Egy Névnélküli Város, megannyi különös fajjal és a maréknyi család, akik ezt a várost irányítják, fajuknak megfelelően.
Örök sötétségbe burkolva.

 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi switch
Felhasználónév:


Jelszó:


Chat
Legutóbbi témák
Alicia Greed Vas. Júl. 16, 2023 7:33 pm

April White Szer. Szept. 14, 2022 1:24 pm

Derryl Cooper Csüt. Aug. 18, 2022 6:13 pm

Oliver Ulliel Vas. Márc. 27, 2022 11:42 am

Névtelen Fáraó Szer. Feb. 16, 2022 6:43 pm

Victorius du Chapellier Hétf. Feb. 14, 2022 6:30 pm

Phoenix Gunnarsen Vas. Feb. 13, 2022 6:40 pm

Velizarii O'Reely Pént. Dec. 24, 2021 12:24 am

Jean Ulliel Szer. Dec. 15, 2021 3:49 pm

Top posters

Megosztás
 

 A város főtere

Go down 
SzerzőÜzenet
Sötétség
Sötétség

Hozzászólások száma :
107
Tartózkodási hely :
A Sötétség mindenhol ott van

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: A város főtere   A város főtere EmptyCsüt. Ápr. 04, 2013 10:58 am



A város főtere
A Városközpontban található Namless Town, a Név Nélküli Város főtere, mely közelében ékeskedik a Városháza. Tekinthetjük ezt a teret a város középpontjának, itt találkozik s fut össze minden. Innen bármerre indulhatunk, kis utcák vezetnek el a város minden pontjába.
A környéken és a tér körül üzletek és boltok találhatók, alkalmanként pedig vásári térré alakul a főtér.
Nagy, macskakövekkel kikövezett, kört formáló területről beszélünk, ahová egyszerű pihenés vagy séta szempontjából  is kijöhet bárki, leülhet a padokra vagy a központi szökőkút mellé, esetleg a virágágyásokban gyönyörködhet.
Vissza az elejére Go down
Avery Montgomery
Avery Montgomery

Faj :
Ember?
Családi állapot :
Eljegyzett o.o
Hozzászólások száma :
72

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzer. Jan. 01, 2014 5:16 pm

Oliver Ulliel

Lehetnek-e kísértetei nemcsak egy-egy háznak, hanem egy egész városnak? Nem csupán valamelyik épületnek, utcasaroknak, egy kis játszótér kosárlabdapályájának, az üres kosárnak, amely alkonyatkor úgy mered ki a félhomályból, mint valami véres és titokzatos kínzószerszám - nem csupán egy adott környéknek, hanem mindennek? Az egésznek? Lehetséges ez?

Ez így egy marha jó kérdés volt Stephen Kingtől, épp én magam is erre keresem a választ. Nem tudom, hogy szimplán a paranoia teszi-e, vagy ez az egész, ami körülleng ebben a városban, de úgy érzem, figyelnek. A suliban, az utcán, az étteremben, az erdőben, valaki mintha mindig rajtam tartaná a szemét, valaki, akinek még csak a gondolatára is rossz érzés költözik belém, amit egyszerűen nem tudok mire vélni.
Ahogy az emberek rám néznek... folyton elkap a tévképzet, hogy ők tudnak valamit, amit én nem, hogy nagy dolog van készülőben pont a szemem előtt, és mintha behunynám azokat. Hasonló az érzés, mint amikor az emlékeim között próbálok kutatni. Mintha valaki nem hagyná, megakadályozná, hogy múltam képei lepörögjenek az agyam egyik zugában, és ez idegesítő.
Zsebre dugott kézzel kémlelem a telet. Szeretem, hisz ilyenkor minden annyira békés és nyugodt... leszámítva Namless Townt. Nem találom a békét, sőt úgy érzem, ide a nap sose küldi a sugarait, azt a derengő, halvány fényt is csak az utca lámpáinak köszönhetem, ami épp csak arra elég, hogy ne rohanjak el fejvesztve innen. Félek, félek mindenütt, úgy érzem, árnyak nyúlkálnak értem, hogy majd a megfelelő pillanatban vasmarkaikban tudjanak.
- Elnézést- gondolataimból az ütközés menekít ki, amiért titkon hálás is vagyok. Megtorpanva vizslatom a macskaköveket előttem, hosszasan mérlegelve, fel merjek-e nézni. Milyen világ az, ahol már azt is alaposan át kell rágni, látni akarod-e az illetőt, akinek neki mentél? Pedig kéne, az illem ezt megköveteli, és sose voltam modortalan. Mégis .... félek, ha szemeim elszakadnak a biztos tájtól, megint valami szörnyűség tárul eléjük, mait aztán végképp nem dolgozok majd fel.
Vissza az elejére Go down
Oliver Ulliel
Oliver Ulliel

Faj :
Vámpír
Családi állapot :
Özvegy
Hozzászólások száma :
75

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzer. Jan. 01, 2014 8:13 pm

Avery

"Most tél van és csend és hó és halál."


*A költő leírása tökéletesen illik a mai bágyadt, még is szép téli délutánhoz. Az utcák némák, alig hallani a tompa léptek zaját a macskaköveken, de még a szél se fúj.
Lassú lomhasággal hullanak alá a kövér hópelyhek, nem túl sűrűn, egészen halottian.
Tökéletes. Ezen a jelzőn mereng Oliver ahogy a főtéren sétáll zsebre tett kézzel.
Szereti a telet, a kedvenc évszaka. Minden halott. Az esztétika kicsúcsosodása. Talán azért érez így mert vámpír. Nem mellesleg ebben az évszakban jött a világra, ízig-vérig tél s fagy.
A gondolatmenetből egy apró lökés zökkenti ki. Egyből a hang irányába pillant. Elmosolyodik ahogy a havas macskaköveket bámuló fiatal lányt meglátja*
- Nem történt semmi.
*mondja a kábító férfihang, egészen lágy, még is mély. Ugyan olyan halotti és még is szép, ahogy ez a mai táj, mintha a része lenne. Jégkék szemei a lányt kémlelik, vajon felpillant-e*
- Zaklatottnak tűnsz...
*szinte suttog ahogy a szavakat ejti, ugyan azzal a jellegzetes mosollyal. Radarként érzékeli a halandók érzelmi válságait, vámpírhoz méltóan.
Fekete szövetkabátot visel, felhajtott gallérral, persze csak a látszat és ámítás kedvéért, mert a vámpírok nem fáznak*



Megjelenés:
A város főtere Tumblr_m3z6at30qi1rpp08go1_400_large_www.kepfeltoltes.hu_
Vissza az elejére Go down
Avery Montgomery
Avery Montgomery

Faj :
Ember?
Családi állapot :
Eljegyzett o.o
Hozzászólások száma :
72

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyHétf. Márc. 17, 2014 8:29 pm

Ez a kihaltság, hogy egyetlen árva lélek sincs a kietlen helyen, az ég sötétsége, amit néhány kósza hópehely tesz rokonszenvesebbé, ez így egyszerre mind.... ijesztő. Én a naphoz vagyok szokva, a fényhez, hogy az emberek boldogan andalognak az utcákon, és nem uralkodik el rajtuk minden sarokban a veszélyérzet. Ez a hely annyira bús, komor  és régi, hogy tényleg kételkedek abban, nem egy szellemvárosban járok. Pedig nem, tudom, hisz találkoztam már az egyre furcsább itt lakókkal, nem is kétség, hogy én a magam kis, egyre csak halványuló napsugarával, kívülállónak érzem magam. Már meg se próbálkozom a beilleszkedéssel, úgy se menne. Nem csak azért, mert tapasztalható hiányosságokkal küzdök, főként azért, mert ha történik valami jó az életemben, ahhoz inkább ragaszkodom. Így az arcom nem fedi el a komorság köde.
Érdeklődve fixírozom az épületeket, az arcom mégis félénk, pont, mint annak, aki várja, mikor ugrik elő egy fenevad, és szabja szét.
Aztán csak úgy nekimegyek valakinek, mire el kell fojtanom a sikolyt, nehogy előtörjön.
- A szemeid.... gyönyörűek- önkéntelenül hagyják el a szavak az ajkam, aztán mikor észbe kapok, le is szegem a fejem zavaromban.
- Mármint ilyen vakítóan kék tekintettel nem mindig találkozik az ember- hadarom el gyorsan, hátha javíthatok ezzel a kialakult helyzeten. Meg kéne már tanulnom, mikor kell befogni.
- Hát... ezen a helyen nehezen uralkodik el rajtam a nyugalom- mosolyodok el, kitartva a kezem, hogy néhány hópihe megpihenhessen rajta, mielőtt vízzé válik.
- Te viszont nem... őslakos vagy? Biztos volt időd hozzászokni ehhez a fur a légkörhöz- vizslatom érdeklődve, még a fejem is oldalra fordítom egy picit. Annyira más, mint én... és más, mint Leo, az ő közelében sose félek, most meg inkább futnék el.
- Amúgy a nevem Avery, és a tied?- gondolom ezt itt is így szokás, bemutatkozni valakinek... csak nem társul hozzá külön rituálé.
Vissza az elejére Go down
Oliver Ulliel
Oliver Ulliel

Faj :
Vámpír
Családi állapot :
Özvegy
Hozzászólások száma :
75

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyPént. Május 02, 2014 7:42 am

*Fátyolos. Az egész tér olyan, mintha valamiféle túlvilági Köd boritaná, pedig nincs köd. Némaság van. Hatalmas, lusta pelyhek szálnak alá. Tökéletesen beleillik ebbe a környezetbe az a magas, rendkivül világos bőrű és túlságosan kék szemű ifjú, akibe a kedves kis kivülálló ütközik. Vagy talán nem is annyira kivülálló mint gondolná? A férfi megfordul és a lehető leghibátlanabb mosolyt láttatja. Még is van valami ebben a mosolyban, ami oly idegenné teszi. Senki sincs az utcán rajtuk kivül. Talán voltak páran, mostanra akkor is eltüntek*
- Köszönöm.
*Halandók. Gyönyörűnek, ellenálhatatlannak látják legfőbb gyilkosaikat. Az ámitás és csábitás áldozatai lesznek. S eme gondolat az, ami féloldalassá tólja művészi mosolyát. Ahogy gondolatban az idegent kóstolgatja. Na nem csaka vénáit, törékeny kis lelki világát is. Mindig is szeretett szórakozni az emberekkel*
- Te már találkoztál hasonlóval?
*felcsillan ciánosan éhes tekintete, bár arcáról lehetetlen bármit is leolvasni. A lány...vajon a formaság kedvéért és a zavart csodálata kedvéért mondta ezt vagy tényleg látott már vámpir szemeket?*
- Szerintem békés. Mint egy temető.
*jegyzi meg a vérszopó és fürkészi a halandó arcot*
- "Őslakos"? Kiket nevezel "őslakosnak"?
*meglepi a megjegyzés és érdeklődő hangon, de rezzenéstelen arccal kérdez*
- Évek óta lakom itt. Más mint Párizs fényűzése, de megvan a maga varázsa mind a kettőnek. Ez a város...mintha a halálnak is új életet kölcsönözne.
*lassan hullnak alá a pelyhek. Rá a kékszemű vállára. Rá az arcára. A hajára. De ezek a pelyhek...nem olvadnak el. Csak nagyon-nagyon lassan kezdenek felengedni. Pontosan olyan szinűek mint az arca*
- Oliver. Örvendek a találkozásnak.
*feleli kiszélesedő mosollyal és Avery kacsóját az ajkához emeli. Közben végig a szemeibe néz, amint a hűvös ajkak a langyos bőrt érintik*
- Szóval...eltévedtél?
*érdeklődik leengedve a női kezet. A borzongás amit a lány felől érez halálosan kellemes a maga faja szörnyetegnek.
Mert a vámpir és az alátalakitott két teljesen más lény*a
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzer. Szept. 28, 2016 9:21 pm

Adrian
Némán járom az utcákat. Távoli zajként hallom, amint egy óra éjfélt üt, bár meglehet csupán a képzeletem játszik velem; mintha álmomban sétálnék, az épületek el-elmosódnak előttem, az utcai lámpák pedig pislákolnak, mialatt elhaladok mellettük. Hollófekete hajam selymesen omlik a vállamra, szinte meg sem mozdul, pedig úgy érzem, mintha egy hatalmas szélvihar kellős közepén haladnék.
Sosem éreztem még ekkora ürességet, a gyomrom valósággal mar az éhségtől, a torkom a tasakos vértől, ami egész nap be és ki közlekedett rajta. Mostanra ösztönösen törlöm meg a számat újra és újra, látva a sötét folyadékot a kezemen, mintha örökké ott lenne, mocskosan és bűzösen. Egészen elfelejtettem, milyen az íze az igazi vérnek, hogy a kettő még csak köszönő viszonyban sem áll egymással. Nos, ezúttal megkaptam a kellő ízelítőt.
Fogalmam sincs, miként jutok a főtérre. Kábán foglalok helyet a padok egyikén, tekintetem a szökőkúton felejtem, jóllehet alig tudatosul bennem, hogy egyáltalán ott van. Hogy én itt vagyok...
Eddig úgy tűnt, rajtam kívül egy lélek sem jár erre e kései órán, most azonban hallanom kell, valaki egyenesen felém tart. Szorosan hunyom le a szememet. Nem tudom, hogy kimondom-e, vagy csak gondolom: Nem.
- Jól van? - Egy férfi az, bár ezt az illatából is éreztem. Látni vélem lelki szemeim előtt, amint aggodalmasan közelít felém.
Hát ilyen szörnyen nézek ki?
- Nem, én... - suttogásom elhal, mikor leguggol előttem, hogy egy magasságba kerüljön az arcunk. Persze, pontosan erre vártam - kár is tagadni.
- Jól leszek.
Olyan gyorsan ragadom meg a nyakát, hogy reagálni sincs ideje.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzer. Szept. 28, 2016 10:38 pm

Rachel

Drakuláért se tudok egy helyben meglenni. Egyszerűen nem tudtam haza menni. Ez a város önmagában is rémisztő, és még sem tudott elijeszteni. Egyszerűen olyan érzésem van, hogy még maradnom kell. Csak járom az utcákat, már beültem egy kávézóba is, bár a koffein se hat rám még is a kávé izét imádom. Furcsán is néznek mikor feketén kérem cukor nélkül, csak úgy " nyersen " iszom ezt a kátrány szerű löttyöt. A friss emberi véri és égeti a vénáimat, és az érzékeim rendkívül élénkek lettek. Egyszerűen csinálnom kell valamit, legszívesebben hazáig futnék. Megörülök saját magamtól. Miközben elhaladok a városon nem egy nő végig mért, én pedig szenvtelenül haladok el mellettük, mint aki észre sem vette. Pedig úgy érzem egy jó ... kóbor numera viszont jót tenne összetört lelkemnek. Sokan nem járkálnak mire a főtérre érek már későre jár, csak a bulizó emberek lézengnek erre arra és azok is full részegek. Épp döntenék úgy hogy iszom még egy kátrányt, meg eszembe jut hogy valóban elszívtam egy doboz cigit, mikor valamit meghallok. Mintha Rachel hangja lenne, halk és... majd egy férfi nyöszörgése , de ami még őrjítőbb az a friss vér illata. Leszarva kilát meg gyorsan oda száguldok, majd elszakítom Rachelt a férfitól, és gyorsan betuszkolom egy sikátorba, ami a közelben van.
- Elment az eszed??? - förmedek rá hirtelen, majd az arcát látva nagyot nyelek. - Fenébe kislány... - rémülten nézek körbe ki vehetett minket észre. Próbálom kitalálni mit csináljak, és hogy Rachel mennyire van magánál...
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyCsüt. Szept. 29, 2016 6:34 pm

- Adrian, mit művelsz? - kérdezem nyugodtan. Nem értem, miért lett ilyen zaklatott, és ha már itt tartunk azt sem, egyáltalán hogy-hogy Nameless Townban maradt. Mikor tegnap elköszöntünk, az is felmerült bennem, hogy soha többé nem látom őt viszont, erre itt áll előttem, és azért aggódik, mert ittam egy emberből. Kicserélték volna?
Nem tetszik, hogy rángat, tegye bármilyen óvatosan is; tiltakozva szabadítom ki a karomat a kezei közül, mielőtt a sikátorba húzna.
- Tegnap rám erőltetted, most pedig elrángatsz, mint egy gyereket? - vonom fel a szemöldökömet, a hangom azonban inkább színtelen, mint felháborodott.
- Ráadásul mindezt anélkül, hogy begyógyítottam volna a sebet - teszem hozzá. Ezzel az észrevétellel együtt pedig vissza is indulok, hisz nagy a valószínűsége, hogy nincs eszméleténél a férfi, úgy pedig nehéz lett volna pillanatok alatt meglépnie.
Ugyanolyan nyugodtan haladok tovább akkor is, ha Adrian tiltakozni kezd. A segítőkész alak a padon fekszik, ahogyan sejtettem, a nyakáról pedig vékony csíkban folyik a vér, mintha önmagától döntene úgy, hogy megszabadul gazdájától. Halvány mosollyal az arcomon guggolok le elé úgy, ahogyan ő tette, majd közelebb hajolva lenyalom a nyakáról a friss vért. Csak ezután emelem oda a pálcámat és forrasztom be a sérülését, a sötét foltokat azonban nem tüntetem el, elvégre ha mágussal van dolgom - és nagy az esély rá, hogy így van - magának is megoldja ezt a problémát. Addig is hagyok egy kis emlékeztetőt arról, hogy legközelebb óvatosabb legyen, mielőtt idegeneket szólít le éjnek évadján.
- Azt hittem, elhagytad a várost - fordulok vissza Adrianhez. Arcomon továbbra sem tükröződik semmi, sőt, ami azt illeti, én magam sem érzek semmit azon kívül, hogy valami nincs rendjén.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyCsüt. Szept. 29, 2016 10:06 pm

Láttam már ilyet és ez gyakran előfordul a vámpíroknál, csak éppen újszülötteknél pár évig, aztán "kinövik". Bár ez is attól függ mennyire tanították meg neki mit és mennyit szabad. A vámpír szervezet a friss meleg ember vérre lett elátkozva. Nem a hideg tárolt zacskósra, ez tény. Teljesen máshogy hat ránk a friss vér, tulajdonképpen függőséget okoz, mint a drog. Ezért óvatosan kell adagolni mert függő lesz az ember és elveszti az irányítást. Nem egy " veszett " vámpír létezik ők szoktak minket lebuktatni. Ugyanis ők átalakulnak valami mássá... állattá. Ezért mikor Rachelre nézek aki teljes kábulatba esett csak nagyot nyelek és össze szorul a gyomrom.
- Mit művelek ? Rach annyi amennyit ettél bővel elég volt má.... - és már el is megy újra a férfi felé. - Nem nem kell hogy befejezzem... - állok ott őszintén nagyon normálisnak mutatja magát, és egy pillanatra azt hiszem hogy megállja de nem. Igen én voltam a hülye, de még is hogy kellett volna ezt beadagolnom neki ? Oda sietek miközben azért próbálok nem feltűnést kelteni, de már egy két ember észre vett minket.
- Rachel... mennünk kell, hagyd... - elhúzom tőle. Valóban begyógyította a sebét, de fogalmam sincs mennyit ivott belőle, eléggé elsápadt a férfi. Megragadom Rach karját és elindulok vele.
- Sejtettem hogy ... nem kell elmennem, hogy valami történik. Tudod ez valami szuper képesség. Rachel ezt meg kell beszélnünk.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyPént. Szept. 30, 2016 10:20 pm

- Arra a néhány kortyra gondolsz, amire rávettél? - kérdezem higgadtan. Lehet, hogy rövid időre elveszítettem az önkontrollomat, viszont olyan hamar megállított, hogy semmiképp sem juthattam érdemlegesebb vérmennyiséghez. Elvégre ő is előtte ivott. Persze, itt szóba kerülhetnek olyan tényezők, hogy korábban alig-alig fogyasztottam friss, azonnali forrásból származó vért. Ez kissé... összezavarhatja a szervezetemet, de még mindig nem értem, mire fel ez a vészmadárkodás.
- Nyugodj meg, azt hiszem, ez errefelé mindennapos. Sőt, valószínűleg megrázóbbat is láttak már - legyintek könnyedén, majd egy kecses mozdulattal egyenesedek fel. Ekkor látom meg, hogy a kabátomon is ott éktelenkedik néhány vércsepp. Az agyam leghátsó zugában újból megszólal a vészcsengő, de ahogy korábban, most is azonnal elhessegetem az aggodalmaimat. Hisz nem történt semmi.
Ezúttal hagyom, hogy karon fogjon, bár nem szívesen. Lekezelően viselkedik velem, mint valami idiótával, holott csak az életünk rendje és módja szerint cselekedtem és táplálkoztam.
- Valóban? - kérdezek vissza halvány kétkedéssel a hangomban. - A hősiességed volt az, ami maradásra késztetett? ... Nos, rajta, hallgatlak.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyPént. Szept. 30, 2016 10:41 pm

- Az a néhány korty az emberből nagyon is hiányzott. Nem véletlenül van .. megadva mennyit lehet inni, hogy komoly kárt ne tegyünk meg bennük, és ezzel titokban tartsuk a kilétünket. - magyarázom. Túl nyugodt és ez cseppet sem tetszik, mintha be lenne lőve teljesen úgy beszél, és kifinomultam. Felveszem a stílusát, hátha magához tér, de lehet fel kell majd pofoznom. Próbálom minél messzebb elvinni az emberektől, nem akarom most bukjon le itt. Kellemetlen lenne az tény, de nem is akarok ezzel szórakozni és tisztára mosni a nevét. A legjobb ha azt csináljuk amit minden jó vámpír: rejtőzködünk.
- Igen drágám, látom ahogy Drakulák sétálgatnak egymás után, és minden egyes emberi fogyasztás után össze pacsiznak, majd tovább mennek. - mély levegőt veszek. - Ez nem így működik Rach. De majd ... nem is tudom mit csináljak veled... - mondom ki hangosan a gondolatomat Hallottam ilyenekről de én még nem hoztam le senkit a "szerről " Lehet meg kell ejtenem egy telefont, vagy kettőt. Nem értem, hisz csak nem rég történt, hogy ennyire... éhezzen. Pörög az agyam hogy kéne szépen adagolnom neki talán ha zacskós vérrel keverni.
- Igen a hősiességem, valamiért éreztem, hogy hülyeséget csinálsz. Össze vagyunk kötve úgy néz ki. - nézek rá vigyorogva. Hátha ilyenkor jobban bírja a poénjaimat. - A szállodában van nálad zacskós ? - kérdezem , mert ha nem azt is be kéne szerezni.. adom az enyémet maximum.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyPént. Szept. 30, 2016 11:14 pm

Csak a szemeimet forgatom.
- Még nem ismered ezt a várost, Adrian.
Errefelé előbb lepődik meg az ember, ha muglival találkozik, mintha egy démon jön vele szemben. Az, hogy hátrahagyok valakit véres gallérral és legyengülve, egyáltalán nem tartozik az érdekességek közé.
- Semmit. Semmit sem kell tenned - válaszolom a szemébe nézve. Deja Vu, egy napja ugyanígy veszekedtünk, épp csak a hangerő volt más és a téma teljes egészében a jelenlegi ellentéte. Ha én megőrültem, akkor ő is, vagy az egész világ állt a feje tetejére.
- Felejtsd el. Mást sem csináltam ma, minthogy... - szótlanul rázom a fejemet, az emlékeimtől is enyhe hányinger tör rám.
Gyorsítok a lépteimen, bár magam sem tudom, merre tartunk.
- Az lenne szép, ha össze lennénk kötve - mosolyodok el halványan, bár egy cseppnyi érzelem sem vegyül ebbe.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyPént. Szept. 30, 2016 11:26 pm

Ahogy hallgatom és ahogy nézem őt... mély levegőt veszek. Ez cseppet sem jó.
- Figyelj oké.. menjünk a szobádba. Mármint, na pihenjünk egy kicsit. Közbe iszogatunk. Mit szólsz ?- rájöttem egyáltalán nincs magánál, és úgy se fogok az eszére hatni. Legjobb megoldás ha nyugodt helyre vissza viszem és bele megyek a játékba. Olyan mintha bedrogozott volna, és jelen pillanatban fogalmam sincs mihez kezdjek vele. Fel viszem a szobájába, és telefonálok. Bár úgy hiszem ez nem egy estét folyamat lesz.
- Mit szólnál ha haza vinnélek ? Kirándulunk egyet haza felé. Na ? Michelle kényelmes. - kacsintok rá. Legalább tudom biztonságba haza ér, és talán eltudnék beszélgetni végre ezzel a Derekkel mint férfi a férfival, de tuti hogy minimum egy tökön rúgással. Nem mintha számítana már...  Komolyan nem is értem... mit hit ? AZ életbe nem fog inni emberből? Meg se kell rá tanítani ? Rachel nem új vámpír még nehezebb lesz így rászoktatni a helyes " adagolással ".
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzomb. Okt. 01, 2016 12:59 pm

Elgondolkozom rajta, hogy vajon gyereknek néz, hibbantnak, vagy szimplán csak idiótának?
Fejcsóválva lépek hátrébb és szakítom ki a karomat a kezei közül.
- Hagyj békén, Adrian.
Azzal sarkon fordulok, sűrű, fekete hajam sötét ködként gomolyog utánam, amint gyors léptekkel szelem át a főtér macskaköveit. Percről percre egyre frusztráltabb vagyok, bár nem tudnám megmondani, pontosan miért, hisz ennek csupán a felét, ha Adrian váltotta ki. Reszkető kézzel simítok végig a ruhámon - bárcsak a fagyos, őszi szél késztetne borzongásra! -, azon a részen, ahol sötét folyadék töri meg az egyhangú, fehér szövetet. Zavart érzek, torkom összeszorul, miközben kétségbeesetten próbálom másfelé terelni a gondolatimat.
Mit csináltam? - kísért mégis a kétely. Jégkék szemeim könnybe lábadnak, miközben újból visszatér beléjük minden érzelem, amely eddig a felszín alatt rejtőzött.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzomb. Okt. 01, 2016 1:16 pm

Mikor erre azt mondja, hogy hagyjam békén majd elindul. Komolyan feladom. Széttárom a karom érthetetlenül és állok tátott szájjal. Most aztán mi a jó fenét csináltam? Ha támadok az a baj, ha kedves vagyok az a baj. Komolyan ha nem róla lenne szó, már hagynám a francba az egészet csináljon amit akar. De Ő Rachel és sosem hagyom ennyiben. Próbálok nem felrobbanni közben lassan követem. Figyelem hova megy mit csinál, nem merek oda menni megszólítani vagy megérinteni, komolyan már félek tőle. Lassan követem kíváncsi vagyok mit fog csinálni én pedig az emberemnek gyorsan nyomtam egy sms-t hogy még is az ilyen helyzetekben mit kéne csinálni.
Majd a türelmetlenségem nyer.
- Még is most hova mész ?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzomb. Okt. 01, 2016 2:36 pm

Nem értem, mégis mit várt tőlem: tapsikolva követem, lehúzok a kedvéért egy csomag tasakos vért és folytatom a délelőtti programomat onnan, ahol abbahagytam?
Úgy érzem magam, mint valami kísérleti állat; a szemem sarkából látom, amint (feltehetőleg) üzenetet ír és le sem veszi rólam a tekintetét. Tényleg kész őrület ez az egész. Csupán egy cél lebeg előttem, méghozzá, hogy minél hamarabb megszabaduljak tőle és egyedül lehessek. Hogy eltűnjek mindenki elől.
Persze nehéz, ha ennyire lerázhatatlan, hazamenni pedig... nem, nem mehetek haza.
Elindulok a főutcán, megvárom, míg Adrian figyelme egy pillanatra is másra terelődik, majd futni kezdek, s meg sem állok a Nameless Townt körülölelő, elhagyatott területig. Mindez vámpír sebességgel alig pár percet vesz igénybe, mégis reménykedem benne, hogy legalább rövid időre sikerült magam mögött hagynom őt.
Minden esetre megnyugtatóan hat rám a a környék csendje, a sűrű köd, ami mindent beborít. Jártam már erre néhányszor, így megszokásból veszem az irányt a könnyű könnyek kútjához. A széléhez dőlve pillantok a sima víztükörre, hagyva, hogy megelevenedjenek előttem az emlékek.

// Ha úgy érzed, nem tudsz magamra hagyni,
akkor folytathatjuk is ott  Rolling Eyes
Vissza az elejére Go down
Avery Montgomery
Avery Montgomery

Faj :
Ember?
Családi állapot :
Eljegyzett o.o
Hozzászólások száma :
72

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptyKedd Júl. 07, 2020 11:31 am



Oliver & Avery
Lehetnek-e kísértetei nemcsak egy-egy háznak, hanem egy egész városnak? Nem csupán valamelyik épületnek, utcasaroknak, egy kis játszótér kosárlabdapályájának, az üres kosárnak, amely alkonyatkor úgy mered ki a félhomályból, mint valami véres és titokzatos kínzószerszám - nem csupán egy adott környéknek, hanem mindennek? Az egésznek? Lehetséges ez?

Bármennyire is gyönyörű a férfi, akibe beleütköztem, egyáltalán nem leszek nyugodtabb. Van valami az aurájában, ami engem arra ösztökél, ne bízzak benne, tartsam meg a három lépést, és ne képzeljem egyből a barátomnak.
- Mármint hasonlóan vámpírral? A vőlegényem az, de....te teljesen más vagy - emberi szokáshoz híven ráncolom a homlokom, és szűkítem össze a szemeim. Ugyanakkor nem tudok szemet hunyni az érzés felett, és halványan elmosolyodni. Annyira furcsa Leot a vőlegényemnek nevezni, és igazából talán most tettem meg először, és piszok jó érzés. A gyűrűm is ott díszeleg az ujjamon. Tartozom valakihez, mindben ez a legfurcsább, hisz a huszonévem alatt ezt nem mondhattam el, sose tartoztam senkihez.
- Végül is igazad van... én viszont már nem nyelem be a szöveget, hogy az élőktől kell félni, nem a holtaktól - vigyorodok el, hisz tudom, megfogja ő érteni, mire is célzok pontosan.
- Egyébként azt hiszem...láttam egyet itt, ami szép volt -  hangomból hallatszik a bizonytalanság, arcomon látszik az erőlködés, ahogy próbálom felidézni az emlékképet, de a fájdalom belehasít a fejembe, s hirtelen oda is kapok. Mostanában gyakran megesik, hogy egy-egy foszlány megmarad, mintha az a valami, ami az agyam védi, gyengülni látszana, de még most is hárít, akárhányszor ptóbálom előhívni.
- Sajnálom... kérlek ne könyvelj egyből bolondnak... valami gát van az agyamban, és nem igazán emlékszem... semmire. Csak mint azt az előbb is hallhatad, vannak foszlányok, amik valamiért mégse tűnnek el teljesen - és most már tarthatsz bolondnak. Persze ezt csak gondolatban teszem hozzá, mert az oké, hogy Leo mivel pszichológus, megérti, sőt érdekesnek tartja, de ez nem jelenti azt, hogy mást is ennyire foglalkoztatja, ha valaki defektes.
- Minden helynek vannak őslakosai, azt hittem, te is itt születtél, vagy ilyesmi... Párizs? Nem tudom, hogy jártam-e már ott, de azt igen, hogy nagyon szeretnék - lelkesedés csillan a tekintetemben, de aztán megint kiül a bizalmatlanság az arcomra.
- Ne haragudj meg... de egyáltalán nem tánsz franciának - én őket mindig egy idegesítő, affektáló, magas hangú lényeknek képzeltem el, akiktől az ember csak szabadulni szeretne, és a velem szemben álló nem ilyen.
Leszámítva a szabadulós részt, hisz akárhányszor rajta marad a tekintetem, eluralkodik rajtam a menekülhetnék.
A szemeim is elkerekednek, levegőt is elfelejtek venni, mikor a kezemhez nyúl. A szívem veszettül kalimpál, s minimum egy szikla esik le rólam, mikor szembesülök azzal a furcsa gesztussal.
- Ezt most nekem is kell? - kérdezem bizonytalanul, mégha röhej tárgya is leszek, de ilyen bemutatkozással se találkoztam még.
- Sajnálom, én a kézfogásig jutottam - legalább is azt hiszem.
- Csak sétálni indultam, ki akartam szellőztetni a fejem... szokásos... választ keresni a miértekre, aztán itt kötöttem ki - adok magyarázatot mosolyogva.
- Ha nem írtam le magam teljesen, esetleg velem tartanál? Már ha az időd is engedi - és nekem lövésem sincs arról, miért kérem erre, mikor lever tőle a víz.
 
Outfit:  Link  » «Music:] Link
Vissza az elejére Go down
Oliver Ulliel
Oliver Ulliel

Faj :
Vámpír
Családi állapot :
Özvegy
Hozzászólások száma :
75

A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere EmptySzer. Nov. 11, 2020 6:32 pm



Avery & Oliver

A táj megőszült. A természet szunnyad, igazak halotti álmát alva. Minden kristályosan fehér, túlságosan hófehér, már-már fájdalmasan szép. A halál mindig is megnyugtató volt Oliver számára. Vagy éppen felpezsdítő. Szomorúnak kéne lennie, még sem az. Képtelen rá? A felesége már a síré, a hideg földben fekszik ahelyett, hogy örökké élné a halhatatlanok életét. Még is...mindez esztétika. Az élettelen test a koporsóban - sosem látta szebbnek elhunyt kedvesét, még az esküvő napján sem volt pompásabb. Érzi ugyan hiányát, még is, egy vámpír szemében egy halandóval töltött idő puszta hiábavalóság, röpke pillanat csupán, akkor is, ha ez a nő elrabolta a vérivó szívét. Az, aki egykoron a mindent jelentette, már az enyészeté. Vajon ez a vámpíri gyász? Netán kőszívűség? Ezen morfondírozik, mikor egy finom lökést érez és egy halandó édes vérének illatát. A félelem ízét. Még Jack bácsi tanította, hogyan ismerheti fel és különböztetheti meg a kémiai vegyületeket a vérből. Az adrenalinét a legkönnyebb, erre ösztönösen reagál a vadász a vámpírban. Pontosan ezt érzi most is, még is, bájosan mosolyog le a szőke nőre. Akár egy téli festmény, bőre oly fehér, akár a halottaké, íriszei pedig túlságosan intenzív árnyalatúak. Egy átalakított sem lehet ilyen lélegzetelállító, sem pedig ennyire természetellenes.
- Igen.
Leheli ugyan azzal a félmosollyal. Meglepi, amit a lány mond, felkelti az érdeklődését több szinten is, de nem mutatja jelét.
- Még sosem jött rá halandó egyből, hogy vámpír vagyok.
Jegyzi meg, bár igazán egyértelmű lehet, már ha ismeri a jeleket az ember, ezt pedig nem szokták. És ez itt a kulcs.
- Szóval a vőlegényedet megharapták. Nocsak. Már évszázadok óta nem szokás az ilyesmi.
Kimondottan különös hölgyike, bizony. Szórakoztatja a társasága. A szeme megakad a gyűrűn.
- 15. század, Firenze. Csak nem egy itáliai, reneszánsz vérivó az illető?
Saccolja az ékszer alapján. A letűnt korokban született vámpírok sokszor megrekednek az adott században. Különösnek találja, hogy egy ilyen idős vámpír egy embert jegyzett el. Ő maga is port kavart a vámpírtársadalomban Ewolettel és az átalakítási kísérlettel, ami nem is sült el túl jól.
- Az alvó vámpír nem harap... ha nem háborgatják.
Kontrázik a szöszinek, cseppet sem jőve zavarba annak megjegyzésétől.
- Szép?
Kérdez vissza, mivel a nő kissé összefüggéstelenül kezd beszélni és a halántékához kap. Nem mondhatná, hogy sajnálja, inkább érdeklődik.Még egy dolog, amit bácsikája oktatott neki, az éhség a válaszok után.
- Azt nem tudhatom, bolond vagy-e, de kissé fecsegős az igen...ez veszélyes lehet, de bizonyára a vámpíri énem hozta ki belőled.
Hahotázik egy selymeset, igazán nem zavartatva magát és eszébe jut az idézet az Alice Csodaországban-ból, "Itt mindenki bolond. Én is bolond vagyok. Te is bolond vagy."
- Nem, én párizsi vagyok.
Erősíti meg, derűsen, majd fennakad a lány megjegyzésén.
- Nem emlékszel...jártál-e Párizsban? Amnézia gyötör?
Egyre különösebb ez a találkozás és ez az Avery, de amíg szórakoztatja, addig jó. Az emberek különösek.
- Miért, milyen egy francia?
Kérdez vissza, jót kacagva az esendő nőn, és egy dallamos mondatot mond el az anyanyelvén, hátha így franciábbnak tűnik. Puszta szórakozásból. Majd, ahogy a nevetés csitul,  ugyan azzal a póker arccal szólal meg.
- Félsz tőlem, pedig a jegyesed egy vámpír. Mond csak, hogy lehetséges ez?
Méregkék íriszeivel mered a leányzóra, ki oly különös és ínycsiklandozó. Be is mutatkoznak, megcsókolja a kézhátát, pontosan az eret, mely ott húzódik s meghökken, azon, amit újdonsült ismerőse kérdez. Persze, ez sem ül ki arcára, ahogy korábban más sem.
- Avery, Avery, mintha csak Csodaországból pottyantál volna közénk. Netán a vőlegényed egy toronyban tart bezárva, ahol nem tudhatsz a külvilágról?
Játszik, akár macska az egérrel, bár tudja, ezt a rágcsálót nem kóstolja, hiszen már egy másik vérszopó pecsételte meg. Oliver pedig nem szeretne felesleges problémákat.
- Rettegsz, de még is arra kérsz, tartsak veled. Legyen!
Az utóbbi mondatot némi hatásszünet után mondja. Könyökét nyújtja, hiszen ő egy kifinomult szörnyeteg.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



A város főtere Empty
TémanyitásTárgy: Re: A város főtere   A város főtere Empty

Vissza az elejére Go down
 
A város főtere
Vissza az elejére 
1 / 1 oldal
 Similar topics
-
» Lost negyed főtere
» Névtelen Folyó a város szívében

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nameless Town :: The Nameless Town :: Városközpont-
Ugrás: