Egy Névnélküli Város, megannyi különös fajjal és a maréknyi család, akik ezt a várost irányítják, fajuknak megfelelően.
Örök sötétségbe burkolva.

 
HomeHome  CalendarCalendar  Gy.I.K.Gy.I.K.  KeresésKeresés  TaglistaTaglista  CsoportokCsoportok  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi switch
Felhasználónév:


Jelszó:


Latest topics

by Sötétség
Csüt. Júl. 11, 2019 9:18 pm

by Nathaniel Crowley
Pént. Jún. 28, 2019 12:30 pm

by Sawaha
Vas. Jún. 09, 2019 5:08 pm

by Ewolet D. Ulliel
Vas. Jún. 09, 2019 1:31 am

by Ewolet D. Ulliel
Szomb. Jún. 08, 2019 1:54 pm

by Ewolet D. Ulliel
Szomb. Jún. 08, 2019 12:59 pm

by Ewolet D. Ulliel
Szomb. Jún. 08, 2019 11:27 am

by Lyra
Szer. Jún. 05, 2019 8:21 pm

Chat
Top posters

Share
 

 Fekete Whiskey Bár

Go down 
Ugrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next
SzerzőÜzenet
Leo Dunkelfreud
Pszichiáter - Vámpír
Leo Dunkelfreud

Faj :
Vámpír
Kor :
793
Családi állapot :
Szeretnéd tudni,mi?:D
Hozzászólások száma :
144
Tartózkodási hely :
Asylum

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyPént. Aug. 23, 2013 8:07 pm

- Ó, azok a mocskos titkok!

Mondja rejtelmesen és egyben galád vigyorral. Nem tudhatja a lánynak ez a kis kitérő válasz imponál-e vagy sem, de van egy olyan sanda gyanúja, hogy előbbi. Másrészt ha ez így van, akkor pont a megfelelő személlyel-merthogy túlzás lenne embernek nevezni-hozta össze a sors. Ha száz évig élne is és a titokzatos vámpíridegen minden egyes találkozásukkor megosztana egy sötét kis titkot az életéből, akkor sem érnének a végére.

- Az azért túlzás. Fogalmazzunk inkább úgy, hogy volt szerencsém egy-két ógörög irományhoz.

Vallja be köntörfalazás nélkül, bár kissé elnyújtva a választ. Majd közelebb hajol a lányhoz, mintha valami izgalmas kis titkot szeretne megosztani vele.

- De hogy köztünk maradjon, szinte szart se értettem belőle.

Nagyon komoly arccal közli ezt a Kis Bohóchallal, persze azért csinálja, hogy a másik röhögőgörcsben törjön ki. Mint egy rossz macska aki piszkálja a társait.
Majd visszatér az italához.

- Nekem? Soha!

Játsza hűen a színjátékot, imád bolondozni. Kihúzza magát a válaszadáskor és puccos uralkodói fejet vág mielőtt ismét elvigyorodna. Hiába, mindenki annyi éves amennyinek érzi magát.

- Jaja, bohóchal. Mondjuk nem vagyok biztos benne, hogy a mesében lány az a bohóchal...

Elgondolkozik rajta, persze részletkérdés és ahogy nagy poénosan előadta a kishölgy, valóban se nem piros és így tovább. De nem is ez a lényeg.

- Ezt nem tudhatod amíg ki nem próbálod.

Vágja rá mikor Deb állítja, hogy nem csipog az orra, persze most is véresen komolyan néz a lányra. A másik pillanatban közelebb csusszan az itókájával és bal kezének középső és mutató ujja közé csippenti finoman a lány órát, hogy megbizonyosodjon. Hiszem, ha látom alapon.

- Hát, tényleg nem. Sebaj.

Mondja és elengedi jéghideg ujjaival a Kis Bohóchalacska orrát, csak egy pillanatra tűnik csalódottan. Aztán el is mosolyodik ahogy Nemo előszedi a kért cuccokat a táskájából és elé csúsztatja. Az orra picit mozogni kezd (mint egy macskának).

- Finom az illata. Mi ez?

Kérdezi a lánytól és a lapra bök.

- És köszi. Hogyhogy van nálad mappa?

Ismét érdeklődve néz rozsdabarna szemeivel a már nem teljesen ismeretlen csajszira. A nők táskája sok titkot és kacatot rejt, általában ez igaz, de azért nem mindig van ilyesmi az embereknél, főleg ilyen mennyiségben. Közben félretolja a poharát, hogy le ne öntse az illatos papírt és kezébe veszi a tollat. A keze gyorsan jár, de nem természetfeletti gyorsasággal. Sokkal gyorsabban dolgozik, mint egy ember, ez igaz, de a nem természetfeletti gyorsaságot úgy értjük, hogy nem mozog olyan gyorsan a keze, hogy szinte elmosódna, tehát nem olyan gyorsan mint ahogy mondjuk Lestat keze járt a vonóval ahogy hegedűsözz a görög-nicsak?-hegedűslánynak.
(Mielőtt kitörte volna a nyakát a szegénynek.)
(Muszájból.)
Egy képet rajzol, nem vitás. Pár perc alatt végez vele, pedig eléggé kidolgozza. Nem véti el és nem is maszatolja szét sehol a tintával. Mire befejezi a tollrajzot, visszatólja a zölden illatozó lapot Debbie elé. Figyeli a lány reakcióját, bal kezével felkönyököl az asztalra és megtámassza a fejét.
A képen Debbie van, az arc és a frizura árulkodik-kísérteties a hasonlóság-, ahogy az apró szépségjel is jobb oldalt a szája felett. Viszont másrészt nem árulkodna, mivel a ruhája fodros-bodros, libben, csíkos harisnyát és fekete lakkcipőt visel. A ruha ujja buggyos a vállánál és csipkézett, valamivel hosszabb mint térdközépig ér. Kötényke is van, az ám, az egyik sarkában egy szivecske, a másikban egy fejjel lefele szivecske. Debbie hajában meg egy szép kis fekete masni is díszeleg hajpánton, a feje búbján. Úgy néz ki mintha éppen pottyanna valahová, de nem túl nagy lendülettel. A kezei kicsit meg vannak emelve. A bal kezénél a kép alsó sarkában egy macska-forma lény van, széles vigyor, jó sok éles fog és hatalmas, hamiskás macskaszemek. A fej mintha most rajzolódna ki, egy bozontos farok is társul hozzá, persze csíkos. A jobb kezénél, fent pedig egy normális nyúlhoz képest túlméretezett-leginkább plüssnyúlra emlékeztető-nyúl van, aki kis mellényt visel és zsebórát bámul, meg van rettenve ahogy az óraüvegre néz. Mellettük pedig 1-2 tárgy is zuhan. A kép tetejére ennyit írt, angolos írott betűkkel: In Wonderland. A szóközre bök a jobb mutatóujjával.

- Ide majd beírhatod a nevedet. A Nemo-val furcsán nézne ki. Vagy majd egyszer beírom én, ha sikerül kitalálnom és még nálad lesz.

Mondja, azzal el is mosolyodik ismét. (Debbie) In Wonderland. Valahogy csak jött az ihlet, elég hamar megszállja, szeret rajzolgatni. Magának és másoknak is.

- Piszkos titkokat szimatolok!

A lányra sandít mintha egy westernben lennének, ahogy Debbie "megfenyegeti", már csak a Volt egyszer egy vadnyugat szájharmonikás dala hiányzik. Meg egy ördögszekér. És egy western díszlet. Na meg cowboysapja a fejükre. Ahogy csizma sarkantyúval. És cowboyruha, marhabőr kabáttal vagy valami.
Utána persze visszatér a mosoly. Főleg hogy nevetésben tör ki a csinos kishölgy.

- Csak nem te is szereted a bolondokat?

Eszelősen hangzik ez a kérdés és kissé kurtán van feltéve, dehát Istenem, ez van. Nem abszurd maga a szituáció is amiben vannak?Leo pedig lelkesnek tűnik a kérdés feltételénél, még ha nem is túlbuzgó. A szemei csillognak, azok a rozsdaszín szemek. Elég furcsa árnyalatúak. Se nem barnák, se nem vörösek. Valahogy a kettő között.

- Egész életünkben sorolhatnánk, azthiszem.

Fojtja ezzel a szót a lányba ideiglenesen, csak hogy megkímélje az erőlködéstől és hogy egész hátralevő életében jelzőket soroljon a kedvenc művükre. Közben néhány-vélhetően vámpír-a válla fölött feléjük pislant ahogy hahotáznak meg minden, de az árgus szemek ismét visszatérnek a saját dolgukhoz.

- Szerintem a bolondok érdekesek. A társadalom unalmas. Még jó, hogy mindenki bolond valahol, ha nem így lenne, halálra unnám magam. És minden olyan egyhangú lenne, szürke. Nem gondolod? Szerintem így van. Mert ha csak az épeszű, aki olyan ahogy azt az Okosok diktálnák meg ahogy a pszichológiakönyvek titulálják, akkor bizony senki se százas, az fix.

Bólogat is a mondandójára, hogy nyomatékosítsa amit gondol és lehörpinti az utolsó cseppet is ami a poharában van, ugrik egyet az ádámcsutkája. A poharat visszateszi maga elé, vörös csíkok csúsznak lefelé az aljára. Megnyalja az ajkát. Valahogy ebben a mozdulatban is van valami fene kandúros.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Deborah Zanni
Diák - Mágus
Deborah Zanni

Faj :
Mágus
Kor :
26
Családi állapot :
hajadon
Hozzászólások száma :
57
Tartózkodási hely :
Nameless Town

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyCsüt. Aug. 29, 2013 12:42 am

- Ógörög? Magasra helyezted a mércét. Az egyik barátom apja történész, és néha belenéztünk ilyen szövegekbe, de még nekem is érthetetlen volt egy-egy része. Mondjuk, ha jobban érdekelne, biztos másképp látnám, de így inkább nagyjából átérzem a helyzeted. - Mondandója végén halkan kuncog, s iszik az italból, ez az egyetlen módja, hogy kevesebbet beszéljen a szokásosnál, és talán kevésbé fárasztja le a vámpír uraságot. A titkosan súgott információ csak még inkább szimpatikussá teszi szemében a férfit, vagy lehet ez csak a közvetlenség? A szülei óva intették az emberi léttől távolabb állóktól, s mégsem érzi magát kényelmetlenül, sem a helytől, sem a beszélgető partnerének kilététől.
- Akkor én egy lány Nemo vagyok, egy új nézőpontból vizsgálhatjuk a sztorit. Mi lenne, ha Nemo nem fiú hal lenne a mesében? Hm, valószínűleg másképp alakult volna a történet vége, közepe... eleje. - Gondolkodik el kicsit, hangosan természetesen, hogy, máshogy tehetné, mikor állandóan beszélhetnékje van.
- Hé! - nevet fel, amikor a férfi közelebb csusszan, hogy letesztelje "bohócos"-e az orra, vagy nem. Nem ugrik arrébb, vagy rázza le a kezét, egyszerűen csak nevet az egész szituáción. Ezután előkerülnek azok a bizonyos kért eszközök a táskából.
- Az illatát tekintve márkás parfümnek nézik általában, pedig egy über gagyi márka, és elvileg zöld almás lenne, de én nagyjából mindenféle gyümölcsöt érzek rajta, csak azt nem. - Válaszol kicsit bővebben, de nem ő lenne, ha másként tenné.
- Azért van nálam, mert néha csak úgy eszembe jutnak ötletek, versrészletek, dalszövegnek való mondatocskák, vagy egy rajz, amit általában elrontok, de mindig jó, ha van nálam papír, és ezzel a mappával még jól is néz ki. - Magyarázza meg ezt is, mielőtt megkapná a sablonos "női táskában minden van" szöveget, amit általában szokott, pedig igenis hasznos, hogy bármi kell az egyből ott van, nem kell keresgélni, sem nélkülözni. Mindegy, ez csak az ő fejében fordul meg, de már ki is törli onnan, hogy közelebb hajolva megnézze, mit alkot a papírral. Kíváncsian szemléli, próbálja kitalálni, és nem is olyan sokat kell várnia, hogy rájöjjön, mi lesz a mű.
- Azta! - néz rá csodálkozó arccal, tekintete a férfi és a rajz között cikázik, még a szája is kissé tátva maradt.
- Biztos lehetsz benne, hogy nálam lesz - Erre azért ha teljes komolysággal megesküdni nem is merne, de igyekezni fog épségben a táskájában tartani arra a napra várva, amikor végre kiderülnek az eltitkolt nevek.
- Az én esetemben lehet, a tiédben azért már nehezebb lenne a felsorolás - Ma rengeteget nevet, mint például emiatt a gondolat miatt is. Sorolni a jelzőket, lehetne órákig, de neki az évek is kevesek lennének, hiszen rá ez nincs hatással, ugye.
- Pont ezt akartam mondani, hogy mind  bolondok vagyunk egy bizonyos szinten, ki jobban, ki kevésbé, de engem nem zavar, ha valaki annak nevez vagy azt feltételezi rólam, nem vagyok teljesen százas, mert így érzem jól magam. Diliházba még nem kerültem eddig miatta, kisebb koromban ültem néhány fotelben, de azok is elmaradtak, viszont ilyen maradtam, tehát a bolondokkal nincs baj, amíg nem változnak őrült gyilkosokká vagy hasonlóvá. - Mire kibeszéli magából, amit el akart mondani, addigra el is jut a tudatáig, mit mondott Mr. Xénos, ehhez pedig társul a felismerése, amit rögvest megoszt vele.
- Te a foteles, irkálós, fehér köpenyes vagy! Most már tuti! Lebuktál! - diadalittas mosollyal dől hátra, és már más szemmel látja a férfit, mint eddig, de ez egyáltalán nem rossz, csak más. Azért nem fog elrohanni továbbra sem, ennyivel képtelenség, hogy lerázza a dilis lányt.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leo Dunkelfreud
Pszichiáter - Vámpír
Leo Dunkelfreud

Faj :
Vámpír
Kor :
793
Családi állapot :
Szeretnéd tudni,mi?:D
Hozzászólások száma :
144
Tartózkodási hely :
Asylum

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyCsüt. Aug. 29, 2013 9:05 pm

- Elég is volt egy életre.

Kuncog egy jót, megvan ő ógörög tudás nélkül. Semmi szüksége rá és nem is érdekli. Mosolyog mikor Nemo azt mondja,ő se vágott sokat a dologból, és így van ez jól. Nem kell erőltetni.

- Az biztos. Újra kéne nézni, már nem igen emlékszem rá. Túl sok filmet nézek...szeretsz filmezni?

Elvigyorodik a lány fecsegésén, szereti ha valaki olyan szófosós mint jómaga. Ritka az ilyen, hehe. A mesét meg régen látta és amennyi irdatlan mennyiségű filmet néz, nem csoda, hogy még a vámpír aggyal sem tudja mindet fejben tartani. Nem mintha baj lenne, hogy kiélvezi a 21.század vívmányait. Mindig is tudott élni.

- Problem? Ugye nem akarsz feljelenteni zaklatásért? Úgy is letagadom.

Poénkodik és jót nevet szintén. Közben sasolja mit szed elő a táskából a görög hölgyike. Valójában sose volt hímsoviniszta, még saját idejében sem, a sötét középkorban-még szerencse, hogy nem igen kérdeztek rá,mert még a végén megkövezték volna érte. Ezért a mindent elnyelő női táskákat sem szokta sosem kritizálni.

- Milyen király már hogy mindig minden van és megtaláljátok azokban az apró, de mindent elnyelő táskában.

Mindig lenyűgözte ez a furcsa misztérium. Ő, férfi létére biztosan nem találna meg semmit ha egy ilyen apró szütyőbe ezer dolgot belezsúfolna. Meg úgy se jutna eszébe belerakni a valamikor pont kellő cuccokat.

- Hannah Montana?

Komoly arccal kérdezi, de valószinűleg előbb-utóbb vigyorba folyik a dolog. Csak onnan tudja, hogy van Hannah Montanás gyerekparfüm, hogy az egyik gyerek páciense egyszer ráöntött egy egész üveget, hogy eldicsekedjen a doktor úrnak. A vicces az volt, hogy a gagyiság és a szánalmas márka ellenére valóban nem volt rossz. Az epres volt.

- Hm, szerintem sem alma. Valami laborban összekotyvasztott édes izés. De szerintem jó.

Vallja be szépítés vagy tagadás nélkül egy vállrendítés kíséretében aztán elkezdi a rajzot. Kétszer ha felpillant a lány arcára, sokat mondunk. Mivle vámpír, szinte páratlan a memóriája. Főleg, hogy már egy jóideje itt ülnek és egymást bámulják. Volt ideje megjegyezni Nemo arcát. A rajzoláshoz pedig állítólag mindig is tehetsége volt, a szülei Isten ajándékának nevezték. Aztán jól be is dugták egy kolostorba kódexet másolni és illusztrálni. Mondjuk lehetett volna rosszabb...hogy a sátán művének titulálják és mágián megégetik. Nem is tudja melyik lett volna a jobb megoldás. Utóbbitól az mentette meg, hogy a család nem találta meg az emberi alakos rajzait, merthogy akkoriban nem szabadott normálisan embert ábrázolni és máglya lett volna belőle.

- Írsz és rajzolsz? Nahát.

Elkerekedik a szeme a dolgon és fel is csillan. Micsoda egy furi kiscsaj! Jó fogás ez a mai. Még se volt rossz ötlet "középkori"-Haha- piacra menni.El is mosolyodik, nem mintha nem csinálná egyfolytában. Van akit idegesít.

- Az tök jó. A jegyzetelés hasznos. És az irogatás meg rajzolgatás is. Van nálad valami? Biztosan jók, csak szerénykedsz.

Kurta, kandúros vigyor mászik az arcára-már ha a macskák tudnak vigyorogni. A lányok ej de sokszor becsülik alá a saját képességeiket. Persze fiúknál is megesik. De majd megnézi ő...aztán pofára esne ha a csaj előszedne egy rajzot pálcika és hólyagemberkékkel. De ennek az esélye elég alacsony.

- Én mindig elfelejtek hozni magammal papírt és ceruzát, pedig szinte mindig rámtör az ihlet.

Csóválja a fejét rajzolás közben és el is mosolyodik. Elég gáz. Főleg vámpír létére. De na, szórakozott kicsit.

- Tetszik?

Kérdezi ártatlan, már-már kisfiús arccal mikor a lány elé tólja a kész művet. A válaszon pedig melegen elmosolyodik. Azért jóleső érzés ilyesmit hallani egy "művésznek".

- Fogadunk? Ha nálad lesz, az adósod vagyok. Kérhetsz bármit. És fordítva.

A játék sem maradhat el, nem mintha kételkedne Nemo,a Bohóchal Kisasszony szavában, de az életet vagányan kell élni.

- Az biztos, ezért inkább hanyagoljuk.

Veszi a lapot és jót nevet rajta, még szórakoztatóbb, hogy tudja a saját korát, a lány feltételezhetően legvadabb álmaimban is csak két-háromszáz évet tippelne. Epic fail.

- Akkor a szádból vettem ki a szót.

Vigyorodik el ismét és úntalan, úgy tűnik egy hullámhosszon vannak. Nagyon is. Régen találkozott már olyan személlyel, akivel ennyire egy húron pendülnek.

- Senki se százas, nekem elhiheted. Ugyan olyan idealizált a teljesen ép elme mint a hollywoodi filmek.

Nyugtatja meg a lányt, ő már csak tudja. És ha valakit, akkor őt nem zavarja a dili.

- A fontos, hogy az ember jól érezze magát.

Osztja meg a véleményét. Mindneki máshogy érzi jól magát, erre jó ha rájövünk és akkor agyturkász se kell. Az az igazi ha az ember magától oldja meg a dolgait és találja meg az örömet. A szakember csak segít rávezetni.
Közben hallgatja a vallomást, ahogy Nemo megnyílik és szimpatikusnak találja hogy ilyen sokak számára érzékeny témáról és személyes élményről ilyen közvetlenül tud beszélni.

- Nem szégyen az.

Fűzi hozzá ahhoz, hogy ült pár székben. A buta sztereotípia szerint mindneki totál gyagyás aki pszichológushoz jár-ha pszichiátehez,arról nem is beszélve-, ez valahogy tabu. Talán a következő évszázadban vagy az azt követőben már nem lesz az. Leo ezt a hozállást sosem értette, elég kicsinyesnek találja.
Ekkor tör rá Nemóra a felismerés és közli is. Pont egy pincérnő csoszog melléjük, hogy kérnek-e valamit.

- Csak írja a számlámhoz.

Legyint egy diszkrétet, hogy távozzon a rágótól kérődző nőszemély, hiszen pont most rohanták le a leleplezéssel. Ekkor a nő még tesz rá egy lapáttal-nem mintha számítana vagy zavarná-, egy 'Okés Doki'-val amit benyög és felfirkantja ha kérnek még valamit.

- Lebuktam, meglőttél!

Mondja egy fáradtnak tűnő mosollyal és a szívéhez kap, mintha tényleg szíven lőttél volna-vagy inkább karót döftek volna bele,valószínűbb lenne-, még rá is dől a vérvörös kanapé szabad felére, hogy túljátsza a szerepet. Aztán ismét kiegyenesedik és kihörpinti az italát, a kanapénak dőlő lányt sasolva.

- Ja. Van fehér köpenyem. Néha irogatok is és ülök a spéci, rohadt kényelmes fotelemben. De a székem is bőr és az is kényelmes.

Színpadiasan adja elő és egy pillanatra felvonja mindkét szemöldökét, hogy menőzést parodizáljon. Aztán megint jön a mosoly.

- De nem ücsörgök mindig tétlen. Zavar? Most már nem fogsz velem szóba állni?

Boci helyett a cica szemek-olyan Shrekesek-a találó kifejezés. Már megszokta, hogy ha véletlenül valami civil rájön, hogy agykurkász, akkor rögtön jön a pánik és az ide-oda rohangálás mint a mérgezett egér meg a távozz tőlem sátán duma. Az emberek nem szeretik a dilidokikat.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Deborah Zanni
Diák - Mágus
Deborah Zanni

Faj :
Mágus
Kor :
26
Családi állapot :
hajadon
Hozzászólások száma :
57
Tartózkodási hely :
Nameless Town

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyCsüt. Okt. 03, 2013 3:07 pm

- Ó, egy igazi filmfaló áll előtted. Akarom mondani, ül. Nagyon sok filmet láttam már, régieket és újakat egyaránt. A témák is hangulatfüggőek, de az ilyen unalmas, vontatott izéket sosem szerettem. Azok úgy tíz perc után unalmasak, és az ember... vagy bárki, aki nézi - teszi hozzá gyorsan. Azért kezdi lassan megszokni, hogy mi is a helyes megfogalmazás.
- ... akaratlanul is elkezd mocorogni, vagy elmászkálni, de ha a film jó, izgalmas és leköt akkor nincs az a pénz, amivel el lehetne szakítani előle. Persze manapság az összes film kiszámítható, nem nagyon tudnak újat felmutatni. - Kezd kicsit belefeledkezni a témába. Talán a férfi pontosan tudja, mivel lehet beindítani nála a gépezetet, de ha így van, remélhetőleg azzal is tisztában van, mivel lehet kikapcsolni, mert Debbie önmagától még két ilyen téma és nem fog tudni többet leállni. Most viszont még sikerült, és egy nagy levegőt véve összecsukja a száját. Amúgy sem beszélhetne túl sokáig, mert elkövetődik ellene a merénylet, pontosabban a bohócosnak aligha nevezhető orra ellen.
- Mindig a lényeg hiányzik, általában pont azt nem találjuk vagy nem visszük magunkkal, ami pont akkor kellene. Ez nálam mondjuk ritka eset, de én abszolút nem számítok szerintem átlagos nőnek. Vagy szerinted tévedek? - Kérdezi szépen kihúzva magát, mint valami nagyon finom, elegáns nő.
- Ha bevallom rombolom az előbbi képet? - Céloz itt arra, hogy az imént még abszolút nőies képet akart alkotni magáról, most meg egy gyerekeknek szánt parfümről beszélnek, ami egyébként az egyik kedvence, igaz, csak a papírokon használja.
- Nekem is tetszik, olyan különleges - helyeslően bólogat az "édes izé" kifejezésre, mert tényleg az, erre nem lehet mást mondani. Ezután kíváncsian figyeli a rajzot, amint szépen kialakulva megszületik.
- Az, hogy rajzolok egy elég erős túlzás, az írás valamivel közelebb áll hozzám, de lelkesen próbálkozom.
- Á, a tiédnek nyomába se érek. Jobb, ha nem is látod, még a végén kinevetsz - Fogja a mappát a kezében, olyan "meg is akarom mutatni, meg nem is" érzése van, de nem fél attól, hogy kineveti, inkább csak furcsa, hogy bárki kíváncsi rá.
- Fú, hát nem is tudom, ez olyan izés lett, hát, talán ha így elforgatjuk és... - Kritikus szemmel vizsgálja a rajzot, forgatja a fejét, zagyvál össze-vissza, aztán a lapot is, míg el nem neveti magát.
- Hihetetlenül jó lett! - ismétli önmagát ámuldozó arccal. Még a szája is némi késéssel kerül becsukásra, mert elfeledkezett róla.
- Megegyeztünk - kezét a fogadás miatt nyújtja, s ha minden igaz meg is egyeznek ilyen módon.
- Ezt még nagyon megszívhatod, remélem tudod. - némi gonoszkás mosoly kúszik az átlagos, kissé őrült boldog helyére, de csak néhány másodpercnyi időre.
- S, mi most jól érezzük magunkat, ugye - Bólint egyetértően a bolondság egészséges szintjére.
   A lebukás pillanata elérkezett, a felismerés hatását rombolja az érkező pincérnő, akit egészen hamar leráznak, Deb a maga részéről nem kér egyelőre semmit, még jól van így, ahogy van. Figyelmét egyetlen pillanat alatt visszatereli a lényeges témához, s máris sikertől felélénkülve néz a szemben ülőre. Nála sincs baj a színészkedéssel, túljátszva a leleplezést dől el, aztán egyenesedik fel ismét, amit Debbie nem bír nevetés nélkül végignézni, több szempár is rájuk irányul újra, de ezeket mind figyelmen kívül hagyja.
- Ú, komolyan? Bőrfotel? Menten elájulok. Milyen értékes társaságba kerültem! - kezét homlokára teszi, mint a régi úrinők, de neki nem megy annyira jól a szerep, mert megint nevetésbe torkollt az egész.
- Ha ezzel szerettél volna elijeszteni, ahhoz sokkal korábban kell felkelned. Csípem a dilidokikat, viccesek vagytok, általában. Mindig tudtok olyanokat mondani, amitől elkap a nevetőgörcs. Nem is értem, hogy nem jöttem rá erre előbb. Remélem dugiban nem készítettél feljegyzéseket rólam, mert azért harapok. - Mosolyogva fenyegetőzik, mutatóujját ingatva, mintha az bármit is számítana. Micsoda felfedezés! Ez a nap újdonsága! Ha rájön, miért örül ennyire egy új doki ismerősnek, talán még jobban fel lesz dobva, addig csak simán szélesen mosolyog, és árad belőle a vidámság.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leo Dunkelfreud
Pszichiáter - Vámpír
Leo Dunkelfreud

Faj :
Vámpír
Kor :
793
Családi állapot :
Szeretnéd tudni,mi?:D
Hozzászólások száma :
144
Tartózkodási hely :
Asylum

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzomb. Okt. 12, 2013 8:12 pm

Felcsillan a szeme ahogy a mellette ülő lány közli, hogy filmrajongó, hiszen maga is egy nagy filmfaló. Cheshire vigyora csak úgy kúszik egyre feljebb.

- Akkor még egy pont amiben hasonlítunk.

Állapítja meg egy suhanc mosolyával mielőtt hozzáfűzne még pár gondolatot az előzőhöz.

- Mondjuk én bizonyos művészfilmeket is szeretek, de nem mindent.

Eléggé mindenevő a filmek terén, nyitott és érdeklődő. Tulajdonképpen ez nem csak a művészeti érdeklődésére vonakozik, hanem úgy globál.

- A hollywoodi filmek valóban azok, idealizáltak és mivel szűk látókörű közönség a célzott, ezért nem is valami nagy kunsztok. Viszont van kivétel, a filmfesztiválokra készültek vagy akár az európaiak, főleg az észak-európaiak mint pl a dánok.

Fűzi tovább a beszélgetés fonalát, esze ágában sincs befogni Debbi szájacskáját. Örül, hogy egy jó beszélgetőpartnerre talált, egy valóban nem hétköznapi hölgyeményre. A táskás vallomásra pedig csak helyeslően biccent.

- Még véletlenül sem mernék ilyet állítani!

Vágja rá egyből a Névtelen beszélgetőtárs kérdésére, teljes őszinteséggel és közben védjegyéül vált kandúros mosolya virít az arcán. Miss Nemo-rol biztosan sok mindent el lehet mondani, de azt nem, hogy szürke mint a többi kisegér. És ez imponál a túl sok foggal rendelkező macskának.

- Rombolni? Dehogy.

Első pillanatban nem is esik le neki miért mondja ezt a fiatal lány, talán mert túlságosan laza és igazán nem az a fajta aki ilyesmiért kinevetné vagy faképnél hagyná a szépséget.

- Szerintem nincs ebben semmi illúzióromboló vagy szégyellni való. Valójában mindenkinek vannak olyan dolgai, amik miatt azt hiszik kinevetnék mások. A tudat alatti megfelelni vágyás miatt, ami a társas-csoportokban élő lényekre jellemző.

Fejti ki a véleményét a dologról és nem mellékesen a pszichológia és evolúcióbiológia is ezt szorgalmazza. Közben elveszi a lapot és munkához lát.

- Az ember túlságosan összetett lény, ezért egyéniség. És ezért nehéz megérteni vagy vizsgálni, modellezni a viselkedését. Szerintem érdekes. Ezért váltottam pályát és kezdtem ezzel foglalkozni.

A papírt nézi és a készülő vonalakat miközben mindezt ecseteli, jobbára az összes emberszerű lényre értve a megjegyzést,de főként az emberi fajra. Remélhetőleg nem fogja frusztrálni a kis bohóchalat az elhangzottak.

- A gyerekes szokások, vonások annyira nem is ritkák felnőtt korban. És cseppet sem utalnak rosszra. Sok felnőtt plüssállatokkal alszik.

Felpillant a papírból és ismét a lányra mosolyog a megjegyzése után, hogy ha esetleg zavarba jött volna vagy egy percig is szégyellte volna magát, akkor az elmúljon.

- Szeretem az édes dolgokat.

A parfümre érti jelen esetben, hogy neki ezért tetszik. Majd bevégzi a képet és átnyújtja a csajszinak.

- Ne szerénykej, had lássam. Nem szoktam másokat kinevetni, csak vigyorogni szoktam.

Mondja bohókásan és ironizálva hogy oldja a hangulatot és rászedje Nemo-t, hogy megmutassa a mappát. Nem veszi el természetesen, de kinyújtja a jobbját és majdnem olyan kérlelően néz mint a Shrek-ben Csizmás Kandúr.

- Örülök ha tetszik.

A tekintetével bólint is egyet hozzá, ki ne örülne ha más tetszésére volna amit csinál?

- Rendben. De vigyázz, résen leszek.

Komolyan mondja majd huncut mosolyt villat és egy kacsintás kíséretében megrázza jéghideg kezével a lányét. Határozott mozdulattal.

- Te is, drágám.

Válaszolja diplomatikus hangnemben, de közben le se tagadhatná, hogy felkeltette az érdeklődését a kihívás.

- Hát, hogy te hogy érzed magad azt nem tudhatom, de én felhőtlenül.

Nem tagadja, jó a társaság, ritkán volt ilyenhez szerencséje. A kérődző pincérnő is odacsoszlog hozzájuk mikor a poharak ürülnek és persze demotiváló. Minden esetre a lebukás úgy is megtörtént, pincérnő elhesegetve, új ital kirendelve.
A várt hatást eléri a kis színészi produkcióval, Debbie jót kacag, Leo pedig elmosolyodik, szintén figyelmen kívül hagyva a begyöpösödött körítést maguk körül.

- Ja. Határozottan igazi bőrfotel.

Tesz még egy lapáttal a dologra, hátha halálta röhögtetheti Nemo-t. Elégedett és derűs mosollyal hallgatja a kishölgy reakcióját.

- A többség sikítva menekül.

Vigyorogva mondja, sajnos ez az igazság, éppen ezért nagy meglpetésére és örömére deb a ritka kivételt képezi és még csak nem is hogy nem megy el, de nincs is baja a dologgal. Hacsak nem szarkazmusnak szánta, de nem úgy látja.

- Ó, én csak örülök ha ez a véleményed. De azért van pár elég besavanyodott kolléga.

Mondja ki nyíltan, megengedve magának egy kis személyes megjegyzést. Egyes betegei azért vitatkoznának ezzel a kijelentéssel.
Miszerint a dilidokik viccesek.
Egy elektrosokk után nem valószínű, hogy szórakoztatónak találják Dr.Dunkelfreud-ot.

- Én már egy ideje ilyen vagyok, úgy látszik nem tévesztettem pályát.

Jegyzi meg szórakozottan.

- Épp elég betegem van, mindenhol kartonok, szóval ne aggódj. Na meg te nem vagy közöttük. Mondjuk még lehetsz.

Nyugatja meg a lányt, vagy még sem? Minden esetre vigyorral mondja ezt is.

- Harapsz? Akkor már ketten vagyunk.

Ismét egy kis kacsintás, lehet, hogy morbid cucc, de nem bírja megállni. Közben kihozzák az új adag toroköblítőt és bele is kortyol a karcsú üvegpohár tartalmába, ami sűrűn és sötéten csordogál le a torkán, lustán folyva végig a pohár falán, vörösre festve azt. A tartalma viszkózusabb, mint az előző itóka amit hörpintgetett.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Deborah Zanni
Diák - Mágus
Deborah Zanni

Faj :
Mágus
Kor :
26
Családi állapot :
hajadon
Hozzászólások száma :
57
Tartózkodási hely :
Nameless Town

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzomb. Okt. 26, 2013 4:10 pm

- Hú, kezd egy kicsit sok lenni, nem gondolod? - Próbál úgy csinálni, mint, aki ezt fejben abszolút módon túlkombinálná, meg hát a megszokott, kissé őrült arckifejezés is elő-előbukkan így az est(?) során néha-néha, de ez is amolyan "Debbel járó dolog", mint sok más, amiről oldalakat lehetne írni.
- A művészfilmek is lehetnek érdekesek, bár azokat bevallom neked őszintén, inkább sorolnám reflexből az unalmasabb kategóriák közé, de azt nem vonom kétségbe, hogy vannak kivételek. A filmfesztiválokkal viszont totál egyetértek, ott sok a ritka kincs, igaz oda is beszivárog olyan, amin inkább aludnék, de ez megint ízlés kérdése. A lényeg nálam csak az, hogy mutasson valami újat, akár a történetben akár valami kis filmes trükkben és ne laposodjon el, hanem végig tartsa azt a... azt a... Ú, hogy is mondják? Gyorsan akartam mondani! - Csettintgetve keresi a megfelelő szót, de az csak nem akar beugrani. Ezen mindig fel tudja magát húzni, most is sikerülne, ha nem tudná másképp megfogalmazni.
-... az izgalmat. Kell valami, ami éberen tart és leköti a figyelmed, mert ha csak egy része olyan, akkor már veszett az ügy.  - A szóáradat végén beleiszik az italába, kicsit kiszáradt a szája a sok beszédtől.
A pszichológia kifejtésre oldalra billentett fejjel figyel, s közben akaratlanul elkalandoznak csöppet gondolatai, leginkább abba az irányba, hogy mennyi hasonlóság van az előző dilidokija és Mr. Xénos között. Persze, ez főként belsőre értendő, mert külsőre maximum a hajuk színe passzolna. Oké, jobban belegondolva a belső sem annyira, csak ezek a "pszichológiai blablák", mert azokat az a később kicsit megkattant nő is szerette megosztani vele.
- Öhm... várjunk, várjunk, várjunk! - Eszmél fel, két kezét Stop táblaként feltartva, mivel megütötte csinos kis fülét az utolsó mondat.
- Pályát váltottál? Ez érdekesen hangzik. Miből lettél köpenyes agyturkász? - Az eszébe se jut, hogy ez a megnevezés esetleg bántó lenne, mivel ő nem sértődne meg például, és a férfi sem olyan, aki ettől a haját tépné mondjuk, vagy valami ilyesmi. A válaszát és a készülő rajzot is érdeklődve figyeli, míg arra nem kerül a sor, hogy ő is mutasson valamit.
- A vigyor néha pont elég - Reagál a megnyugtatónak szánt szavakra. Úgy nyitja ki a mappát, hogy csak ő láthassa, vagy maximum, ha elmegy mögötte valaki és pont oda néz. Kicsit lapoz, válogat, aztán lassan kihúz egyet. Gondosan becsukja a mappát, mindeközben rejtegeti a rajzot, mert továbbra sem biztos annyira a dologban. Mivel veszteni valója úgy sincs, hát odatolja asztaltársa elé a rajzlapot. Ide-oda húzott vonalak sokasága, mint egy hatalmas kriksz-kraksz hever a papíron és mégis látszik, mit szeretne ábrázolni a készítő. Egy tipikus Disney rajzfilmbe illő macska ül rajta, kerek pofáját a szőre nyújtja el kissé. Álla alatt egy masni és az alak szemből van ábrázolva. Nem egy mestermű, de egészen felismerhető, még a rengeteg itt-ott elejtett vonalka ellenére is. Szinte alig van benne olyan vonás, amit nem csak úgy oda rajzolt, hanem gondosabban ívelte volna és mégis egész jól összehozta a cicust.
- Ezt két hete rajzoltam, de mint mondtam, a tiéddel fel se ér - Von vállat egyszerűen, aztán ajkába harapva figyeli a reakciót.
   A halálba kergető nevetéstől ugyan messze áll, de az tény, hogy a hasa belefájdult már. Igaz, ez nem befolyásolja a folytatásban, de azért lassan összeszedi magát, legalább beszélési szintre.
- Nem szeretek sikítani, hacsak nem csikiznek, mert akkor sikerülni szokott, akaratlanul. A futás meg hasznos, de hagyjuk azoknak, akiket megijesztesz a fehér köpenyeddel meg a vérszomjas tekinteteddel. Búúú! - Kacag ismét, mintha már olyan rég csinálta volna.
- Tökéletesen elégedett vagyok a jelenlegi doki-mentes állapotommal, de ha szükségem lesz egyre hozzád fordulok, ígérem.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leo Dunkelfreud
Pszichiáter - Vámpír
Leo Dunkelfreud

Faj :
Vámpír
Kor :
793
Családi állapot :
Szeretnéd tudni,mi?:D
Hozzászólások száma :
144
Tartózkodási hely :
Asylum

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzomb. Nov. 02, 2013 10:11 am

Érdeklődve hallgatja a túlpörgő hölgyikét, valóban nincs beszélőke híján. De ez a vámpírt cseppet sem zavarj, inkább bájosnak találja.

- Akkor nézd meg a Z  Világháborút.

Jegyzi meg úgy mellékesen, az a film végig 85%-on pörög, egy perc unalom sincs benne. Na meg Brad Pitt és zombiapokalipszis, kell ennél több?

- Na és ha már rajzolgatsz...szereted a tárlatokat vagy ilyesmi?


Kérdezi szürcsölgetve a friss emberi vért a poharából. Valóban ennyire groteszk látvány lenne a Nagyidős és az Emberlány a többi vérivónak?

- Hogy? Igen, persze, azt váltottam.

Helyesel és kis meglepettséggel figyeli hogy ez a dolog mennyire felizgatja a lányt. El is mosolyodik a dolgon. Akár egy cheshirei macska.

- Hmmm, miért is árulnám el?

Kérdezi teátrálisan és végül még is kis mosolyra kanyarult szájjal, az állát símogatva, a képzeletbeli szakállát.

- De ha van tipped megoszthatod.

Nem árulja el, még nem. Természetesen nem a halandó pályáját osztaná meg a csajszival, csupán időrendi sorrendben a dilidokiság előttit. Hiszen volt már több munkája is, nem csoda, közel nyolcszáz év az azért majdnem egy évezred. A vámpír sem toporoghat egy helyben.
Mikor a mappa előkerül, még egy kicsit közelebb húzódik a lányhoz, hogy még véletlenül se tudja elrejteni éles vámpírszemei elő. Rozsdavörös írisze csak úgy végigcikászik a képen, nem telik el több, mint harminc másodperc, de a kifinomult látószerv már fel is dolgozta minden részletében.

- Macskaarisztokraták?

Pontosan nehéz lenne megállapítani a kaotikus vonalrendszer miatt, ezért ez csak egy tipp. Hiszen sok Disney mesében van macska meg masnis macska és így tovább.

- Vagy...Dinah?

Alice macskájának is masni volt a nyakában, túlságosan Alice in Wonderland mánis ahhoz, hogy ezt elfelejtse.

- Szereted a macskákat?

Lehet, buta kérdés egy lányhoz intézve, általában mindent szeretnek ami kicsi, szőrös és mozog.
Az elismerő szavakon is csak mosolyog.

- Gyakorlás teszi a mestert. Egy-két évszázad sokat tesz...

Poénosan mondja, de persze való igaz. Az ilyesmiben nagyon fontos a gyakorlás. Önmagunk fejlesztése.

- Egy időben restaurátor voltam.

Teszi hozzá, hogy a lány ne legyen annyira elkámpicsorodva. És persze hiába tűnik mindez extrának meg információáradatnak,haha, csepp mindez egy közel évezredes titokforrásban.

- Mióta rajzolsz?

Tovbbi nézegetés után visszaadja és elmosolyodik ahogy elcsípi mikor Nemo az ajába harap.

- Szép kép lett. Egyedi stílust tudnál belőle kialakítani.

Elvigyorodik, még jobban ahogy a macska a képen, így taln a kishölgy zavarát is oldja és tényleg tetszik neki a kép.

- Ezt...nem szabadott volna elárulnod.

Kísérteties, még is vicces hangon mondja, Lugosi Bélás nézéssel majd szokásos macskavigyorával. Hirtelen Debbie oldala felé nyúlna, de direkt nem csikizi meg rögtön, csak hogy zaklassa új beszélgetőpartnerét, hátha összerezzen és nyihogni kezd idő előtt. Hiába, a szadista énje ébredezik,hehe.

- Oké, ennek örülök.

Kiszélesedik a vigyora. Hiába, a legtöbb ember utálja az agykurkászokat. Mondjuk van aki nem véletlen miért.

- Rendicsek.

Rábólint erre is alássan majd lehajtja az italt és sóhajt egyet.

- Nem tudok sokáig egy helyben ülni. Nem megyünk valahová?

Kérdezi az ismeretlen halandó nőszemélyt, közben fel sem tűnt, hogy a délelőtt estébe fordult. Huh, valóban ennyi ideje itt ücsörögnének?
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Deborah Zanni
Diák - Mágus
Deborah Zanni

Faj :
Mágus
Kor :
26
Családi állapot :
hajadon
Hozzászólások száma :
57
Tartózkodási hely :
Nameless Town

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzer. Jan. 08, 2014 1:46 pm

- Hm, a címe ismerős, de nem láttam még. Kösz, a tippet. - Fejben gyorsan elraktározza a filmet, mint "Teendőim listájának új darabja" és már csusszan is át a következő témára a beszélgetés, amit szintén lelkesen fogad.
- Vannak érdekes kiállítások, de annyira nem kötnek le, mint kellene. Nagyjából negyed annyi idő alatt végig nézem azt, amin mások képesek órákat filozofálva végigsétálni, hosszasan nézve egy-egy képet, aminek a címe általában sehogy sem passzol szerintem magához a műhöz, de ők mégis belelátják a "három pacába a szenvedő szüzeket". - Mindkét kezével mutattam a két-két nyuszifület, s közben elméjében felvillant egy-két emlékfoszlány azokról az esetekről, amikor elmerészkedett egy galériába vagy múzeumba megnézni, mit akasztottak éppen a falakra ilyen borsos árú belépőért. Mélyen tiszteli a festőket, művészeket, ez nem kérdés, ám az, hogy milyen pénzek cserélnek gazdát egy-egy felismerhetetlen képért, amire az alkotó rányomott egy nevet, a nagy műkedvelők meg vizuális kifinomultságuk segítségével azonnal belefantáziálják a címben szereplő alakokat, na ezt sosem fogja megérteni.
- Na, ne legyél ilyen, áruld el - Nagy szemeivel a lehető legszebben néz a dilidokira, ezzel általában másnál eléri, amit akar, na, de egy mindenre felkészült és sok mindent átélt férfinek ez lehet, hogy nem elég az információ kicsikarásához. Azért legalább megpróbálja, ha nem jön be a terv, keres mást, amivel rábírhatja a válaszadásra, mert igazából semmi ötlete sincs, hiába töri a fejét, milyen foglalkozás illene rá a régebbi időkből. Most, hogy jobban megnézi, tényleg egész orvosos a kinézete, hogy nem jött rá előbb kivel ült le egy asztalhoz? Hihetetlen!
- Te ekkora meseszakértő vagy? - Néz rá kicsit meglepetten. Gondolatmenetét ott kezdi, hogy férfi, aztán jön hozz, hogy nem egy tinédzser, sőt, aztán befejezi azzal, hogy vámpír. S mégis, mennyire otthon van a mesék világában! Már a Debbievel egykorúak sem merülnek ennyire bele a dologba, a fiúk meg főként, erre belefut egy ilyen csodabogárba, felfoghatatlan! Azért persze örül neki, miért ne tenné?
- Ez csak egy.... mese-macsak, nem tudom, honnan jött, talán tényleg a Macskarisztokratákból, mert nemrég láttam. Igazából sosem figyelem meg teljesen, mit rajzolok, csak hagyom, hogy a kezem megcsinálja, ahogy akarja. Ez nagyon hülyén hangzik? - Kérdezi meg egy ártatlan pillantás kíséretében.
- Restaurátor? - Akad meg egy egyszerűnek látszó kijelentésen, ami teljes természetességgel hangzik el. Ez kicsit visszaugrasztja az előbbi témához, amikor még egy múltbéli szakmát próbált kideríteni, erre most itt egy "újabb", ami ha a jelenlegi foglalkozását nézzük igazán érdekes. Hogy lesz valaki restaurátorból agyturkász? Ha nem a hangosan feltett kérdésre adott válasz érdekelné, lehet kielemezné magában ezt a dolgot, de inkább a férfire koncentrálva pislog párat.
- Ne próbálkozz! - Szól rá, miközben reflexből arrébb ugrik, és egy alig hallható nyikkanás is elhagyta a száját az iméntiekre reagálva. Még szerencse, hogy kapott felkészülési időt, mielőtt támadása lendültek ellene, így vissza tudta magát fogni, és nem lett hangosabb az a véletlenül kicsúszó hangocska.
- Ahhoz képest egy ideje mégis sikerül - Billenti oldalra a fejét egy széles mosoly kíséretében. - Milyen vámpír az olyan, aki nem képes nyugton maradni. Ez jelentős hátrányt jelenthet vadászatkor, mert megfigyelni sem lehet úgy valakit, hogy közben ide oda mocorogsz, nem? Vagy türelmed elvesztve rászólsz, hogy ne riadozzon csak egy "nem egy helyben ücsörgő" vámpírral van dolga, szóval vegye úgy, hogy ott se vagy? - Vannak még ötletei, de talán jobb, ha azt inkább nem osztja meg a férfivel...
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leo Dunkelfreud
Pszichiáter - Vámpír
Leo Dunkelfreud

Faj :
Vámpír
Kor :
793
Családi állapot :
Szeretnéd tudni,mi?:D
Hozzászólások száma :
144
Tartózkodási hely :
Asylum

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyCsüt. Jan. 30, 2014 2:54 pm

Csak biccent és kortyol, ha filmes téma akkor Leót kell kérdezni. Közben a lányra pislog az üvegpohár pereme fölül, mikor az magyaráz.

- Kár, mert ha az embert nem érdeklik az ilyen dolgok, akkor nem valószínű hogy valaha is számíthat művészi karrierre.

Nem azért mondja hogy széttörje a kislány lelki világát, főleg hogy simán lehet, hogy csak hobbiból firkál.

- És akkor mi érdekel?

Érdeklődve néz rá mikor nyel egyet és leteszi a poharat. Végignyalva felső ajkát akár egy jóllakott macska. Művészi és nem művészi érdeklődés, maghasonlott egy érdeklődés de hát nem pont ez a szép az emberi elmében?

- Hm...most semmi kedvem, talán majd máskor.

Direkt húzza Nemo agyát, kurta kis vigyorral spékelve meg a dolgot. A boci szemek nem hatják meg, de ha Debbie annyira tudni szeretné, talán megtalálja a módját, hogy kiszedje belőle.

- Szeretem a meséket, zavar?

Kérdez rá olyan ártatlan pillantással, hogy szinte kisfiúnak tűnik. Valóban szokatlan lehet, hogy egy felnőtt éfrfi vámpír nézi őket, de talán csak mert ez egy tabu a sok közül. Leo pedig mindent szeret ami (film)vászon.

- Cseppet sem. Azt hiszem ez az igazi művészet egy formája. Stephen King írta így az egyik regénysorozatát. Azt nyilatkozta, hogy a történet írja saját magát. De voltak hasonló cipőben mások is.

"Vigasztalja" a kis barnát és rámosolyog. Ma már sok a tehetséges ember, de legtöbben eltékozolják azt.

- Igen. Az eltékozolt műemlékek rendbepofozása. Ugyanolyan kreatív munka mintha emberek agyában matatnánk és próbálnánk rendbehozni azt, ami tönkrement.

Vonja rögtön a párhuzamot, mert sejti hogy a Bohóchalacska kontrasztot érez, ami éppenséggel van is,de nem akkora. Másrészt...ennyi évszázad alatt nem csoda ha a vámpír több területen kipróbálja magát, meg ekkor még nem is volt pszichiátria.
Kiszélesedik vigyora mikor a lány odébb csusszan és nyikkan egyet, kuncog is egyet rajta, most megfogtta. Ami késik, nem múlik!

- Nem vagyok ADHD-s. Csak nem szeretem a tétlenéget.

Vágja rá a diáklánynak és a tekintete, a mimikája mintha mit sem változna, még is, csokoládészín írisze csak úgy megcsillan. Sátáni egy szikra, pillantás. Talán ez a legmegfelelőbb szó rá.

- Nincs problémám a vadászattal, ezt elárulhatom.

Mondja valamiféle egészen nyugodt, még is nyugtalanító hanglejtéssel és azzal a bizonyos tekintettel. Nehéz lenne eldönteni, hogy a kishölgy megjegyzése megsértette, lovat adott alá vagy miféle emóciót váltott ki belőle, de hogy felpiszkálta aszunnyadó szörnyeteget az vitathatatlan.
Leo Dunkelfreud most valószínűleg jót szórakozik magában azon, hogy milyen bájosan naív egy lánnyal van dolga. Kedveli, nem vitás. És szórakoztatja, hogy feltételezi, hogy még vadászatkor sem tud nyugton maradni. Ó,ó. Akkor egy hónapig se tudna életben maradni.
Hát még ha tudná szegény pára, hogy egy közel milléniumi kort megélt vérszopóval van dolga....szíves megnézné az arcát, az emóciót ami akkor ül ki rá. Az emberi elme és lélek, ez az ami igazán érdekli, amit még szívesebben fal mint a vért, ami az ereikben csorgadozik.

- Ha dolgozom vagy emberekre vadászok akkor nagyon higgadt vagyok.

Magyarázza és kicsit közelebb csusszan az imént eltávolodott lányhoz. Ejj, ébredezik valami egészen mély bugyrokban. Jó lenne a fejére koppantania ha tovább szeretne beszélgetni megmaradt emberi fele vele.

- Hogy is tudnám mindezeket véghez vinni, ha idegbajos lennék?

Kiszélesedő mosolya vigyorba torkollik ami ismét felfedi hibátlan fogsorát, akár egy rágógumi reklámban, a tűhegyes szemfogakkal kiegészítve, természetesen.

- Szóval ha szeretnéd, szívesen elücsörgök itt veled akár holnap reggelig is.

Bűbájos a pillantása, mintha lassan kiszivárgott volna belőle az az elemi fenyegetés, amit az ember leginkább csak megérzésből szokott érzékelni.


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Deborah Zanni
Diák - Mágus
Deborah Zanni

Faj :
Mágus
Kor :
26
Családi állapot :
hajadon
Hozzászólások száma :
57
Tartózkodási hely :
Nameless Town

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzomb. Feb. 01, 2014 12:53 pm

- Nekem a művészet csak hobbi, nem akarok belőle megélni, mert a művészek igazán addig alkothatnak szabadon, amíg fel nem fedezik őket. Utána már mások befolyásolják a munkáit, legalábbis szerintem. Én el vagyok a kis firkálmányaimmal, amúgy sem olyan jók, hogy bárki rávesse magát, mint egy értékesnek tartott műremekre. - Saját magát, és a tehetségét kritizálja éppen, de mivel tisztában van saját adottságaival így nem is érdekli, mit gondolhatnak esetleg másik a rajzairól. Szerinte gyengék és kevesek ahhoz, hogy valaki esetleg művésznek nevezze, de az életét amúgy sem ennek akarja szentelni, tehát tényleg onnan magasról tesz mások véleményére. Persze a kedves, baráti vagy ismerősi szavak jól esnek neki, a kritizálást meg amúgy sem bírja elviselni.
- Még nem tudom. A szüleim és az én véleményem általában nem egyezik, ők azt szeretnék ha orvos lennék, vagy ápolónő vagy valami hasonló, de az szerintem unalmas. Kislány koromban színész akartam lenni, aztán híres énekes, majd ebből jött a zongorista, de egyik sem tűnt elég jó ötletnek. Most sodródom az árral, aztán meglátjuk. - Von vállat egyszerűen. Deb egy céltalan, fiatal lány, aki azt se tudja, mit akar csinálni a jövőben, pedig lassan ideje lenne eldönteni. Szerinte még ráér.
- Direkt csinálod! Azért, hogy még jobban megbolondíts és bezárhass valamelyik gumifalú szobádba, ugye? - Egy kis váltással áttért a durcás énjére, de valódi ilyen arcától azért még messze állt, inkább csak valaki kezdetleges sértődött kislány verzióról beszélhetünk. Akkor is ki fogja húzni belőle! Most már nagyon kíváncsi rá!
- Dehogy zavar! - vágja rá a mesés témánál elhangzó kérdésre. Őt zavarná? Inkább csak meglepi.
- A fiúk nem szokták szeretni az ilyen meséket, inkább azokat, amikben harc van, meg öldöklés, az ilyesmiket meg messzire kerülik. A férfiak meg... Folytassam?- Mielőtt belemerülne a válaszba megáll, mert szerinte pontosan tudja a dilidoki, hogy mit akarna mondani. Egy kezén össze tudná számolni azokat a férfiakat ismeretségi köréből, akik mondjuk öt Disney mesét láttak életük során és esetleg emlékeznek is rá, hogy azok miről szóltak, vagy egyáltalán kik játszottak benne. Ez az arány siralmas ismerőseinek számához képest, de mivel hímneműek így nem kerülnek hátrébb emiatt a szemében.
- Ó - A párhuzam neki annyira nem tűnt fel, eddig. Végül is van abban valami, amit mond. Lepukkadt műemlékek és agyak, amiket rendbe kell hozni, minden világos. Erre még rá is bólint, szinte önkéntelen a mozdulat. A további hozzászólását amúgy is megzavarják az ellene elkövetett támadással, amit egy kisebb ugrással és hangadással díjaz és egy elég csúnya nézéssel.
- Ezt azért nehezen tudom elképzelni, de megpróbálom - Összeszorítja a szemét néhány másodpercig és úgy csinál, mint, aki nagyon koncentrál, mert el akarja képzelni a fejében, ahogy a dilidoki iszonyú nyugalommal les egy áldozatra, még a száját is kicsire összehúzza. Aztán kinyitja a szemét és visszatérő mosollyal megrázza a fejét.
- Nem, nem megy - Mondja, aztán átsuhan arcán egy kis meglepettség, mert míg ő koncentrált, addig a férfi közelebb jött hozzá, és a hirtelen távolságkülönbségre nem számított.
- Te mondtad az előbb, hogy mindenki zizi egy kicsit, de úgy tűnik te nem is olyan kicsit. Megint meg akarsz ijeszteni, de továbbra sem fog sikerülni. Nem vagyok olyan lány, aki egy pár hegyes szemfogtól, és egy ilyen tekintettől berezel. - Magabiztosan húzza ki magát, mint, aki valóban ezt el is hiszi, s így is érzi, de azért belül valami vészharangféle, mintha halkan, alig érzékelhetően, de megszólalt volna.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Leo Dunkelfreud
Pszichiáter - Vámpír
Leo Dunkelfreud

Faj :
Vámpír
Kor :
793
Családi állapot :
Szeretnéd tudni,mi?:D
Hozzászólások száma :
144
Tartózkodási hely :
Asylum

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyKedd Feb. 04, 2014 5:27 pm

- Valamiből meg kell élni.

Vállat von, sajnos a művész a megrendelésekből él. Ma már azért jobb a helyzet, mert van aki megteheti hogy ez egyben az, ami neki tetszik.
Az önostorozó szavakra nem mond semmit különöset, elhúz egy lapot a lány elől, a színes füzetből és rajzol rá egy egyszerű "i" betűt. Az orra alá nyomja.

- Szerintem förtelmes. És értelmetlen. Sosem szerettem az avangárdot. Ahhoz képes egy majdnem ugyan ilyen képecske* lóg Párizs egyik legnevesebb múzeumában és milliókat ér. Tudod miért? Mert azt mondják, más nem találta ki korábban. Pedig tökre hülyeség. Szerintem semmi köze a művészethez.

Ő maga is ismét megnézi az "alkotást", aztán elveszti az érdeklődését.

- Ilyen szakmákat csak akkor válassz ha tényleg a hivatásodnak érzed. Szerintem az én munkám érdekes, csupa színes egyéniséggel vagyok körbevéve. A betegeim elméje színek tárháza, mint a legmerészebb festmény.
Meg kell találnod mi az, ami igazán érdekel és amit huzamosabb ideig szívesen csinálnál anélkül, hogy ráunnál. Egy dolog több munkalehetőséget is jelenthet. Én szeretem megjavítani azt, ami tönkrement.

Magyarázza és próbál segíteni a lánynak. Ez a dilemma a modern kor nagy problémája. Eltévejedett fiatalok, sodródnak a világban. Jobb esetben. Rosszabban szimpatikusabbnak találják a konyhakést és pont az ő bőrheverőjén kötnek ki.

- Ilyennek képzeled el az agyturkászokat? Minden áron mindenkit be akarnak csukni?

Kénytelen elvigyorodni, szórakoztatja a dolog. És érdekli is.

- Direkt csinálom, igen.

Annak ellenére a gondolat első felére helyesel, a másodikról nem nyilatkozik. Az élet szép, főleg ha nem unalmas.

- Egyszer talán elmondom. Ha szépen kérsz. Vagy lefizetsz.

Teszi hozzá bohókásan, de még csak nem is fészkelődik.


- Akkor kvittek vagyunk. A mesékben pedig mindig van harc és sokszor halál. Hófehérkének is torkán akadt az alma.

Fontosnak jegyzi erre felhívni a figyelemet, de érti Nemo kisasszony mire gondol.

- Én már nem vagyok kisfiú.

Mondja s kortyolja a már ki tudja hanyadik italát, közben egyenesen a lányka szemeibe néz. Sigmund Freud odáig lenne a jelenetért.

- Persze, folytasd.

Int is a kezével, hogy hallgatná az eszmefuttatást tovább, majd bal öklével megtámassza a fejét, az asztalon könyökölve.

- Pedig már órák óta itt ülünk. Beesteledett.

Hogy ez a megjegyzés baljóslatú-e vagy sem azt mindneki döntse el maga. A bárban nincsenek ablakok, félhomály uralkodik, így az időérzetét az ember hamar elveszíti. Ha jól érzi magát, még jobban fut az idő. Ezt már Einstein is megállapította. Az idő relatív.

- Nem az a lényeg, hogy el tudod-e képzelni. A dolgot mit sem változtat. Ha nem így lenne, már évszázadokkal ezelőtt éhenhaltam volna.

Vállat rándít ismét. Ez van, ezt kell szeretni. Merthogy a vámpír is éhen tud halni, csak sokkal nehezebben mint az ember. Na meg előtte bekattan rendszerint.

- Miért is? Nem mintha bárki hinne neked ha az utcán futkározva-hadonászva azt kiálltoznád hogy egy őrült agyturkász próbál az életedre törni.

Nevetgél egy jót és kiissza a maradékot. Az életben nem olyan ez mint a horrorfilmekben, ahol zápult agyú dilidokik szadista emberkísérleteket végeznek.
Legalább is nem feltételezi ezt róluk szinte senki.

- Nem is szoktam ijesztően nézni, a fogaim méretéhez sincs sok közöm.

Szabadkozik, arcának minőségi változásáról nem feltétlen van tudomása.

- Ha riogatni szeretnélek, azt máshogy csinálnám.

Csak hogy köztük maradjon, mint egy groteszk kis egyperces.
Aztán valami eszébe jut, mint egy sugallat, átgondolva a beszélgetés fonalait.

- Jött egy ötletem. Mit szólnál a holnap délutánhoz?

* Kassák Lajos festménye
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyPént. Szept. 18, 2015 2:00 pm

~Mrs.(Ewolet)Ulliel~

"I love my work.
And want to start again."


Fekete Whiskey Bár - Page 2 Tumblr_n6s8z8H21G1r8lutfo1_500


*Egy távoli asztalnál, ami a sötétségbe veszik az őt körülölelő vörös füstben egy férfi ül. Fején egy alacsonyabb cilinder, fekete köpenyt visel. Kezében csésze, frissen gőzölgő vérrel. A bár pezseg az élettől, vámpyrok és emberi áldozataik játszák kéjes és végzetes játékukat. Nevetgélés. Az idegen-mert hogy az-lassan a szájához emeli a hófehér, arannyal szegélyezett csészét. Teljesen bele veszik az árnyékba, senki sem vesz róla tudomást. Jelentéktelen. Ahogy a sarokban ül, szemben a fallal. Felhőtlen a jókedv ami körülötte van. Nem vesz róla tudomást, nem irigyli, de nem is zavarja. Csupán ezen az éjjelen érkezett a városba. És arra gondol...*


"The last Job was such a beauty"


Fekete Whiskey Bár - Page 2 6a25a6b7da49fe8c38955f5f6ee498a1?AccessKeyId=0F05C6D420D6261DD7F9&disposition=0&alloworigin=1

Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyPént. Szept. 18, 2015 10:25 pm

Monsieur Ulliel-nek



*Sietős léptekkel halad a kietlen utcákon, árnyékról árnyékra, melyek sűrű ködfelhőkként gomolyognak, körbeölelve a lámpák tölcsér alakú, halovány fényét. Céltudatosan közlekedik, kivételesen nem csak egy esti séta ez a mai. Olykor biccent egy-két vámpírnak, ki a negyed szélén kóborol, ismerik már, ő is őket egy jó ideje. Valakivel váltott már pár szót, valakiről csak látásból tudja, hogy létezik. Viszont egyikükkel sincs semmi dolga. Magukra hagyja őket. Egy hölgy próbálja leszólítani, aki az utcájukban lakik, de mintha észre se venné, csak megy tovább. Illetlenség csak így otthagyni egy ismerőst, de nem tehet most mást. Dolga van. És nem tűrhet halasztást.
A Fekete Whiskey Bárig vezeti az útja. Határozottan lép be az ajtón, de aztán elbizonytalanodik kicsit, ahogy a sok férfi szempár mind rászegeződik. A legkülönfélébb fajokból vannak itt mindenféle rossz arcú alakok, s nem csak férfiak, nők is. Valaki az áldozatával tölt itt egy kellemes estét (már akinek kellemes lesz a végén), mások pedig mulatni jöttek, beszélgetni, üzletet kötni.*
- Elnézést, hölgyem!
*Egy harmincas évei végén járó úr szólítja meg. Öltözete és modora az amerikai boldog békeidők, vagy inkább az alkoholtilalom körüli évek divatjára emlékeztetők. Akcentusa olaszos csengésű.*
- Ön Madame Ulliel, ha nem tévedek...
- Igen, én vagyok. Ön talán Signore Latti embere?
- Igen, asszonyom. A közvetítendő üzenetet nem sokára megkapja, várjon türelemmel! Addig is foglaljon helyet, és élvezze a hely hangulatát!
*Azzal eltávozik.
A new jersey-i maffia rendkívül összetartó (még) a franciákkal a fegyverkereskedelmet illetően - komoly küzdelem folyt közöttük és az oroszok között, hogy az Egyesült Államok által szított közel-keleti háború katonái kinek a fegyverét is használják a küzdelmek során. Illegális lenne a maffiától venni az ilyesmit, ezért inkább úgy intézte a nagyhatalom korrupt vezetőrésze a dolgot, hogy a maffia fegyvereit a közel-keleti népeknek adják el, míg ők szépen bezsebelik a kőolajat, és a többi... Vámpírhölgyünk nem igazán ért a politikához, így nem is érti teljesen ezt az egészet. Viszont abban biztos, hogy a versenyből súlyos vita lett a két szövetséges maffiacsalád és a Raszputyinok között... És most békülni akarnak. Természetesen ez csapda, az ultimátum, amit küldenek, teljes mértékben elfogathatatlanok, és ezzel akarnak ürügyet keresni arra, hogy leigázhassák a francia maffiózókat. Ezzel viszont neki már nem kell foglalkoznia. Megkapja nem sokára az üzenetet, és mehet haza a családjához.
De miért pont neki kellett eljönnie? Mert Oliver nem ért rá. És miért nem küldött mást a saját emberei közül? Mert Ewoletre nem számítana senki sem. Legalább is olyan nem, aki az ellenséges táborba tartozik. Az olaszok pedig vigyáznak rá.
Helyet foglal egy távol eső asztalnál, vérteát kér, és nézelődni kezd. A sok furcsábbnál furcsább lény között egy vámpír kelti fel az érdeklődését. Nem nézi feltűnően, csupán lopva, de igazából ő maga sem tudja, hogy miért is figyelt fel rá. Van valami furcsa az aurájában... Érzi.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyVas. Szept. 20, 2015 7:34 pm

*A feketébe öltözött férfi mint egy kívülálló, kivonva magát mindennemű eseményből csak ül. A történet-ek-pedig játszódnak körülötte. Mert ő egy egészen más történet része és nem kíván ezekébe belefolyni.
Még is...ezzel meghasonlást okozva a realitás szövetén. Mintha a világ kiszakadt volna eresztékeiből. A férfi csak ül és teázik. Két alak összeverekedik mellette, egy asztalt is ledöntenek mire a kidobók szétszedik őket, ő azonban oda sem pillant.
Egészen addig,amíg nem érez egy különb tekintetet magán.
Lehet, hogy a hölgy a göndör fürtökkel el-elpillant, még is, a cilinderes fej lassan forgásnak indul az irányába. Hogy látja-e ezt a síri mozzanatot vagy csupán a rá meredő ciánkéken világító szemeket pillantja meg hirtelen, az majd kiderül*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyKedd Szept. 22, 2015 11:20 pm

A verekedők nem foglalkoztatják, egyre csak a sötét alakot figyeli nem messze tőle, ahogy a semmibe mered. Legalább is azt hiszi még, nem hogy nem vette észre kíváncsi pillantását magán.
A bűnkék tenger hullámai azonban felcsapnak az ezüstösen fénylő Holdig.
Hosszú másodpercekig nézi a cilinderes alakot, ki tudja meddig. És ő is visszanéz.
- Madame Ulliel! Micsoda meglepetés!
- Ms. Harron, most nem alkalmas...
- Ugyan, kedves, hisz olyan rég láttalak a drága uraddal! És a csöppségek Hogy va...?
- Ms Harron, kérem! Csendesen! Menjen, és igyon valamit! Majd beszélünk még.
Azzal a ricsajos hölgy fogja magát, és minden szó nélkül elmegy. Vajon a kalapos hallotta? Figyelt egyáltalán? Ewolet nem tekint rá most, csak a gőzölgő vérteájának vöröses színkavalkádját szemléli.
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzer. Szept. 23, 2015 3:06 pm

*Tompán merednek a fiatal nőre a bűnkék szemek. Ismerős, még is ismeretlen szemek. Látta már valahol őket-legalább is nayon hasonlóakat-, minden nap...látja őket. Még is más ez most. Mert ezek a szemek...teljesen merevek. Mintha halottak volnának? Vagy...
eszelősek?
Valami nem stimmel, valami nagyon nem stimmel velük.
Az alak továbbra is Ulliel-néra mered, látja amint egy bohókás hölgyemény foglalja le. De szemeit végig a göndör fürtösön tartja.
Egyszer csak feláll asztalától és megindul.
Az asszony még erősködne a szépségnek. De éppen idejében indul el végül, megfogadva a jótanácsot. És jól teszi. Mert ez a gyanús úriember-már ha az-, ahogy közeledik, bárkibe az hasítana bele, hogy amint a túl beszédes nőszemély mögé ér, egyszerűen elvágja a torkát.
Hogy miért? Csak mert.
De az illető kiviharzik az ajtón, csupán ócska parfümének erős szaga csapja meg a sötét ruhás férfit és szoknyájának libbenése. Az utolsó másodpercben tűnik el előle a nő, szabadon hagyva Ewolet látványát.
Kortalan arc tárul Madame Ulliel elé. Jellegzetes arc, bár a kabát magasított nyaka miatt nagy részt árnyék vetül rá. Arca sápkóros, haja sötét. Fekete bőrkesztyűt visel. Bokáig érő fekete kabátot. Egy pillanatig megáll az asztal mellett, majd kérdezés nélkül leül. Eltelik kis idő, mire megszólal*
- Ön tisztességes asszonynak tűnik. Biztos szereti a gyerekeit.
*brit kiejtéssel beszél, az évszázadok régen lefaragták hangjából a franciás kiejtést. Nem kérdez rá, miért bámulta a nő, nem, teljesen szokatlan egész lénye, a viselkedése, mindenki más azzal kezdte volna, hogy miért bámulták és ha leült volna, megkérdezték volna szabad-e. De nem a feketébe öltözött alak*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyPént. Szept. 25, 2015 7:55 pm

*Az idegesítő szomszédasszony eltűnik, ám így sem marad társaság nélkül. Az iménti fekete öltözékű alak ott áll az asztala mellett, Ewolet pedig lassan rá emeli ezüstszín szemeit. Követi minden mozdulatát, ahogy leül. Oly ismerős az a kék fény, amely a cilinder alól rá vetül. Tudja is honnan, de nem akar előre inni a medve bőrére. Ki tudja ki lehet ez a különös alak, barát-e vagy ellenség... Rokon-e vagy sem. Bár valahol minden vérszívó rokona a másiknak, ilyen vagy olyan módon, hisz mind egy valakitől származnak.
Nem rezzen, mikor az idegen megszólal hirtelenjében - talán csak pillái rebbennek meg, mint éjfekete pillangó szárnyai.*
-Igen, annak tartom magam... És nagyon szeretem őket.
*Pár kíváncsi szempár rájuk szegeződik, ahogy Ms. Harron összesúg velük és olykor mutogat is, míg nem egy részeges férfi az ölébe húzza és rászól, hogy hagyja azt a két különcöt, inkább a dolgával a foglalkozzon.*
-És Ön, Mr? Van családja?
*Fordul teljes alakjában az angol(nak gondolt) úr felé. Furcsállja, hogy nem tett eleget az udvariasság követelményeinek, nem köszönt, nem kérdezte meg, hogy szabad-e leülnie a hölgy asztalához... Még a bámulás sem izgatja olyannyira, legalább is látszólag. Ewolet azonban még sem akad fenn annyira ezen, mint talán kellene. Sok furcsa személlyel találkozott már, akik mind másképp viselkedtek, más morálok szerint. De kinek mi a helyes etika, ugyebár...*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzomb. Szept. 26, 2015 1:29 pm

*Elnézi a nőt. Ciánosan villanó tekintetét le sem veszi róla. Tökéletes a pókerarca. Nyugtalanítóan az. Vajon mit gondolhat?
"Igazi szépség". De honnan tudhatná ezt a viszonylag fiatal vérgyermek, vérvadász? Az aranyozottan csillogó barna, göndör fürtök tökéletes esése. Vajon életében is ilyen hibátlan, páratlan szépség volt?
Kecses hattyú nyak. Alakját a fekete acélmerevítésű fűző mesterien emeli ki, dús keblei alatt. Ez a fiatal vér-asszony....látott valaha ilyen természetes szépséget? Menteset testi-lelki szennytől? Sebészek művien tökéletesre szabásától? Hihetetlen. Csak nem megtalálta azt,amit mindig is keresett?*
- Jól teszi. Maga...jó, tiszta. A vér nem mocskolja be (a lelkét), legfeljebb a finom kacsóját.
*jegyzi meg a bókot teljesen mereven. Valami nincs rendben ezzel a férfival, súghatja bármely kifinomult ösztön. Egy ponton túl még a kifinomulatlan is, csak akkor már késő*
- De ez ritka. Maga különleges. Nők között királynő. Amilyennek mind lennie kellene. De nem azok.
*most pislant először, egyetlen egyet, álmatagon. Egy pillanatra a fejét is, egészen apró szögben oldalra billenti, de nem tovább. A családról tett kérdést elengedi a füle mellett*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyKedd Ápr. 19, 2016 8:45 pm

*Nem érti mit akarhat tőle ez az idegen úr. Valamiért nem érzi úgy, hogy csak azért ült le ide mellé, mert összetalálkozott a pillantásuk és szimpatikusnak találta neogótikus mivoltát. Különösen, mert udvariatlan volt és modortalan is.
Azok a kék szemek viszont… Tényleg egyre jobban fokozódik benne az a gyanú, hogy egy közeli Ulliel-rokonnal hozta össze a Sors ma este. De az Ullielek nem ilyenek. Sose követnének el semmiféle etikátlan dolgot, főleg nem egy rokonnal szemben - valószínűleg hallotta az ifjú vámpír nevét, ezért igazán sejtheti, rokonok. Vagy lehet nem foglalkozik ezzel? Lehet számára a család annyira nem fontos? Vagy lehet, hogy egyszerűen rosszul gondolja, és valójában nem is Oliver egy hozzátartozója?*
- Nos, egész eddigi életem során igyekeztem távol tartani magam mindenféle szennytől… Ha a vámpírlétből fakadó vérontás nem számít bűnnek, akkor az efféle tisztaságom sikerült is megőriznem. Legalább is én így gondolom.
*Kortyol vérteájából egy keveset, majd abba az irányba pillant, amerről az üzenetet várja. Még mindig semmi híre az olaszoknak, vagy az orosz ultimátumnak. Kénytelen lesz így még több időt itt tölteni… Vélhetően ennek a furcsa úrnak a társaságában.*
- Valóban sok a romlott női lélek ezen a világon, de nem hiszem, hogy én volnék az egyetlen, aki ügyelt arra, hogy ne váljon maga is azzá.
*Szeme rebbenésére összeszűkülnek egy pillanatra sajátjai. A fényes Hold nemes, kecses, ezüstszín fregattá változik, teljes sötétségbe borítva az eget, hogy az ismeretlen Vizeken hajózva felderíthesse annak minden titkát. Egyetlen lámpás ég csupán ezen a hajón, a kíváncsiság fénye - az csillog szemeiben.*
- Nem szeretnék tolakodó lenni, Mr… Elnézést, hogy is hívják Önt? Azt hiszem még nem mutatkoztunk be egymásnak, pedig jó pár perc eltelt azóta, hogy az asztalomhoz ült.
*Nem dorgálja meg ezért, sőt bársonyos, kellemes hangon cseveg vele. A kezét nyújtja felé.*
- Madame Ewolet Ulliel vagyok.
*Szinte suttogva ejti a nevét, hiszen nem éppen ez a legalkalmasabb pillanat arra, hogy ismerkedjen mindenféle ismerős idegenekkel. A kíváncsisága azonban nem hagyja nyugodni, ahogy a megérzései sem. Ez a merev pillantás, apró, kimért mozdulatok…
Veszélyes. Határozottan veszélyes. Hogy kire nézve, azt még nem tudni, de talán megkíméli az újszülött vérivót. Erősebb nála, idősebb is, ebben is biztos. Koráról még az öltözete is árulkodik - a viktoriánus Anglia féfidivatját idézi. Jobban szemügyre vévi az egész jelenést magával szemben, valahonnan dereng is neki ez a cilinder és magasított gallérú kabát.
És ha tudná, hogy honnan! De nem sejti még. Talán jobb is így. Majd, idővel… Ha a kalapos is úgy akarja.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyKedd Ápr. 19, 2016 9:57 pm

*a kimért úr némán hallgatja az ifjú szépség szavait. Még akkor sem szólal meg, mikor az röpke szünetet tart mondandójában. Közben észrevétlen minden apró részletet megfigyel a nőn. A keskeny nyak puha bőrét, a pillák rebbenését, a vétlen anyajegyek rejtekét. Az ajkak ívét. A finom mozdulatokat*
- Nem számít annak. A gyilkolás létszükséglet.
*jelenti ki tárgyilagosan mintha mi sem volna természetesebb. Talán csak a fajtájukra gondol, a vérszopókra, bár ki tudja mi játszódhat a fejében. Bármelyik idegen fejében, főleg egy torz elmében*
- Hát perszehogy nem...igyekeznek.
*szarkazmus csendül szinte színtelen hangjában, egy pillanatnyi játék az ujjakkal az asztalon. A bemutatkozás felhozatalánál egy pillanatra hezitál, de nem tovább. Elfogadja a holtfehér kacsót, meglepően határozott mozdulattal és csókot lehel rá. Merevkék tekintetével átszúrva a hold-szempárt*
- A nevem Jean. Jean-Jacques. De szólítson csak Jack-nek.
*valahogy a vezeték név lemaradt. Keresztnév, az viszont van három is.
A név alapján francia,netán belga, míg a "becenév" inkább brit*
- Vár valakit?
*teszi fel hirtelen a kérdést*


Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzer. Ápr. 20, 2016 12:39 pm

- Hmmm... Igen, egy vámpír számára az lehet, ha azt az utat választja.
*Biccent az úr megállapítására, majd ismét kortyol teájából. A csésze mögül sem veszi le róla szemeit, minden apró kis rezdülését figyeli. Újszülöttként még lehet nem tudja olyan jól leplezni fürkésző tekintetét, de ezzel nem igazán foglalkozik most. Úgy lehet eszébe se jut ezekben a különös percekben.*
- Talán kételkedik ebben? Nem lehet túl jó véleménye a nőkről.
*Nem feminista, hogy bárki véleményét a gyengébbik nem iránt bírálat alá vesse, de érdekli, hogy az ifjú vámpír miért különbözik minden egyes nőtől, legalább is az Idegen szerint. Ewolet sosem tartotta magát kiemelkedőnek. Azzal tisztában volt mindig is, hogy sok nőtársánál különb egy bizonyos szinten, de nem mindenkinél. A kedves anyósa, Madame Ulliel egy rendkívüli asszony, például. Egy művész. Sose gondolná, hogy valaha is képes lenne felé kerekedni bármilyen téren is.*
- Nagyon örvendek, Jack.
*Egy csöppet meglepődik a hirtelen, határozott mozdulaton, de kedves mosolya nem tűnik el arcáról. A becenév hallatán viszont egy igen horrorisztikus kép jelenik meg előtte, amelyet a becenévhez társuló megjelenés együttese idéz elő koponyája rejtekeiben, de inkább elhessegeti ezt az asszociációt. Viszont... Mintha az ura egyszer mondott volna valamit...*
~ Ostobaság! Biztos rosszul emlékszem. ~
*Alig észrevehetően sóhajt egyet *
- Talán várok valakit...
*Váratlanul abba az irányba siklik tekintete, amerről az olaszokat várja az oroszok üzenetével. Olasz káromkodások, gyors léptek, majd csönd. Kezd rossz érzése támadni, de még vár, inkább visszafordul Jackhez.*
- A férjem kért meg, hogy jöjjek ide. Oliver Ulliel a neve. Francia, akár csak Ön - legalább is a Jean-Jacques név erről árulkodik. Lehet ismeri is az ő családját valamennyire, hiszen régi dinasztia az övék.
*Megissza utolsó csepp teáját is, majd egyenest Jack szemeibe pillant.*
- Az ő írisze is ilyen... Bűnkék. Mintha csak az övét látnám, és mégis más...
*Akár csak egy vérbeli lírikus, olyan nagy elgondolkodással és elrévüléssel jegyzi ezt meg, majd hirtelen egy másik irányba fordítja fejét, mintha csak további ihletforrásért kutatna egy éppen születendő vershez. Persze ez némiképp csak látszat, valójában az úr családnevére és az esedleges rokoni kötelékekre kíváncsi.*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptySzer. Ápr. 20, 2016 4:21 pm

*nem fűz a nő megjegyzéséhez semmit, holt merevséggel ül vele szemben. Látja, hogy a fiatalasszony még az itókája felől is őt lesi, de nem tesz semmit. Nem szól semmit. Nem az ő dolga, hogy újszülött vámpírokat istápoljon. És nincs is semmi vétkes ebben. Sőt, van benne valamiféle báj. A próbálkozásban, a kíváncsiságban. Egyre jobban érzi, hogy ez a lány az. Pont olyan, amilyennek lennie kell. Szeplőtelen. Tiszta. Véresen tiszta. Gyöyörű látvány lehet ahogy a höldfényben vadászik. Szinte biztosra veszi, hogy csupa rothadó lélekre*
- A romlás...virágai. Manapság. Még el is várják, hogy ilyenek legyenek. Azt mondják, azt írják, akkor "jó" nő.
*folytatná, talán a gondolatot, a véleményét, annak ecsetelését, de nem akar ilyen hirtelen ennyire drasztikusan fogalmazni. Nem is illik egy ilyen szép és kifinomult-nem, jótét-hölgy társaságában*
- Nem megfelelő társaság egy ilyen tiszta teremtésnek.
*jegyzi meg, még ha Madame Ulliel meg is tagadja a választ játékosan, röpke pillantását sikerül elkapnia, amint a dulakodás-szerű hangzavar irányába tekint beszélgetőpartnere. Zárt ajtók mögött pörgős dél-európai és kelet-európai szavak csattannak, mint az ostor*
- Értem. Nem szép az urától, hogy ilyen mocskos dolgokba keveri kegyed.
*horkan fel epésen, de egészen higgadtan. Kellemes, mély, ércesen hideg hangján. Szintén az ajtó irányába pillant ismételt bágyadt pillantással, majd vissza Ewoletre*
- Ismerem...őket.
*szól elismerősen s egyúttal nem csak a család, de a nemzetiségi kérdés is megigazolást nyer. És ami az után következik...a levezetés. Éles eszű asszony, jó megfigyelőképességekkel. Vajon ezek általános érvényűek vagy csupán a hosszú, epekedő pillantásai Oliver unokaöccse elbűvölő szemeibe égtek ennyire az elméjébe? Nem vitás, feltűnő az Ullielek írisze. Nem pusztán kék. Ciánkék, teljesen természetellenes neon árnyalatú. Bár Hasfelmetsző szemei ehhez képest kissé fátyolosak, mintha valami elhomályosítaná, de nem túlságosan. Az ilyen apró részletet kevese vélnék felfedezni.
A nő elfordul, nyaka megfeszül, immáron a setét vért pumpáló arteria carotis externa finoman kirajzolódik papírvékony bőrén. Mondhatna valamit, de ekkor az említett ajtó kicsapódik*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyCsüt. Ápr. 21, 2016 10:12 pm

*Miért nem olyan, mint minden más vámpír? Miért nem dorgálja meg azért, amiért még a csésze mögül is árgus szemekkel figyeli? Nem utasítja rendre, nem okítja ki, hogyan rejtse el leskelődését, mint ahogy minden más kényes és az ilyesmire érzékeny, kékvérű vérszívó szokta. Nem, egyszerűen nem tesz semmit sem. Csak ül és mereven bámul.*
~ Hmmm… ~
- Ez, sajnos, így igaz. Lehet Baudelaire-t is az efféle rothadó virágok ihlették meg sok költeményében… De az Egy dögben viszont az örök szerelemről ír, ami arra enged következtetni, hogy vannak még olyan nők, akiket igazán lehet szeretni.
*Reméli, ezzel a megjegyzéssel sikerül többmindent is kimondatnia vele a témával kapcsolatban. Azt érzi, ugyanis, hogy tudna még mit hozzáfűzni, de elrejti előle további véleményét valamiért. Kíváncsisága azonban nem hagyja nyugodni, és szépen továbbpuhatolózik, persze csak az udvariasság határain belül.*
- Elviselem őket, ha kell. Olykor egész kedvesek, de, mint tudjuk, a kedves arc mögött sokszor ott lapul a bűn szörnyalakja.
*Sejthette volna, hogy egy éles szemű vámpír rögtön észreveszi pillantását abba a bizonyos irányba, de valamiért nem gondolja úgy, hogy ebből bármi problémája is származhatna.*
- Ez az első alkalom, hogy ilyet kér tőlem. Különben sem nagy ügy az egész. Szívesen megteszem. Legalább edződik a lelkem kicsit…
*Az utolsó mondatot mintha csak magának jegyezné meg, ahogy eltekint egy irányba, ahonnan szajhák nevetése és újgazdag, fiatal férfiak whiskeytől mámoros kurjantása hallatszódik.*
- Hmmm, akkor jól gondoltam.
*Bájosan elmosolyodik.*
- Szóval Ön is közeli rokon, ugye, Jack? Jean-Jacques Ulliel… A szem sok mindent elárul.
*Egészen izgalomba jön, hogy egy sosem látott rokonnal találkozott ezen a sötét éjelen. Reméli, hogy a lelepleződés kicsit jobban nyitottabbá teszi, netán jobban felfedi arcát is az ifjú vámpír előtt. Vajon neki is hasonlóak a vonásai, mint férjének és apósának? Vajon miféle családi kötelék van közöttük? Ha összeveti azt a tényt, hogy Oliver apja a XIX. században született, és Jacknek is elég viktoriánus a megjelenése… Lehet, hogy Monsieur Ulliel és ő testvérek? De… Oliver mintha mondott volna valamit egy rokonáról, aki…*
~ Már megint ez az ostoba feltevés! Biztos rosszul emlékszem, nem hiszem, ho- ~
*És ekkor kicsapódik az ajtó.
A bárnép riadtan kapja fejét a zaj irányába. A halandó lelkek el is kotródnak, hogy még véletlenül se keveredjenek bele semmiféle természetfeletti harcba, mert azt úgy sem élnék túl. Egy magas, szőke, gyilkos tekintetű, ám jól öltözött orosz lép elő olyan pisztollyal a kezében, melynek lövedékeit arra fejlesztették ki, hogy akár vámpírt is képesek legyenek vele ölni. Általában a vadászok használnak ilyesmiket… És az egymással hadilábon álló vérszopó gengszterek.
Szemeivel mintha keresne valamit… Vagy valakit… Ki is szúrja Ewoletet egy távolabb eső asztalnál. Felhúzza a kakast, mire az olasz férfi, aki fogadta Ewoletet korábban, ráveti magát. “Fusson, Madame!”
Ewolet viszont nem hátrál meg. Kijárta a kellő iskolát ahhoz, hogy legalább lefegyverezni tudjon egy támadót. Pálcája hirtelen ott is terem kezében, és egy határozott suhintás hatására a pisztoly, és minden más fegyver is, kirepül az orosz kezéből, zsebeiből. Egy másik azonban hátulról támad váratlanul, és lefogja Ewoletet. Az ifjú Gyermek szemfogait villantva fúj, mint egy (anya)tigris, minden erejét felhasználva próbál szabadulni, pálcáját azonban durván kicsavarják a kezéből, így azt nem tudja használni. Erősebbek, mint ő, és nem túl kíméletesek.
Látták, hogy Madame Ulliel asztalánál más is ült, így a cilinderest sem hagyják ücsörögni. Két oldalról fogják közre, hogy leszoríthassák, még mielőtt bármit is tehetne. A fegyverükért nyúlnak…*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Jean Ulliel
Városlakó - Vámpír
Jean Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
319
Családi állapot :
Sorozatgyilkos
Hozzászólások száma :
23
Tartózkodási hely :
Whitechapel, London

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyPént. Ápr. 22, 2016 8:04 pm

- Igen. Csak ő szerette őket. A romlás virágait. És magát is nyilván annak tartotta. Megtalálta bennünk a szépséget. Bármelyik szajhába beleszeretnek a költők, ilyen a természetük. Szerelemnek hiszik a puszta testi gyönyört. Balgák. Az ókorban más volt, Athén kurtizánjai a legműveltebb nők voltak, míg akkor a feleségnek nevelt jobb módú lányok semmiféle intellektuális neveltetést nem kaptak. Külön házrészben éltek a férjüktől. Érdekházasságok. Nem meglepő hát, hogy akkoriban sok értelmiségi férfi beléjük szeretett vagy nembéli társaikba. De ez már régen volt...Viktória idejében már régen nem ez volt a helyzet.
*ecseteli rossz szájízzel, főleg a végén, bár higgadtságát megőrzi, az indulat mozzanatai megfigyelhetők árgus szemeknek. Ewoletnek tehát valóban sikerült rábírnia, hogy az Idegen nyelve megeredjen*
- Milyen rendes egy asszony maga.
*ismeri el ahogy a gazemberekről beszél Mrs.Ulliel, pedig egy szempillantás alatt elintézhetné ezeket a hitvány fickókat, ő még is alázatos marad az ura miatt, ahogy egy tisztességes nőnek lennie kell*
- Nem kell...lehet,hogy van aki azt mondja kell, én azt mondom nem.Foglalkozhat a családjával, csak velük és a portyázással. Nem kell törvény szerűen alászállni az alvilágba.
*úgy látszik az úr sajátos erkölcsi rendet képvisel, van ami bele fér, van ami meg nem.
A jobb szeme enyhén megrándul, alig észrevehetően, ahogy a szépség és ideális erkölcs megtestesítője szembesíti saját valójával. Ismét eltelik pár súlyos, vánszorgó másodperc, mire reagál. Nem hazudik,nem kertel, mintha az erkölcs eme bajnoknője-királynője-előtt képtelen lenne rá vagy nem is akarna*
- Jó a szeme.
*ha akarna se tudna többet mondani, ajtó csapódik, rosszarcú csürhe ömlik rajta. De az ódivatot követő vámpír ülve marad és higgadtan. Szemrebbenés nélkül figyeli az eseményeket, mint egy kígyó, hidegvérrel, azon viszont meglepődik, hogy unokaöccsének neje egy varázspálcát húz elő és nem is fél használni. Szép! Ez a nő nem csak gyönyörű, bájos, okos és tiszta, de még szemfüles és vérmes is! Annyira viszont úgy látszik még sem, hogy ennyi fenegyerekkel elbánjon.
Sebaj.
Ennyit megtehet kedvenc unokaöccse asszonyáért...és a legnemesebb nőszemélyért.
Körbe fonják, akár Roland vitézt Robert Browning hírhedt költeményében, a "Roland vitéz a Setét Toronyhoz ért..." címűben.
"S ott álltak most körül, egész tömeg,
Lesték, mint végzem, eleven füzért
Fontak körém és lángolót, s ezért
Jól láttam mindent! – Ám nem törve meg
Számhoz emeltem, s fújtam kürtömet:
„Roland Vitéz a Setét Toronyhoz ért…” "

Párszor már eszébe jutott, vajon arról a bizonyos Toronyról van-e szó, amiben a titkos iratok szerint-melyeket a legnemesebb vámpírdinasztiák őriznek-maga az Apa fekszik. Fent, a legfelső emeleten...a mese szerint legalább is így van. De minden mesének van valóság alapja, nemde?
Nem filozofálhat túl soká ezen, hiszen körbe vették és a kishölgyet is illene jobb bánásmódban részesíteni.
Feláll.
A teremben síri csend, csupán a szék tompa csúszása.
Hirtelen mozdulatot tesz. Emberi szemmel láthatatlan gyorsasággal, vámpírszemnek éppen észrevehetővel.
Fekete felötője hullámzik körülötte, egy pillanatra éjszín viharként, tornádóként.
Most ugyan úgy áll ott, ahogy az imént felemelkedett a székről.
Viszont...a körülötte ácsorgók mind,egytől egyik azonnal kapnak két kézzel torkukhoz. Fuldokálni kezdenek ahogy a vér ömlik ki a seben és be az elmetszett légcsövön.
Mázli, hogy a régi szikék még ezüstből voltak, az orvosi acél helyett.
Össze esnek.
Csupán egy marad talpon, aki távolabb áll, Ewolettel markában.
Őt érte az a megtiszteltetés, hogy végig nézhette ezt a kis repertoárt.
Mit lép most, az egyedüli túlélő? Mit láthat? A viktoriánus gentleman ott ácsorog mozdulatlan, mint egy eszelős, közvetlenül az asztal és szék között.
De bal kezében ott fegyvere.
Melyről mocskosok vére csepeg.
A társaié.
Lassan, komótosan pottyannak a kövér, vörös cseppek a földre.
Mind ugyan oda, egymásra, egyre növekvő,bár még apró (vér)tócsát képezve*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ewolet D. Ulliel
Diák - Vámpír
Ewolet D. Ulliel

Faj :
Vámpír
Kor :
27
Családi állapot :
Házas
Hozzászólások száma :
72
Tartózkodási hely :
Ott, ahol a férjem.

Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 EmptyPént. Ápr. 22, 2016 10:17 pm

- Ez mind igaz.
*Bólint.*
- Amikor Angliában jártam, sétáltam a Temze azon partján is, aminek mentén rengeteg színház és bordélyház sorakozott régen. Ma már, ugye, főleg ipari terület, de még mindig lehet érzékelni a folyó két partja közti különbséget. Szinte hallottam a szellőben, ahogy a múlt démonai a környéket pásztázzák: tolvajok pusmognak a következő áldozatukról, részeges bolondok énekelnek ír kocsma dalokat a kietlen utcákon… És szajhák vihorásznak karöltve a bordélyuk előtt… Még mielőtt egy éles penge elvágná a torkukat…
*Megborzong kissé.*
- Whitechapel volt a legijesztőbb környék mind közül. Legalább is éjszaka… Mintha Hasfelmetsző szelleme még mindig ott kísértene, kivárva a megfelelő pillanatot egy újabb gyilkosságra. Különös élmény volt…
*Igazából nem is tudja miért mondja el mindezt. Abban biztos, hogy a Viktória korabeli prostitúcióról jutott eszébe ez az emlék, illetve a fent említett sorozatgyilkos is. És az a szemtelen kis gondolat is ott motoszkál a fejében untalan… Bárcsak értené, hogy miért, de hát oly fiatal vérivó még… Még nem tanulta meg, hogy hallgasson az első megérzéseire.
Az elismerésre mosolyogva biccent, a továbbiakban pedig ismét végighallgatja. Örül valahol annak, hogy végre kommunikatívabbá vált az úr, másfelől viszont olyan dolgokat mond, amikről nem tudja eldönteni azonnal, hogy mit is gondoljon róluk.*
- Nem is kívánok ennél jobban alászállni ebbe az alvilágba. De, mint mondtam, ez a mostani ügy nem olyan nagy dolog. Csupán egy üzenetet kell átvennem, és már itt sem vagyok, megyek haza a férjemhez, hogy átadhassam neki. Aztán a gyermekeimmel fogok foglalkozni, mint rendesen.
*Nem mintha magyarázkodásra szorulna, de mégis kibukott belőle ez a kis gondolatmenet, amit feltétlenül meg akart osztani Jackkel. Nem szerette volna, ha félreismerik, pedig igazából nincs oka aggódni az ilyesmitől. Legalább is jelenleg úgy tűnik.
A szem rángás lehet feltűnik neki, de az is lehet, hogy nem. Minden esetre nem reagálja le. S mire mondaná, hogy “Köszönöm, Jack!”, és tovább faggatná ittléte okairól, és a többiről, bekövetkezik baj. Elkapják, lefogják és hiába küzd, ismét csak a megmentésre szoruló, bajba jutott hölgy marad. A segítség azonban szinte azonnal érkezik.
Még az ő vámpír szemeinek is nehézkes követni, hogy mi is történik. Hullák hevernek körülötte, mindnek a torkát vágták el. Jack kezében pedig ott a gyilkos fegyver.*
~ Lehet mégis ő az? ~
*Fogvatartója még szorosabban szorítja magához. Érződik rajta a pánik, és hirtelen nem tudja, hogy pisztolyát a nő halántékának szorítsa, vagy az előtte álló gyilkológép felé tartsa. Ewolet kihasználja a pillanatnyi zavart, és könyökével gyomorszájon vágja támadóját. Ekkor a férfi már végképp nem tud uralkodni pillanatnyi félelmén, eluralkodnak rajta az állati ösztönök, és pár másodperc alatt vérfarkassá változik. Egyenest Jacknek ront, hogy darabokra téphesse. Közben a mágus születésű Gyermek sem tétlen, rögtön megkeresi a földön pálcáját, hogy megállíthassa a fenevadat. Suhint a pálcájával, mire székek és asztalok csapódnak neki a dögnek, pillanatnyi zavart és szédülést okozva ezzel.
Ha Jack elég gyors, akár végezhet is vele…*
Vissza az elejére Go down
Felhasználó profiljának megtekintése
Ajánlott tartalom



Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty
TémanyitásTárgy: Re: Fekete Whiskey Bár   Fekete Whiskey Bár - Page 2 Empty

Vissza az elejére Go down
 
Fekete Whiskey Bár
Vissza az elejére 
2 / 3 oldalUgrás a következő oldalra : Previous  1, 2, 3  Next

Permissions in this forum:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nameless Town :: The Nameless Town :: Városközpont-
Ugrás: