendesen a leckét annó, csak most mindenhez lenne kedve, csak életben maradni nem.

Kicsit meglepetten néz Sitkára, mikor erőteljesen kijelenti, hogy nem adja fel, nem teheti meg, de csak kábultan biccent, és elveszik a másik tekintetében, tényleg fáradt lehet.
- Nem adom... fel... - nyöszörgi még, és amikor a zsupszkulcs magába szippantja, felkavarodik egy picit a gyomra, de aztán valami kórház féleségben kötnek ki. Pánikba esik, és görcsösen kezd el kapaszkodni Sitkában, a kórház előhozza a friss élményeit, hogy kórházban halt meg Suzanne, és onnan zavarta el őt az addig olyannyira szeretett Matt is. A felfelé vezető utat végigreszketi, és szégyen, nem szégyen nem ereszti el a férfit. Rettegve várja, hogy mi lesz itt vele, és mikor felérnek a szobába, kicsit kételkedve engedi magát lenyomni.
- Az jó... köszönöm... - szólal meg, és hagyja hogy a gyógyító egy mozdulattal álomba küldje, és zavartalanul megvizsgálja. A felszíni sérüléseken kívül sok baja nincs, inkább csak karcolások, zúzódások, és apróbb sebek vannak az erdőben való bolyongástól. Álmában még inkább kölyöknek tűnik, és nem álmodik semmit.

Nyolc órával később, mikor felébred, valamivel jobban érzi magát, és hunyorogni kezd a napfénytől. Lassan kitisztul a kép, és felismeri maga körül a kórházi szobát, ahová tegnap vitték, és egy hirtelen mozdulattal felül, megrémül, mi van ha megint el akarják zavarni? Rémülten pillant körbe, de észreveszi az egyik másik ágyon Sitkát, ahogy talán elbóbiskolt egy picit (?), és megnyugszik. Rá is emlékszik, és hogy kedves volt vele tegnap, nem hagyta ott az erdőben, és elhozta ide a kórházban. Visszadől az ágyra, és egy kicsit még mered a plafonra, és elgondolkozik a tegnap történteken, és amikor Sitka észreveszi az ébrenlétét, megkérdezi.
- Tegnap... mesélt egy iskoláról, ott mit tanítanak? - érdeklődik, mert ha mást nem oda megy tanulni, és akkor meglesz a szállása is, amíg meg nem szokja ezt a furcsa helyet, ha már az otthona nagyon messze került.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Anonymous


Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Re: Központi klinika   Központi klinika EmptyKedd Dec. 18, 2012 7:08 pm

Hozza a gyereket a kórházba, kicsit elgondolkodik miért lehet veszélyes rá minden? Talán különleges ereje van? Vagy különösen ártatlan? Ezt majd ki fogja deríteni.
- Meg kell tanulni védekezni fiam, fiam
Teszi hozzá nyugtatólag, ez igaz is, noha nem valami érzelmes biztatás, de hát még csak most ismerte meg a fiút.
Jó kérdés, miért jó, hogy ő a polgármester, eszébe jut, hogy a fiú nem propaganda szövegnek értette -e, nem ismerheti, hogy ő nem az az önreklámozós fajta.
- Csak azért, hogy ha a pártfogásomba veszlek itt senki nem bánthat majd.
Magyarázza nyugodtan, szerinte ez teljesen egyértelmű, bár azt még mindig nem érti miért ő a polgármester...
Azon csak pislogna kidülledt szemmel, hogy az atyai fejsimogatása kételkedésre adhat okoz szexuális hovatartozásával kapcsolatban, de szerencsére van olyan tapintatos nem olvasni a kétségbeesett fiú fejében.
Fáj a szíve szegénynek, de ez jelen körülmények között teljesen érthető. Sitka még bólogat is, biztatja a szívfájást.
- Ez természetes, de idővel enyhülni fog, higgy nekem.
Ő már ismeri az idő kis játékait... Neki is fájt már a szíve, de már az érzésre sem emlékszik. Persze kim nem fog ezer évig élni, hacsak nem ad neki pl Sitka egy kis életelixírt.
- Igen, jól mondod. Tudom, hogy most nehéz...
Ért egyet, mert ezt nem tagadhatja, de majd kiszedi rendesen mi történt pontosan és talán megismeri a gyereket, ha az hagyni fogja. Egyelőre biztosítja, hogy nem adhatja fel és ez hipnotikus erővel hat Kimre, elismétli a szavait. Mikor már úgy látja ideiglenesen nagyjából meggyőzte, természetesen tudja, hogy ez nem lesz ilyen egyszerű, csinál egy zsubszkulcsot, úgy gondolja el kéne vinne kórházba a fiút, hátha van valamilyen belső sérülése, hiszen ő maga nem ért az orvosláshoz. A láthatatlan porszívó be is szippantja őket.
Látja, hogy a kórházban megijed a fiú, ő biztosan tartja és határozottan vezeti, a nehezebb pillanatokban, mikor Kim nagyon remeg megnyugtatóan elmormolja:
- Nem lesz semmi baj.
Ő tudja, hogy jó helyen vannak... kell a pihenés, az alvás, egy kis felejtés a fiúnak. Kap is egy gyógyitalt, amitől nem tud álmodni és nyolc kerek órára megszabadulhat a kínzó szenvedéstől. Természetesen bent marad vele, ír Oféliának, hogy éjszakára maradni fog, felesége bizonyára megérti majd. Egy székre ül le, Kim ágyával szemben, ott el is bóbiskol. A fiú hangja kelti fel. Gyorsan felpattantja festett szemeit és a fiúra mered. Iskola? Hát persze, persze.
- Igen, igen, bár nem kell törődnöd az iskolával. Arra gondoltam egy ideig megszállhatnál nálam.
Veti fel, feláll, a fiú ágyához sétál, majd a maga kidülledt nagy szemeivel közelről rámered.
- Hogy vagy, hogy vagy? Azt mondták nincs semmi bajod, noha úgy gondolom a lelked igenis nagy károkat szenvedett. Kim, talán fájni fog, de úgy vélem az enyhüléshez muszáj lesz feltépnünk azokat a sebeket, egyrészt, hogy én is megértsem, másrészt, hogy te is fel tudd dolgozni őket. Az elfojtás a legrosszabb gyógyszer.
Hümmög egy sort.
- Elmeséled nekem mióta bántottak a volt iskoládban, kicsoda és hogyan?
Kérdezi, ennyit ki tudott szűrni a tegnapi jelenetből.
Vissza az elejére Go down
Kim Kaguya
Diák - Mágus
Kim Kaguya

Faj :
Ember
Kor :
27
Családi állapot :
Nőtlen
Hozzászólások száma :
8

Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Re: Központi klinika   Központi klinika EmptyHétf. Dec. 24, 2012 11:21 pm

Ahogy úton vannak, és megérkeznek a kórházba, akkor kap választ, vagyis egy gyenge bíztatást, de ez is több annál mint amire számíthat egy idegen helyen, mindentől távol. Elmerengve biccent, mint aki csak egy jó viccnek tartja a dolgot, mert ő nem tud védekező varázslatokat, ő csak egy valamiben jó, de abban nagyon. A gyógyító erő kezelésében.
- Igen, meg kellene... - ért egyet a férfivel, és bólogat a kérdésre, ami elsőre butának tűnik, de ő itt nem ismer senkit, és nincs tisztában azzal sem, mekkora szerencséje van, hogy pont Sitkával találkozott az erdőben, és nem valami sokkal vérszomjasabb lénnyel. Nagy, őzbarna szemeivel felnéz a férfire, ahogyan az éppen azt ígéri neki hogy senki nem bánthatja.
- És meg... megtenné? Én nem akarom, hogy megint bántsanak - szomorodik el kissé a tekintete, kapott az élettől már szegény gyerek éppel eleget, mégis sikerült megőriznie ártatlanságát, és jólelkűnek maradnia.

A kórházon belüli utat gyakorlatilag Sitkához bújva, kapaszkodva teszi meg, mert ez a hely, bár más mint a londoni kórház, mégis csak a fájó eseményeket juttatják eszébe, amire most a legkevésbé sem akar gondolni, így is eléggé kimerült, és az agya is lassabban jár már, tele van rémképekkel, és Matt dühös arcával, mintha csak ő tehetne róla hogy Suzanne meghalt.
- Nem fog... megszakadni? Mert most úgy érzem mintha ólomból lenne, és nagyon fáj - sóhajt fel, még hangja is kimerülten cseng, és ahogy lefektetik az ágyra, a férfire nézve biccent. Nehéz, most nagyon nehéz neki, a már rendeződött élete, megint egy csapásra a feje tetejére állt, és még véletlenül el is hopponált az ismerős tájakról. Maga sem tudja, hogyan csinálta, de a ruhájában ott van a szépen faragott pálcája is. Világosbarna pálca, majdnem tizenegy hüvelyk hosszú és egyszarvúszőr van benne.

A megnyugtató és álomtalan alvás után, kipihentebben ébred fel, és azonnal észreveszi Sitkát, aki az ágya mellett üldögélve szundít. Még aludva is szimpatikusnak találja, és megérzi ösztönösen, hogy benne megbízhat, ő nem akar neki rosszat. Valami különösen jó érzéke van az emberismerethez, és ritkán hagyja csak cserben ez a képessége. A kérésére meglepő ajánlatot kap, amin elgondolkozik, és közben ülő helyzetbe helyezkedik, a derekához tuszkolja a párnát, a takaró alól még nem bújik ki, inkább magára húzza azt is. A férfi megjegyzésére, hogy nem lesz jobb ha elfojtja, csak rosszabb bólint, ezt ő is tudja. Elméletben sok dolgot tud, csak amikor magán kellene segíteni, akkor mond csődöt minden tudománya, és igen, valószínűleg károkat szenvedett, máskülönben miért fájna olyan pokolian? Az ágya mellett megtalálja a pálcáját, amit a zsebéből vehettek ki, hogy ne legyen útban a vizsgálatok folyamán. A kezébe veszi, és párszor megforgatja az ujjai között. Szórakozottan legyint vele párat, aztán felsóhajt, kicsit lehajtja a fejét, lelki erőt gyűjt ahhoz, hogy végre megszólaljon, és elmesélje, miként került ő ide.

Lassú, körkörös mozdulatot tesz a pálcájával, aminek nyomán sűrű fehér füst tör elő, és alkot egy kis gömböt, mintha valami kristálygömb lenne az, amiben megjelenik az, amiről beszél.
- Én nem ismertem sosem az igazi szüleimet, annyit tudok, hogy vélhetően apám japán származású volt, és tőle örököltem a kinézetem, és a nevem második felét. Anyámról halvány emlékem van csak, hogy elvitt sétálni, és utána nem jött vissza többet, Suzanne jött helyette, aki hazavitt magához. Amikor volt már annyi eszem, hogy felfogjam a dolgokat, elmesélte hogy ő talált engem, és nem vagyok a vérszerinti fia, mégis akként szeretett, és anyámnak neveztem őt - kezd bele az elejétől, és megjelenik egy ködös alak, egy férfi és egy nő, ahogy elmennek egymás mellett, közöttük egy kisfiú. Aztán a pótmama mosolygó képe jelenik meg, csodálatos nő volt, legalábbis Kim mindig csodálattal és szeretettel gondolt rá, ez a megjelenő képen keresztül is érződik.
- Ő nevelt fel, London külvárosában laktunk, és onnan kerültem a Londontól nem messze lévő varázsló iskolába a Wilianba. Az igazgató kedves volt, és viszonylag jól is mentek a dolgok, míg megjelent egy fura alak, és elkezdődtek a furcsa dolgok az iskolában és akörül - folytatja, és a képen látszódik a kedves is házikó, ahol laktak, és utána az iskola impozáns épülete, az igazgató mosolygós képe, és több tanár is megjelenik, a szigorú Raisen tanár úr, aki komolysága ellenére korrekt volt mindig, és a mindig nevetős Hannelorié.

- Egy rossz banda került elő, hasonlóak voltak mint a halálfalók, csak nem tudom hogy ők mennyire voltak azok, és volt közöttük egy vörös hajú fiú William, ő is közéjük tartozott. Volt, egy karácsonyi bál, amire elmentem az egyik lánnyal, aki régóta tetszett már, és egy karácsonyi jó tündér teljesítette egy-egy kívánságunkat, és megadta nekem azt a gyógyító erőt, amit mindig szerettem volna, már csak meg kellett tanulnom bánni vele. Valószínű emiatt néztek ki maguknak a rosszak is, hogy őket gyógyítsam, ha megsérülnek, és Willt küldték értem, hogy tegyen maguk közé valóvá. Elvitt az egyik menedék helyükre, és félholtra vert, és rám égette a jelüket, a vállamra. Nem volt normális... - sóhajt fel, és megborzong, megjelenik az iskola, a bál, a gyönyörű csarnok, Ellie arca akit szeretett, és végül William vad arca, ahogy rá néz, mint egy ragadozó a prédájára, egy jel, amin a Leader jele van, a tüzes vas ahogy a bőréhez ér, és az érzés ami utána maradt. Aztán Will, amint önként beledől a forró fémbe, és saját magát is megjelöli.

- Ezután nem sokkal, eltűnt. Nem tudták, hová lett, miért és merre járt, nyugalom lett az iskolában. Később tűnt fel újra, mintha kicserélték volna, merő jóság volt, és nem győzött bocsánatot kérni azért amit tett. Nem, én.. nem érettem őt. Aztán mikor már kezdtem megszokni az új Willt megint eltűnt, és ugyanolyan őrülten került elő, mint volt... Megint megvert, a régi idők emlékére, ahogy mondta és szörnyű dolgokat tervezett... Szörnyű história volt, ahogyan meghalt, és valami szertartással ismét életre keltették... - sóhajt fel, és ezek is szépen végigperegnek mint a film. Will narancssárga szemeivel néz, egy kitömött farkas rémíti halálra Kimet, egy rövid zuhanás a kanapéra, és egy másik kép... amint egy külvárosi házban alszik a vörös hajú, az ágyon, Kim pedig a kanapén, mintha béke lenne közöttük.

- Kész rémálom, ami volt de Will sokadszor is eltűnt, és az iskola évnek is vége lett, aztán az újabb év már jobban ment, jobbak lettek a jegyeim is, és úgy tűnt elmúlt ez az egész... De akkor kaptam egy levelet, hogy az anyám beteg és elmentem meglátogatni, de akkor már... már késő volt bármit is tenni, el sem búcsúzhattam tőle... és Matt, aki a barátja volt kifordult magából, és elzavart, én pedig... csak mentem, elindultam, és szaladtam hogy minél távolabb legyek onnan és nem tudom hogyan kötöttem ki itt. És... nem tudom, lehet hogy képzelődtem, de... mintha láttam volna egy farkast az erdőben vagy három méteres szörnyeteg volt, de... eltűnt, amikor ön megjelent... - filózik el, és küzd a könnyeivel, de ezúttal nem sír, szemmel láthatóan jót tett neki az alvás, és gyanítja varázslattal meg is tisztogatták, mert a haja is kibontva omlik a hátára, és elől a szemébe lóg. Tiszta, fényes mint szokott, most veszi észre, és hátratűri a haját, hogy ne legyen neki útban. Úgy érzi, hogy túl sokat beszélt már, így hallgat egy keveset, hagy lehetőséget, hátha Sitka valamit kérdezni szeretne, ennek kapcsán. Az üveggömböcskében ismétlődnek a képek, de leginkább Will jelenik meg, mint a legfőbb rém kép. Hol a kedves mosolyával, hol vérfagyasztó farkasával, hol meg csak fenyegető árnyként...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Vendég
Anonymous


Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Re: Központi klinika   Központi klinika EmptySzomb. Feb. 16, 2013 3:52 pm

Szegény fiú itt szenved a karjai között ő pedig a védekezéssel traktálja. Úgy érzi muszáj elmondania, de valahol tudja, hogy most Kim csak úgy rámondja, ki van merülve és talán ezzel majd később kellene felhoznia meg beíratnia az iskolába, ahol ezt még meg is tanítják neki. Próbálja megnyugtatni, hogy mivel ő a polgármester talán van némi szava a városban, semmiféle vörös szörnyeteg nem bánthatja a fiút az ő beleegyezése nélkül.
- Természetesen fiam, fiam, most már nem bánthat senki.
Bólogat,kevés most ez, de talán picivel jobban megnyugszik a fiú. Addig is kórházba viszi, ahol főleg biztonságban lehet és össze is szedheti magát.
Be is kíséri egy kórterembe, ott lefektetik egy ágyra, Sitka elrendezi a fiú párnáját, reméli, hogy másnapra talán egy leheletnyivel jobban lesz. Vagy rosszabbul, ki tudja mekkora sokk érte.
- Most nehéz, de idővel minden elmúlik, pihenj szépen, álmodban semmi sem fog fájni.
Ilyenkor a pihenés tud a legjótékonyabb hatású lenni, addig sem szenved a fiú. Sitka rá is bízza az ápolókra, hogy gondoskodjanak róla, hogy ne álmodjon, mégis erős nyugtatót kapjon. Elhatározza, hogy reggel éberen fogja várni, mégis elszundít egy kicsit, bármilyen furcsán néz ki Sitka mégsem vámpír. Persze rögtön magához tér, látja a fiú kialudta magát, de természetesen nincs jól, sőt Sitka nagyon nehezet kér tőle, ezzel tisztában van, hogy idézze fel és mesélje el mi történt vele. Ez kell, nem csak miatta, de Sitka se nagyon érti és hát akkor hogyan tudna segíteni? Biztató mosolyt vág, közelebb húzódik a sráchoz, azt látja, hogy a pálcával jól bánik, így még jobb, láthatják is mi történik. Figyelmesen hallgatja a fiú szavait és figyel az emlékeire is. Látja a pótmamát, meg hogy az eredeti elhagyta, sajnos van ilyen, meg is szorítja a fiú kezét. Látja, hogy aztán iskolába ment és egyelőre minden rendben ment, az igazgató sem tűnik vérszomjasnak.
Megjelenik a banda, Sitka kissé összébb ráncolja szemöldökét, mikor az a vörös megjelöli és bántja Kimet a látomásban. Nem nagyon szokta kimutatni haragját, csak szemei szűkülnek nagyon össze, ami nála fura, mert mindig kiguvvasztja őket. Biccent, hogy érti, mehetnek tovább, nem akar közbebeszélni, hátha a fiú elakad és akkor nem fogja tudni végigmondani, amit akar. Igen, valóban szörnyű história kerekedik ki a történetből, Sitka megvárja, míg Kim befejezi aztán néz csak rá.
- Jól értem, hogy ez a Will meghalt és feltámasztották? Tehát az eredeti énje lehetett a jó a kegyetlenebb pedig bizonyára a varázslat miatt amit a csoport művelt vele.
Töpreng, lehet Kim majd választ ad a kérdésére.
- Borzasztó történet, sajnálatos módon áldozat vagy benne, bár szerencsére eljöttél, ha véletlenül is, így a csoport tagjai már nem tudtak kihasználni. Valószínűleg ezt a Willt is irányították, biztosan nem magától lett ilyen. Időbe telik majd mire el tudod fogadni, szembe mersz szállni vele, a félelmeddel. De szembe fogsz tudni, ebben biztos vagyok. Ha szeretnéd utánajárok a dolognak, megtudom lehet-e még segíteni a fiún, de ha teljesen új életet kezdenél itt azt i megértem.
Kicsit hallgat, a fiúra néz válaszért, aztán folytatja.
- Viszont a nevelőanyádért nem tehetek semmit. Ez talán a legfájdalmasabb most és hogy a barátja ilyen kegyetlenül elzavart, de... ezen már csak az idő segíthet. Viszont a jó hír, hogy ha minden igaz az emberek lelke halhatatlan, biztosan nem teljesen veszett oda az a kedves asszony.
Sovány vigasz...kicsit közelebb húzódik Kimhez, kezét a fiú vállára helyezi.
- Arra gondoltam lakhatnál egy ideig nálunk. Van egy feleségem, ő vámpír, de igazán kedves, most terhes, hamarosan gyermekünk születik, de bizonyára nem lenne ellenére. Tudom, hogy nem pótolhatjuk az igazi családot, de talán....sőt minden bizonnyal könnyebb lenne.
Pislog a fiúra, kíváncsi mit fog válaszolni, türelmesen vár, ha nem akar, természetesen azt is megérti, akkor majd segít elhelyezni valahol. Ám ha belemegy majd beszél Oféliával, tudja, hogy jó lelkű teremtés, az elesetteken mindig segít, anyáskodó, bár alig idősebb Kimnél, olyan lehetne neki, mint egy nővér.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



Központi klinika Empty
TémanyitásTárgy: Re: Központi klinika   Központi klinika Empty

Vissza az elejére Go down
 
Központi klinika
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nameless Town :: The Nameless Town :: Városközpont-
Ugrás: