Egy Névnélküli Város, megannyi különös fajjal és a maréknyi család, akik ezt a várost irányítják, fajuknak megfelelően.
Örök sötétségbe burkolva.

 
KezdőlapKezdőlap  Legutóbbi képekLegutóbbi képek  KeresésKeresés  RegisztrációRegisztráció  BelépésBelépés  
Belépés
Felhasználónév:
Jelszó:
Automatikus bejelentkezés:
 
:: Elfelejtettem a jelszavam!
Multi switch
Felhasználónév:


Jelszó:


Chat
Legutóbbi témák
Alicia Greed Vas. Júl. 16, 2023 7:33 pm

April White Szer. Szept. 14, 2022 1:24 pm

Derryl Cooper Csüt. Aug. 18, 2022 6:13 pm

Oliver Ulliel Vas. Márc. 27, 2022 11:42 am

Névtelen Fáraó Szer. Feb. 16, 2022 6:43 pm

Victorius du Chapellier Hétf. Feb. 14, 2022 6:30 pm

Phoenix Gunnarsen Vas. Feb. 13, 2022 6:40 pm

Velizarii O'Reely Pént. Dec. 24, 2021 12:24 am

Jean Ulliel Szer. Dec. 15, 2021 3:49 pm

Top posters

Megosztás
 

 A hét törpe háza

Go down 
Ugrás a következő oldalra : 1, 2  Next
SzerzőÜzenet
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Nov. 03, 2012 9:37 pm

Hét törpe lakik ebben a mesebeli törpe lakban. Általában nincsenek otthon (úgyhogy be lehet lógni) hiszen a bányában dolgoznak. A házat elég nehéz megtalálni, de nagyon mulatságos, hogy minden törpeméretű. Kis asztalkák, székek, szekrénykék, ágyikók vannak benne, na meg értékes törp munkák (amiket el lehet lopni)
Csak a lányoknak kell vigyázni, hiszen a törpök Hófehérke elmenetele után egyre csak második Hófehérke eljövetelét várják...



A hét törpe háza 307959_130340517062231_2255267_n
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyHétf. Dec. 03, 2012 10:18 am

Nikolas Ray


A hét törpe háza Kristin%20Kreuk%20-%2041


Olyan furcsa ez a város, sosem tudom merre járok, de ez biztonságosabb környéknek tűnt, ha szereznék egy rendes munkát, találnék egy rendes lakást... Megint nagyon elveszettnek érzem magam, mint egy bolyongó mesehős, akit kivetettek a szülei az erdő közepén és most itt kell boldogulnia. Ki segít nekem, ha én magam vagyok a varázslény? Csak a hercegkisasszonyoknak segítenek, a szárnyas paripáknak nem. Egy erdőben bolyongtam éppen, próbáltam megőrizni a vidámságomat, nehezen ment... csak kószáltam és nem is tudom mit hittem... Amikor már teljesen eltévedtem és elveszítettem a maradék önuralmamat is, kitártam szárnyaim és hófehér pegazussá alakulva átröppentem a sűrűbb fák felett, hogy egy tisztásra érkezzem. A ruháim automatikusan visszavarázsolom magamra, hiszen először meztelen vagyok, mint minden átváltozás után, de már megtanultam gyorsan, mágiával magamra ölteni, amit kell, nem vacakolni lassú felöltözéssel. Nem tudom, hogy éppen Hófehérke erdején repültem át, egyszerűen csak ide lebbenek és a következő pillanatban fiatal lány vagyok ismét. Megnyugszom, olyan nagyon szorongtam már, nem tudtam merre menni, kit keresni, elvesztem, de Pegazusként mindig feltöltődöm, új erőre kapok és most itt vagyok a... Mi lenne ez? Egy fogadó? Nagyon kicsi házat pillantok meg magam előtt, leülök elé a fűbe, mert állva túl picinek néz ki. Merengve ráncolom a homlokom, vajon dísznek van ez itt? Ujjaim a puha fűbe fúrom, tekintetemmel kíváncsian kutatom mi fog oda beférni, de nem látok semmit. Ekkor rohannak meg az emlékek. Furcsák, színesek, és... emlékszem erre a mesére! Lelki szemeim előtt, mintha a Hófehérke elevenedne meg, a lány, akit elűzött mostohája, mert szebb volt nála, egy erdőben barangolt, máguslány volt, vagy talán alakváltó? Hófehérré, valami fehérré tudott átváltozni és törpéket talált, egy kis házat, mint ez, de jött a boszorkány, almát adott neki és....
Zihálva nyitom ki szemeim, mi történt? Elaludtam? Kétségbeesetten kapkodom levegő után, mintha... én lennék Hófehérke és vadász, mostoha, ezernyi idegen lény üldözne, de hogy lehet ez, most változtam Pegazussá, ilyenkor mindig megnyugszom, ilyenkor nem vagyok olyan szerencsétlen. De most alig kapok levegőt, felállok, bár szédül a fejem, semmit sem látok, de el akarok szaladni ez elől, ami emlék lenne? Nem, az nem lehet, elég, hogy lóvá tudok változni, nem akarok még mesebelibb lenni, így is néha úgy érzem csak kitaláltak, hogy szívassam a férfiakat. Nem kapok levegőt, riadtan, pánikszerűen fordulok meg, rohannom kell, rohanni a boszorkányok elől.


Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyHétf. Dec. 03, 2012 10:48 pm

Nick szeret sétálgatni meg túrázni. Nemrég költözött a városban,nincs két hónapja sem,így még jócskán akad felderíteni való. Széles a mosolya,mint mindig,derűsen nézelődik az erdőben fűzöld szemével,borostásan. Sűrű,sötétszőke haját borzolja a szél. Kockás inget visel,kissé farmeres beütése van,farmernadrággal és a nyaka körül egy jó nagy sállal,ami még hosszú is. Már kezd lehülni,talán havazni is fog,de még annyira azért nincs hideg-a kabát azért nem ártott volna,de még egy fekete vékony hosszú ujjú felsőt is visel az ing alatt,megteszi az. Amint így sétafikál,megpillant egy csodás pegazust egy tisztáson,egy,a normálisnál kisebb méretű házikó mellett. Elcsodálkozik és megörül. Szokott unikornis lesre menni,hajnalban kimászni lehetetlen helyekre,hogy lesse a varázslényeket. Szereti őket,na,mindennemű csodalényt,a sárkányok után talán az egyszarvúak a kedvencei,de a sorrendeken nem szokott gondolkodni. Minden esetre egy nagyon szép pegazust lát...viszont ahogy közeledik,átvergődik bokrokon és fákon,a paci sehol,mire a tisztásra ér. Körbe néz,semmi. Viszont megpillant egy lányt ,aki ott ácsorog,de olyan furcsa,mintha megtántorodna vagy megszédülne. Talán valami baja lehet? Inkább oda megy.

- Minden rendben?

Kérdezi kedvesen és mosolygósan,lassan közeledik,nehogy megijessze a lányt. Nahát,ekkor veszi csak észre mennyire hasonlít Hófehérkére. Legalább is ahogyan Nick elképzelte a mese alapján. Ébenfekete haj, hófehér bőr és rózsavörös orca meg ajkak. És ott a ház,de az most nem jut eszébe.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyPént. Dec. 07, 2012 8:48 pm

Nem értem, mi ez? Mint egy álom...megőrülök! Forog velem a világ, hirtelen felkavarodik minden, pedig olyan nyugodt vagyok, miután repülök egy kicsit most meg, mint egy eleven álom, nem is lehetséges, kizárt, egyáltalán mi van? Zihálva szívom be a levegőt, teszek pár tétova lépést előre, zsong a fejem attól a nevetséges ténytől, hogy én vagyok Hófehérke. Agyamra ment ez az egész életmód váltás, de hisz nem tehettem mást, el kellett jönnöm, ott nem maradhattam, elküldtek, mint az a gonosz mostoha, a nagynéném, aki szerint megmérgezem a férfiak szívét, mekkora hülyeség, ez is mekkora hülyeség! Szaladok előre, csak el innen, nevetséges ez az egész, csak egy legalább egy valaki lenne a környéken, aki kicsit barátságosabbá tudná tenni, nem akarna felfalni és bumm, neki megyek valaminek. Lépteim tétovák és bénák lenn a földön, gyakran esem el, botlom rá, megyek neki mindennek, most egyenesen elütöm, bár erősebb valaminek ütődöm saját magamnál, azt érzem. Összezavart tekintetem lassan rá szegezem, ha csak nem döntöttem, fel nem rúgtam ezt a valamit. Belekapaszkodom, egy inget tapintok ki, nem bírom rendesen venni a levegőt, ugyanakkor nevetséges, hogy fölzaklatott egy álom, igen, biztosan csak rosszat álmodtam. Annyira szédülök, hogy ha nem érezném szilárdan azt az inget egyszerűen elsüllyednék. Kétszer is elcsuklik a hangom, mikor kinyitom a szám, nyögés jön elő belőlem, halk és lányos, túl lányos, mint egy ajtó nyikorgással vegyes macskaprüszkölés. Mintha nyikorogna valami, úgy nyögök fel finoman, sóhajtva, zavartan, azt sem láttam mi a csudának hajtottam neki, de ember formában vagyok még mindig, azt érzem. Még egyszer megtapogatom az inget, ekkor jövök rá, hogy az is emberformában van akinek nekimentem. Kétségbeesetten veszem a levegőt, egyre szaporábban és felpillantok a szőke hercegre. Azonnal fejet rázok, megártott ez az álom, miért lenne herceg attól valaki, mert szőke? Meg akar enni, el akar vinni ő is, olyan kétségbeesetten nézek rá, a szemeim nagyon csillognak, jajj istenem csak el ne sírjam magam, érzem, hogy lábam megbicsaklik, roggyan lefele, hacsak meg nem tart, térdrehullom, nem tudok most járni, egyszerűen nem megy, kevés a két láb, nem tudom magam megtartani rajta.
- Igen! Csak ne egyél meg kérlek, könyörgöm, csak most az egyszer, várj egy másodpercet, amíg felébredek ebből a rémálomból és elrepülök innen. Gyűlölöm! Gyűlölöm ezt a helyet!
Fakadok ki hirtelen, egyszerűen csak anélkül, hogy normálisan látnék, lélegeznék, vagy gondolkodnék kimondom amit már napok óta ki akartam ordítani, sőt szinte sikítom a végén, hogy mennyire gyűlölöm ezt az átkozott várost a pedofil, kretén vérszopó szörnyeivel és agymosó helyeivel együtt, hogy még azt is beveteti velem egy látomás, hogy Hófehérke voltam, lettem, vagyok. Eltakarom az arcom, azt akarom eltűnjön a királyfi is, bizonyára ezt is csak álmodom, ezt az egészet csak képzelem megint.

Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyPént. Dec. 07, 2012 11:07 pm

Megy,megy,mendegél az erdőben,csak mert olyan kellemes téli idő van,de a hó még nem hullott le és lehet élvezni a természetet,amikor kilyukad egy aprócska házhoz. De nem csak a ház szokatlan,mintha egy pegazust látna a fák takarásában! Ritka alkalom lenne! Gyorsít a tempóján,terebélyes sála mint a sárkányfarok libeg-lobog utána,nem szalad,csak gyorsabban halad,de mire kiér a tisztásra,a varázsparipának semmi nyoma,amit sajnál is. Talán csak halucinált és nem is volt csodapóni? Amint ezen tűnődik,meglát egy ében hajú lányt ott a háztól nem messze. Megindul felé,mert olyan furcsán viselkedik,talán eltévedt vagy ilyesmi....Nicolas jól tájékozódik az erdőkben,sokat túrázik és mászkál.
Már majdnem odaér,mikor a kissé összezavarodottnak tűnő lány nekimegy. Fejjel a mellkasának. Nem dönti fel,mivel Nick még is csak felnőtt férfi,ez a lány meg egy fiatal,madár csontozatú lányka,aki az álláig sem ér fel. Nem kell izomagyúnak lenni ahhoz,hogy ne tudjon fellökni egy megtermedt férfi embert egy nő,hacsak nem valami sportoló-súlyemelő-birkózó,aki ketté tudná törni. Lepillant ahogy nekijön a lány,így az álla még nagyobb fele tűnik el a világos sál takarásában,borostájából kevesebb látszik. Kénytelen elmosolyodni,eltévedt(?) Juliska az ingébe kapaszkodik vagy nem is igen tudja mit csinál éppen. Talán megszédült és azért? A Juliska még sem jó,a mese szerint szőke volt,de ez a lány fekete hajú. Piroskának vajon milyen színű haja volt? Majd megkérdezi Ed-et,ő biztosan tudja,Nick meg már régen olvasta a Grimm meséket. De Hófehérkének határozottan ében-fekete haja volt. Meg erdő is volt. Meg vadász,de Nicolas nem vadász. A teremtés sem fekszik üvegkoporsóban,ezért a szőke herceg szerepe is kilőve,a fehér-szárnyas-paripának sincsen se híre-se hanva. Szóval maradjunk az alap felállásnál.

- Megszédültél?

Elég nyilvánvalónak tűnik,hogy igen,de a formaság kedvéért kedvesen rákérdez. Megfogja a lány két vállát,hogy nehogy eldőljön és egyenesen állhasson. Furcsa,hogy az ingét tapizza,dehát bizonyára a szédülés,az ilyen. Á,pár mámoros,részeg nap,igen,ismerős azért neki. (Nem mintha "alkoholista" lenne)
Szegény lány elég rosszul fest,zihál is,talán megkergette valami bestia ami erre órálkodik? Körbe is tekint,de nem lát semmit. Visszatér a tekintete a coffos hölgyikére. Talán a pegazustól ijedt meg ennyire? Lehet,hogy túl közel akart menni hozzá és a jószág dobbantott vagy felágaskodott,az azért rendesen rá tudja hozni az emberre a frászt.
A fiatal nő felnéz rá némi hatásszünet után,valóban nem fest túl józanul,de nem alkohol tekintetében. Tartja a vállait,de érzi,hogy nehezedik a súly,az ismeretlen szépség össze akar rogyni?

- Várj,segítek,ülj le inkább.

Javasolja és leülteti a fűbe úgy,hogy ne zuttyanjon,hanem finoman lehuppanjon és féltérdre ereszkedik mellé.

- Megenni?

Pislog nagyokat aztán elmosolyodik ismét. Jött egy gondolata.

- Nem,dehogy. Nem eszek embert,én is az vagyok. Ha mondjuk egy feketeerdő szelet lennél,akkor jobban tarthatnál az éhségemtől,de így nem kell.

Feleli a megjegyzésre,ami viccesnek tűnik,de bizonyára szegény pára szemszögéből nem igazán tűnik annak.

- Összebarátkoztál Mariskával,igaz? Túl sokat szippantottál,nem szabad annyit.

Megcsóválja a fejét,gondtalan diákkor! Mosolyog persze,hiszen füvezett ő is még a suli alatt,nem sokat,csak egy kicsit,ami nem árt,de bizony ha túl sokat szív az ember,akkor rendesen halucinálgatni kezd. Arra következtet,hogy ez a baja a fiatalkának.

- Á,holnapra már nem fogod utálni,majd elmúlik a hatása.

Bár ő szépnek szokta látni a világot (ha beszív,ha nem xD), de ki tudja mit szedett be ez a lányka itt,van amitől rémképeket lát az ember.

- Szerintem szép ez a kis tisztás...

Teszi hozzá és ismét körbe pillant.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Dec. 08, 2012 10:06 pm

Azt sem tudom mit csinálok éppen, csak hogy valamibe nagyon erősen kapaszkodom. Valamibe, ami nem hagy elesni. Felpillantok a férfira, jajj ne, mit csináltam? Kipirul arcomnak két fele, mintha rózsák nyílnának meg rajta, eszembe jut egy részlet a meséből, haja ébenfekete, bőre hófehér, arca és ajkai pirosak, mint a rózsa. Hülyeség! Meglepődtem, ijedten, elveszetten, kétségbeesetten meredek a férfi szemeibe. Mikor megkérdezi megszédültem-e automatikusan, gyorsan és szelesen rázok fejet. Nem, nekem semmi bajom kérem, tessék elengedni – gondolom magamban, de nem mondom ki, sőt én kapaszkodom továbbra is belé. Szemeim nagyra tágulnak, ajkam összepréselem, úgy festhetek, mint egy torz tollazatú, nagyon ijedt veréb.
Csak rázom a fejem, hogy nem szédülök, ami nem igaz. Kicsit felnyikkanok, amikor megfogja a vállam. Azt akarom mondani nem kell hozzámérnie, de nem tudom. Pedig még mindig én kapaszkodom belé, mintha a kezeimet hozzáragasztották volna az ingéhez.
Leültet, vagyis én rogyok, ő segít, vagy próbál és izé, villámgyorsan, amíg tudom elengedem. Érzem, hogy még mindig nagyon piros az arcom.
Mikor visszakérdez felnézek rá, látványosan levegőt veszek, többet is, szaporán, majd bólogatni kezdek. Igen, megenni, a pegazusok vére nagy erővel bír és itt...itt senki sem ember, akivel eddig találkoztam. Ő az! A csodálkozástól elnyílik a szám, sóhajtok egy aprót, majd szégyellősen leszegem a fejem. Halkan, nagyon halkan azt motyogom
- Akkor jó. Szereted a süteményeket? Én is.
Nem tudom miért mondom ezt hirtelen, csak lopva pillantok rá fel. Mosolyog, nem tűnik vérengzőnek, de hisz nem is tőle ijedtem meg, hanem magamtól. El kellene felejtenem ezt a rossz álmot.
- Hogy kivel?
Nézek rá, először nem értem milyen Mariskáról beszél. Tanácstalanul bámulok a szemébe, közben kifakadok, miután pedig rekedtre kiabáltam magam, fülig elpirulok, eltakarom az arcom, könnybe lábadnak a szemeim, ez olyan igaz volt, annyira...utálok itt lenni és haza akarok menni, még Pegazusként is érzem mennyire mocskos, bűnös, undorító!
Hirtelen megint megragadom a férfi ingét, emiatt fel kell néznem rá egy picit. Nem tudom miért, talán mert ő nem annyira büdös, mint itt minden? Automatikusan közelebb húzódom, aztán észbe kapok és gyorsan, villámgyorsan elengedem megint. Most már nagyon-nagyon vörös vagyok, szinte világítok és izzom.
- Bocsánat... az illatod olyan édes volt, vagyis....
Hebegem, nem kéne, miket beszélek? Aztán jut el, hogy a férfi nem arra a fűre gondol, amit legelek.
- Dehogy! Nem szívtam semmit, csak elaludtam és rosszat álmodtam. Olyan volt, mintha igaz lenne, egy emlék.
Hadarom és kicsit távolabb húzódom tőle. Biztos bolondnak tart... közben dicséri a tájat, de én már félek tőle.
- Nekem nem tetszik
Hazudom.
- Az a ház olyan...szürreális
Mondom pont én.
- Egyáltalán nem emberméretre tervezték.
Dörzsölöm meg az arcom, vissza kellene szereznem a méltóságom, a szemeim is erősen megvakarom, hogy eltűnjenek belőle az ijedelem könnyei. Kicsit durcás lesz az arcom, most fennhéjázóan el kellene vonulni, emelt fővel, kecsesen. Nem szeretem ha valaki gyengének lát, nagyon nem, nem is jellemző rám.

Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Dec. 08, 2012 10:39 pm

Kiér a tisztásra,pont jókor-úgy látszik-,mert egyében hajú lányka éppen összeesni készül. Még időben elkapja és megtartja,segít neki a fűbe ülni,ha már a földön van,nagyot nem eshet. A lány arca piros lesz,ezen elmosolyodna,de már mosolyog,szóval mind egy. Biztosan megszeppent.

- Édesszájú vagyok. Te is? Nagyon helyes. Cukrász vagyok.

Aki a sütiket szereti,rossz ember nem lehet! Ha sokat eszik akkor meg vidám lesz(de nem annyira sokat,hogy ne férjen ki az ajtón). Közbe is ékeli,hogy cukrász,ha már ennyire belelendültek a sütis témába.
Ha a Jancsi és Juliskában lennének,akkor ez nem venné ki jól magát,mert hát mézeskalács házikó...amit a banya készített.

- Tudod,ilyen zöld növény és sok vékony levele van.

Próbálja magyarázni,még ha nem is ilyen állapotban kerül a boltokba,aztán inkább hagyja a dolgot. A fekete hajú lány meg kiabálni kezd,amit nem igen tud mire vélni,elsőre. Kis meglepettség ül ki az arcára,de azért mosolyog,főleg mikor a lány a szája elé kapja a kezét. Aranyos. Lehet,hogy a fejét is beütötte?

- Az illatom?

Felszalad a szemöldöke,mert ez aztán az érdekes megjegyzés. Pislog párat,aztán úgy véli leesett neki,de rosszul gondolja. Az ingébe szippant.

- Pedig lezuhanyoztam és inget cseréltem mikor a sütést befejeztem. De lehet,hogy már megszoktam az édes illatot és azért nem érzem...

Tűnödik el ezen a gondolaton,nem pegazus-legelte fűre gondol,az biztos. Az édes illat a cukrászda miatt viszont valószínűnek is tűnik.

- Ahaam.

Helyes bólintva,szóval nem szívott,rendben,pedig igazán nem vette volna zokon. Csak egy rossz álom,megesik.

- Az kellemetlen,de akkor már jobb remélem. Az álmok nagyon valóságosak tudnak ám lenni,ami nem mindig jó. Mondjuk én ritkán álmodok,általában alszok,mint akit agyonütöttek. Az emlék valós volt?

Kedvesen hozzáfűzi a véleményét,aztán rákérdez,hogy valós dolgot álmodott-e meg a továbbra is ismeretlen lány.

- Nem? Pedig szerintem szép. Tavasszal még szebb lehet.

Ismét körbe pillant aztán ott az a ház,amiről a lány is beszél. Határozottan igaza van.

- Tényeg különös kis házikó. Közelebb megyünk?

Ha már itt vannak,csak nem árt,ha közelebb mennek.

- Ó,de udvariatlan vagyok,be se mutatkoztam. Nicolas vagyok.

Jut eszébe a gondolat és már nyújtja is a kezét a lány felé,derűs arccal.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyVas. Dec. 09, 2012 12:27 am

Döbbenten bámulom a szőke idegent, zavarban és kétségbeesetten, az arcom vakarom, de csak még pirosabb lesz. Mikor beszélgetünk már könnyebb valamivel, az álom, látomás hatása is múlik.
- Igen
Mosolyodom el végre én is, kicsit bekapom közben alsó ajkam, s még mindig pozsgás arccal hátrasimítok egy tincset a hajamból.
- Cukrász? Egy ilyen helyen? Ki vesz itt süteményeket?
Kérdezem, de már derültebben, vannak itt még jó helyek, bár nem tudom elképzelni, hogy egy vámpír sütit vesz a boltjában.
Meghökkentő, de nagyszerű, hogy vannak itt cukrászok. Aztán a Mariska is leesik, csak idő kérdése.
- Igen, tudom, nem szívtam ilyesmit.
Az jár a fejemben talán legelhetnék egyszer ilyen füvet, de aztán gyorsan elvetem, józannak kell lennem.
Aztán csinálok egy nagyon furcsa dolgot. Annyira vonzó az illata, hogy más, édes szagú, nincs rajta a város mocska, hogy automatikusan belekapaszkodom az ingébe. Én akadok ki ettől a legjobban, zihálva bámulom meg magam alatt a füvet, arcom vörös pír önti el, szemeim rémülten kidüllednek, de aztán pislogok néhányat, emlékeztetem magam a méltóságra és felszegem a fejem, noha bőszen tépkedni kezdem kezeimmel a füvet.
- Furcsa, mert tudod ebben a városban minden bűzlik.
Húzom fel kicsit az orrom, persze nem tudhatja, hogy mennyire finnyás vagyok a levegőre, a gonoszság bűzére.
A kérdésétől még bőszebben kezdem tépni a füvet, kicsit felnevetek.
- Nem, nagyon nem, abszurd volt, teljességgel lehetetlen, csak... furcsa érzésem lett tőle, ijesztő és...
Hebegek, igyekszem témát váltani.
- Jó, hogy te nem álmodsz, vagyis álmodsz biztosan, csak nem emlékszel.
Körbe sem nézek, tudom, hogy szép hely, egy olyan, ahová már régóta vágyott a lelkem, most mégis...
- Biztosan.
Rántok kicsit vállat, megpróbálok felállni, de mikor azt kérdezi közelebb megyünk-e rémültem visszarogyok.
- Nem!
Tiltakozom reflexből, ismét pislognom kell néhányat. Kicsit sóhajtok.
- Úgy értem persze, miért ne? Ez biztosan nem a hét törpe háza, mint álmomban.
Kicsit megrázom a fejem, el kell felejtenem ezt, inkább rá figyelek, a férfire, aki bemutatkozik, kecsesen felállok, nem akarom, hogy ő segítsen. Nicolas.
- Örvendek, én Lilian Young vagyok.
Nyújtom felé törékeny kezem, érintésem egészen lágy, lehet, hogy Nickolas nem is fogja érezni, hogy húsból lévő dolog van a kezében. Ismét elmosolyodom kicsit, teszek pár lépést a ház felé.
- Miért élsz itt? Ezen a borzalmas helyen?
Bukik ki belőlem a kérdés út közben, bár egyre furcsább, ismeretlen és rossz érzésem van, ahogy közeledünk a ház felé.

Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Dec. 15, 2012 1:01 pm

Csak nézi a megszeppent,nagy szemekkel rá meredő lányt,szegény,nagyon összezavarhatta valami. Nicolas viszont türelemmel kivárja,míg összeszedi magát és addig is mosolyog rá kedvesen.

- Az jó. Aki az édességet szereti,rossz ember nem lehet. És ha rendszeresen fogat is mos,akkor a fogai sem bánják.

Jegyzi meg viccesen,még is komolyan gondolva a dolgot,sikerül is mosolyt csalni a rémült kis teremtés arcára.

- Miért is ne. Ez a városka sem különbözik annyira a többitől. Az édességet pedig szinte mindenki szereti. Nálam mindenki megtalálhatja a kedvére valót,legyen akár vámpír,akár cukorbeteg.

Von vállat lazán,nem igazán érti miért furcsa,hogy egy varázsvárosban van cukrászda. Mondjuk ameddig ő nemrég ide nem költözött,nem volt,de akkor is. Kissé propagálja is magát,nem titok,hogy tényleg nagy a választék és mindenkire gondol sütik terén. Csak hogy megédesítse mindenki életét.
Hirtelen az ingét markolássza ez a furcsa lány meg zihál,amit megint nem tud mire vélni. Biztosan rosszul érzi magát vagy ilyesmi. Segít neki leülni.

- Nekem nem tűnt fel,hogy bűzlene. Nincs csatornaszag.

Persze mi másra gondolhatna Nick,nem tudja miféle szerzet valójában Lillian,ezért csak a maga egyszerű,hétköznapi értelmében gondol a bűzre.
Az tény,hogy frissen mosott az ing amit visel,éppenséggel illatos,ha közel hajolunk hozzá,na de hogy ez édes-e? Na,mind1.

- Értem...minden esetre az ember úgy is elfelejti amit álmodik,elég hamar.

Legalább is magából indul ki,ha valami rémlik is,pár órán belül elfelejti. Továbbra is különösen viselkedik,de már kezdi megszokni.

- Nem vagy de?

Inkább rákérdez,mert ez elég ellentmondásos,aztán fel is áll. Nem tudja kell-e segítség Lillinek,ha igen,segít neki természetesen.

- Mint a Hófehérkében? Az nagyon vicces lenne, hiszen a Grimm családé ez a terület,a városnak ez a negyede. Biztosan merítettek innen-onnan a valós életből. Izgalmasan hangzik!

Fel is csigázza a dolog,szerette a meséket kiskorában,mágusként pedig logikus,hogy A Grimm fivérek összes művei volt az egyik favorit.

- Én is örvendek, Lilian.

Mondja derűsen és ahogy Lili feláll és a kezét nyújtja,elfogadja. Rá is pillant,olyan aprócska és üveg-szerű vagy inkább porcelán. Nagyon furcsa. Szinte fél,hogy összetöri. Alig merii köré fonni az ujjait. Jó a kézügyessége,mivel cukrász,azért kell ám precizitás a mézeskalácsdíszítéshez és hasonló dolgokhoz,na de ez a kezecske.

- Sokszor törött már el a kezed?

Kérdezi bután,aztán feleszmél,hogy ez hogyan hangzik és megvakarássza a tarkóját zavarában,ami hamar elmúlik.

- Csak mert olyan nagyon törékenynek tűnik a csontod,mint egy szárnyas kismadárnak. Tudod,nekik olyan nagyon könnyű és finom a csontozatuk,hogy repülni tudjanak.

Nagyon idiótán jön ki,ahogy magyarázkodik,inkább be is fogja. Néha rájön az öt perc,a túl sok olvasás,biztosan az a ludas.
Meg is indulnak és pár lépéssel a házikó előtt még kérdez Miss Young. Nicolas arcára kiül a meglepettség,furcsálja a kérdést.

- Miért lenne borzalmas? Vagy bűzös? Szerintem kellemes városka,eddig nincsenek negatív tapasztalataim vele kapcsolatban. Az emberek kedvesek,bár maguknak valók. Zárt a közösség,még is több faj él együtt,ami szerintem tök jó. Meg itt él az egyik barátom. És úgy tűnik munkám is akad,egyszerre kettő is. Tehát tökéletesen megfelel. Mondjuk azt sajnálom,hogy nincs a közelben sárkány-sziget.

Ecseteli nyíltan,neem egy zárkózott ember.

- De te is itt élsz,nem?

Jön utólag a kérdés és közben oda is érnek. Megáll a nála egy fejjel alacsonyabb ajtó előtt és automatikusan bekopogtat.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyVas. Dec. 16, 2012 10:56 pm

Megnyugtat a szagos férfi jelenléte, már nem kapdos indokolatlannak tűnő pánikroham. Az édességen mosolygom, habár szerintem errefelé nem sokan szeretik, kevés a jó lélek.
- Remélem nem fog tönkremenni a vállalkozásod.
Jegyzem meg, inkább aggódva mint gúnyolódva.
A vámpír édességet el tudom képzelni, de a csípős megjegyzést már nem állom meg, kezdek magamhoz térni.
- Mint levágott fejeket?
Oké, a cukorbetegekkel nincs bajom. Az ő szaga viszont más, persze nem tudhatja milyen érzékeny vagyok a gonosz bűzére, Nicolasnak süti szaga van, hirtelen belé kapaszkodom, már nagyon rég éreztem ilyesmit.
Mikor észbe kapok villámgyorsan elengedem, fültőig pirulok. Zihálva meredek egy pontra, egész testem forró lesz, az arcom is biztosan nagyon piros, szinte érzem, hogy süt belőle a hő.
- Igen?
Kérdezem zavartan, kényszeredetten fülem mögé simítok egy tincset, aztán vállat vonok. Nem is a csatornaszagra gondoltam, de ezt ő nem tudhatja.
Az álomra kicsit vállat vonok megint, a földet nézem inkább, valahogy úgy érzem én ezt nem fogom olyan hamar elfelejteni, mégis vállat vonok.
- Biztos igazad van.
Bólogatok szórakozottan az álomra gondolva. Aztán felveti, hogy nézzük meg a kicsi házat. Belemegyek, bár a megérzéseim messzire hajtanának innen.
- De
Teszem hozzá sietve.
- Menjünk.
Nem hagyom, hogy felsegítsen, meg akarom mutatni, hogy én már erős vagyok, sietve felpattanok a földől, bár Hófehérke említésénél kicsit elsápadok.
- Tulajdonképpen...
Kezdem tépelődve.
- Pont Hófehérkéről álmodtam.
Kicsit megrázom a fejem, butaság volt, csak képzelődtem.
Próbálom kivágni magam és kezet rázok Nicolassal, vidámabban csicseregve neki, hogy:
- Hívhatsz Lilnek, Lilinek, Lynek, vagy Liennek.
Sorolom, a Pegazust nem teszem hozzá, pedig az a kedvenc becenevem, de mikor kezet fogunk megütközik. Csodálkozva pislogok rá, most nagyon aranyos vagyok, de nem tudatosítom. Hatalmas, őzbarna szemekkel meredek a férfira, a kezem gyorsan elkapom, lángoló tekintetem a földre szegezem.
- Nem...
Kezdem, ez érdekes, de valahogy a mágiám mindig megvédett... vagy talán a pegazusokkal járó mágikus erőm, patát pedig még nem törtem. Kicsit felnevetek, hogy oszlassam a saját stresszem.
- Milyen jó is lenne repülni, hahaha!
Ez elég erőltetettre sikeredett... remélem nem lesz gyanús. Mindenesetre a biztonság kedvéért előresietek, közben van téma is hál istennek, ez az istentelen város.
- Hát én nem láttam, hogy olyan kedvesek lennének, de lehet, hogy csak nekem nem sikerült még beilleszkednem. Munkád?
Pislantok rá hangyányit irigykedve.
- Ismerősökkel persze könnyebb lehet, én is kerestem, sőt nekem is kellene munka, de...
Elharapom a mondatot, ez is túlságosan személyes. De még nem találtam normális lényt, persze rajta kívül, akit el bírnék itt viselni.
- Mi a másik munkád?
Kérdezem, közben elérjük az ajtót és én biccentek a kérdésére, hogy itt élek. Hiába kopogunk, nincsenek otthon, vagy csak nem nyitják ki.
- A fiúk a bányában dolgoznak.
Recitálom és meggondolatlanul, vagy csak zavaromban benyitok a kis házba. A döbbenettől a földbe gyökerezik a lábam, hisz ténylegesen egy miniatűr törpelak tárul a szemünk elé. Egy pici asztal, hét kis székkel, hét kis szekrény, hét ágy...
Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyCsüt. Dec. 20, 2012 8:34 pm

Barátságosan pislog a lányra kis mosolyával,derűsen. Szerencsére hamar megnyugszik Hófehérke és mérgezett almának sincs se híre,se hanva,meg mérgezett fésűnek se.

- Miért menne tönkre?

Ezt megint nem érti,nem lát Lili fejébe,hogy vannak a "jó" meg "rossz" lelkek akik vagy "édes illatúak" vagy "trágyadombok". Tehát nem is követi a gondolatmenetet,hogy a "trágyák" ne szeretnék a fincsiségeket.

- Dehogy!

Vágja rá a levágott fejekre,de hatásszünettel,mert előtte felszalad a szemöldöke,aztán csak nevet egy jót és legyint.

- Vérből szoktam csinálni neki. A krémeket meg nyalókákat,cukorkákat,kávét,ilyesmi. Lehet rendelni a neten mikor árut rendelek.

Magyarázza és nyugtatja meg egyben a különös lányt,így megy ez,ma már neten mennek a dolgok és bármi hozzáférhető.
Lili az ingébe kapaszkodik,nagyon beindulhat a sütikre,talán leesett a vércukra,azért vált ki belőle ilyen reakciót.

- Mikor ettél utoljára? Lehet,hogy leesett a vércukrod. Az álom meg csak rásegített. De van nálam egy marcipánszelet,ha kéred.

Cukrásznál nem csoki,hanem marcipán,nyilvánvalóVery Happy Hogy jó a kanalizáció pedig csak bólint.

- Micsoda véletlen! Akkor menjünk is be.

Invitálja,de előtte még bemutatkoznak egymásnak és kezet ráznak.

- Rendben, Lili.

Elnézi egy hosszabb pillanatra Lili kezét,annyira aprócska és törékeny,mint a porcelán. Ő ettől elpirul és elkapja a kezét,amit Nicolas aranyosnak talál és megmosolyogja.

- Az jó,pedig azt gondolná az ember,hogy ilyen finom kis kéz hamar törik.

Vallja be a gondolatot,nincs mit rajta szégyellni. Lil felnevet,ami meglepi Nico-t,de nem szól semmit,csak megint mosolyog egyet.

- Akkor biztosan kifogtad a pont olyanokat. Mondjuk eddig én se jártam túl messze,főleg a Grimm negyedben,mert ott lakom és ott van a cukrászdám is.

Nyilvánvaló,hogy a mágusok negyede lehet még a legkellemesebb és biztonságosabb.

- Milyen munkára gondoltál? Ha nem találsz semmit és van kedved,jöhetsz a cukrászdámba is dolgozni. Pincérlánynak,vagy ha jó a kézügyességet és esetleg tudsz sütni,akkor abba is besegíthetsz vagy megtaníthatlak. Csak ha érdekel és szeretnéd.

Ajálja fel készségesen Lilinek a munkát,remélhetőleg nem tűnik túl erőltetettnek,igazán mondhat nemet is.

- A másik munkám még csak elméletben létezik,ha megnyílik az akadémia,akkor lép érvénybe. Úgy hallottam,hogy a városban Coraline Vértesi nagyasszony tervez varázssulit alapítani. Őt ismerem az előző munka és lakóhelyemről. Az iskola ahol azelőtt dolgoztam,hogy ide költöztem,annak az egyik karvezetője volt. Szóval ha minden igaz ismét felvenne. Remélem most valami kedvesebb tárgyat kéne tanítanom,legutóbb csak beugrottam,mert megkért az igazgató úr-én is oda jártam annó-,mivel munkaerőhiányban volt és a csatamágiát kellett letanítanom. De nem szeretem a csatározást és háborúzást,ezért most jobban örülnék valami másnak,mondjuk Bestiatan, Varázslénytan,vagy mind egy hogy hívjuk: az a tárgy,ami a környező varázslényekkel foglalkozik. Tudod,nagyon szeretem ezeket a lényeket. Olyan érdekesek és aranyosak. A sárkányok a kedvenceim,van is egy törpesárkányom,Mimi. És egy gizmóm is van, Bogyó. De az unikornisokat is szeretem. Ha nagyon korán kel az ember és kimegy nagyon tiszta tisztásokra vagy különleges mana-csomópontokra,ahol áramlik a mana és a pozitív energia,akkor ott fellelhetők hajnali négy és hat óra között a legelő unikornisok. Szoktam őket nézni,általában egy bokorból,hogy ne ijedjenek meg. Meg más különös lényt is szeretek,tulajdon képpen mindent. Egy ideig sárkánygondozóként is dolgoztam.

Rájön a beszélhetnék,alapvetően is elég beszédes ezért csak úgy dől belőle,széles mosollyal persze. Közben odaérnek és Lili benyit.

- Hm,izgalmas,betörünk a hét törpe házába,ha ezt Ednek elmesélem!

Szereti az izgalmas dolgokat,túrákat,veszélyes lényeket meg miegyéb. Lehajol,hogy beférjen az ajtón,ő még a lánynál is magasabb,de azért befér. Bent a mennyezet szerencsére magasabb valamivel.

- Úgy bizony. Vajon az ő őseik lehettek az a bizonyos hét törpe? Vagy már lakatlan a ház és itt ők éltek? Nincs nagy por,lakhatnak itt...

Tűnődik ahogy körbetekint és megnézi magának a dolgokat. Aztán ismét Lilire néz.

- Milyen vicces, olyan vagy ahogy a tányérkák mellett sétállsz,mint Hófehérke. Ében haj, hószín bőr és rózsás ajkak. Csak én zavarom itt az összképet.

Nem nevet,de elvigyorodik. Szerinte vicces egy hasonlat.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyCsüt. Dec. 20, 2012 11:46 pm

Ez a férfi úgy látszik túl jó hiszemű, de nem adom fel, próbálkozom még.
- Nem tudom elképzelni, hogy egy félrohadt zombi cukorkát szopogat.
Vallom be, kicsit mosolygom hozzá, azért drukkolok neki és nagyon örülök, hogy még ebben a világban is akad jó. Talán túlságosan örülök az illatának, amivel csak kínos helyzetbe hozom magam, de mennyire! Persze a véres dologra csak bólintok, jobb lenne, ha nem részletezné, még a végén a taccsot is kidobom. Aztán jön a ciki, fogdosós jelenet, vagyis amikor belekapaszkodom az ingébe, úgy szívom be cukros illatát, mint a manát, ebben az oltári bűzben végre valami édeset, mintha élnék. Igaz, így is élek, de mintha Igazán Élnék! S mennyire megbánom ezt, úgy engedem el, mintha tüzes vasat érintettem volna, határtalanul elvörösödöm és arra az ingre meredek, ami ennyire jól néz ki.
- Bocsánat
Nyögöm a földnek, szeretnék elsüllyedni ő meg jön a vércukorral. Kapva kapok az alkalmon.
- Igen, borzasztóan alacsony és elszédültem!
Hazudom, uh ezért ki kell szaggatnom a tollaimat! Ráadásul ezek után muszáj elfogadnom a marcipán szeletet, amit nem is szeretek.
- Köszönöm, igazán nem szükséges, jól vagyok, csak keveset ettem igen, igen.
Az igaz, hogy keveset ettem, de legeltem és az legalább annyinak számít, mint egy kiadós ebéd. A kezeim is törékenynek találja, ártatlanul, vörösödve pillogok rá és egy kicsit megrázom a fejem, miután bemutatkoztunk és elindultunk a kis lak felé.
- vigyázok rá, azért lehet.
Igyekeznék témát váltani, a Grimm negyed jól is hangzik, bólogatok, hogy akkor majd én is oda fogok járni inkább.
Mikor munkát kínál fel neki Nicolas azonnal felcsillannak szemei, hirtelen meglepetésemben csaknem a fiú nyakába ugrok. Megint megfogom, ezúttal a kezét leheletfinom kis kacsómat Nikoéra helyezem, ujjaim beterítik a férfi kezének felületét.
- Komolyan? Az nagyszerű lenne, nagyon igyekeznék, nem okoznék problémát, nem konkrét állást kerestem a pincérkedés is megteszi, MINDEN csak a cukrászda közelében maradhassak!
Fordulok felé túlontúl kérlelőn, lelkesen csillogó szemmel, szinte a nyakába ugorva, nem is sejti, hogy ezzel az életem menti meg. Mikor lenyugszom ismét elpirulok, zavart szégyenemben inkább benyitok a törpelakba, viszont közben szóba kerül Nico másik munkája, rögtön a végletekig elsápadok, mintha ájulás kerülgetne, előző lelkes kifakadásom miatt is szégyellem magam, ismét belekapaszkodok a férfi ingébe, hogy erőt merítsek, megint gyorsan elengedem, kicsit sikkantok, szörnyülködve nézek rá, meghajolok előtte, mint egy sensei előtt.
- Bbbbo....bocsánat uram, annyira fiatalnak nézett ki, nem tudtam, hogy ön tanár én...is oda fogok járni, elnézést
Csaknem sírva fakadok kínomban, könnybe lábadt szemmel, két öklöm szám elé kapva szorítom azt ajkamhoz, mint a japán kisikolás lányok. Megint megfogtam az ingét és végig letegeztem egy tanárt. Talán mindennek vége, már az iskolából is el fognak küldeni.
- Csak azért fogtam meg az ingét mert Ön más, a kisugárzása, nagyon érzékeny vagyok a gonoszságra, szinte fulladozom ebben a városban a bűztől, önnek egyedi, illatos sütiszaga van, mintha...mintha virágokat szagolnék.
Gyorsan előreszaladok, meglátom azokat a kis asztalokat, határtalan rémület fog el, de hallom, ahogy azt mondja szereti a sárkányokat és...unikornisokat is. Nagyokat lélegzem, mindjárt elájulok, olyan...olyan ismerős ez a hely, én már jártam itt.
- Ne mondj ilyet, rossz lenne, ha ezek tényleg az igazi törpék lennének.
És aztán ki is jelenti, amitől a legjobban félek.
- Nem lehetek még ennél is furább
Rázom a fejem zaklatottan, holtra váltan meredek Nicolasra.
- Pedig én vagyok, én vagyok az!
Az emlékek egyre erősebbek, tudom, értem már ki vagyok, ebben a házban jártam valaha, itt főztem nekik, még az illatát is érzem. A másik oldalról ajtónyitás hallatszik én hirtelen a férfihez szaladok.
- Kérem, védjen meg, ha rájönnek mi vagyok... a Törpék, jajj!
Zokogom el magam, valószínűleg egyenest a férfi ingébe, mert olyan ciki ez és mert....mert végre leesett, hogy én voltam ő valamikor régen, erre berontanak a törpék, körbeállnak heten, döbbenten pislognak ránk, aztán óriási ovációban törnek ki!
- Éljen! Újra eljött Hófehérke!
Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyPént. Dec. 21, 2012 1:49 pm

- Hát,azt én se,de az élőholtakra nem gondoltam,vagyis gondoltam,de nem tudtam nekik mit kitalálni,ami a többi vevőt el ne ijesztene.

Nevetgél egyet és megvakarássza a tarkóját,amivel csak összekócolja a szőke haját. Ő se tökéletes,hiába. Ekkor szimatol furcsán Lili,cukorkának nézve Nick-et és markolászva az piros kockás ingét. Kénytelen elmosolyodni a lány reakcióján.

- Semmi baj,nincs miért bocsánatot kérned.

Legyint is hozzá egyet lazán és pozitív kisugárzásától az árnylényák már a hajukat tépik vagy kimenekültek az erdőből,nagy ívben elkerülve,mint valami "túl fényeset".

- Á,akkor értem! Fogadd csak el!

Már elő is kapja a zsebéből a csokibevonatú,finom marcipánszeletet-egy cukrász ad az ilyesmi minőségére-és átnyújtja Lilinek. Bemutatkoznak, Nicolas bólogat a hallottakra,aztán meg állást ajánl,hogy kisegítse embertárság. Ő már csak ilyen. Ekkor a majdnem nyakába ugrik Lilian,a kezét kezdi el fogdosni,amin csak halványan mosolyog,már kezd hozzászokni,hogy óriás sütineknek nézi.

- Persze,komolyan. Ketten szoktak segíteni,de így is elég sok a munkám. Akkor kezdesz,amikor szeretnél,akár már holnap is. Nincs is annyira messze innen,csak kimész az erdőből,elfordulsz balra és mész egyenesen. Ott kiérsz az üzletsorokhoz és csak mész egyenesen.

Magyarázza és mutogat is a megfelelő irányba,de ha Lili ennyire szereti ezt az illatot(?),akkor biztosan odatalál. Na meg nem lehet eltéveszteni egy elég nagy,üvegkirakatos cukrászdát. Aztán tovább beszélnek és odaérnek a házikóhoz,benyitnak. Nico megemlíti,hogy amúgy tanár,ekkor megint elsápad Hófehérke,pedig igazán nem szánta mérgezett fésűnek ezt az információt. Minden esetre a lány dereka után kap,mikor az az ingét markolja meg ismét,nehogy elterüljön itt a földön és beverje a fejét vagy valami.

- Biztosan jól vagy? Meg kéne ennek azt a marcipánszeletet...

Szólal még némi aggodalommal,az feldobná a vércukrát az biztos.

- Jaj,ugyan,tegezz nyugodtan! Nem vagyok ám olyan öreg!

Vidáman feleli a szörnyülködő lánynak,aki annyira kétségbeesik,de annyira,hogy...elsírja magát?o.o Nico a két tenyere közé fogja Lilian arcát,igazán nem akarta ám megríkkatni és nem is igen érti miért pityereg most ezért. Ennyire nem szeret iskolába járni? Vagy fél a tanároktól?

- Jaj,ne sírj,igazán...rosszat mondtam? Nem szereted az iskolát? A tanárokat?

Próbálja menteni a menthetőt,remélhetőleg menni fog.

- Csak mellékállásban lettem tanár, eredetileg cukrász vagyok. Nem kell szabadkoznod,néha még a személyimet is elkérik,pedig 27 éves vagyok.

Nevetgél ismét és próbálja felvidítani az elszontyolodott diáklányt. Még a nagy szégyent is bevallja,miszerint a személyiét is néha elkérik,pedig messze volt már az a 18...hehe. De nem tartja magát öregnek,most miért,a 27 az öreg?oO

- Semmi baj,gondoltam,hogy diáklány lehet,olyan fiatalka az arcot.

Mondja oldalra biccentett fejjel,majd elengedi a lány arcát.

- A diákoknak mindig azt mondom,hogy tegezzenek nyugodtan,nem szeretném,ha közvetlenül viszonyulnának hozzám. SZóval ne aggódj és nyugodtan gyere hozzám dolgozni. Még úgy se vagy diák,az iskola még nem nyílt meg és még én se vagyok tanár.

Lilianre kacsint és felemeli a jobb mutató ujját. Aztán meg körbenéz a házikóban. Lili viszont kifakad,megint pislog párat,de ismét kénytelen elmosolyodni,aranyos ez a lány s olyan furcsa dolgokat mond és csinál.

- Nem kell szabatkoznod,nyugodtan ráncigáld az ingemet,ha jól esik,nem zavar.

Mondja rendkívül kedvesen,túl kedvesen,olyan ritka az ilyesmi,de Nicolas tényleg ilyen,nem csak megjátsza magát.

- Örülök,ha így gondolod. Még sosem mondtak nekem ilyet,de köszönöm.

Nagyon furcsa. De bájos. Különös ez a lány,nem hétköznapi az már biztos. Ilyet se mondtak még neki,hogy virágillata van,a sütit még érti a cukrászda miatt...

- Nagyon érzékeny lehetsz,biztos egy kimondottan tiszta levegőjű városban vagy faluban éltél ezelőtt,igaz? Én egy angol farmon töltöttem a gyerekkorom nagy részét,ott tényleg jobb volt a levegő.

Nem tudja mire vélni,de erre követkzetet,egy hegyi falucskában ezerszer jobb a levegő,mint egy metropoliszban.

- Hm...virágok-tűnődik-,lehet,hogy azért pont 'virágok',mert földmágus vagyok?

Gondolkodik el ezen,hiszen a föld az ő eleme,ezért hangsúlyt is fektetett rá,hogy ha már ehhez van a legjobb érzéke az elemek közül,fejlessze magát benne. Le is guggol a földre és a fa padlógerendákra teszi a bal tenyerét. Ahogy finoman,fokozatosan elveszi az ujjait,a gerendák között egy apró virág tör utat magának,pár szem föld is jön vele,de elenyésző. Leszakítja és a lánynak nyújtja,aztán ahogy elveszi elindul nézelődni a házba,Lili is,az asztalhoz.

- Miért lenne rossz?

Ismét olyasmit mond a lány,amit nem ért,sebaj,vagy elmagyarázza vagy nem. Tovább nézelődik az apró dolgok között,mikor Lili megint különös dolgokat mond.

- Mármint te,Hófehérke? Hasonlóan képzelhetjük el a mese alapján,de ne aggódj,elég vénnek kéne már lenned,ha tényleg ő lennél. Na meg csak emlékeznél,várkastélyban élnél a mostahával és egy vadász kergetne.

Nem akar gonoszkodó lenni,nem is hangzik úgy,csak megmondja a véleményét. Ekkor viszont kivágódik a hátsó ajtó és bemasíroznak a törpék,mintha a Hobbitból ugrottak volna ki. Lili kétségbeesetten rohan Nicolasnak és szorongatja megint az ingét. Mikor ő is meglátja a sok apró és szakállas emberkét,automatikusan magához öleli a rémült Hófehérkét aki már átáztatta az ingét,de a kisemberek így sem tántorodnak el,ott ujjonganak a lábaik körül.

- Állj,állj,itt félreértés történt! Nem őt keresitek,ő Lili és nem Hófehérke!

Próbál valamit tenni a helyzetért,de vajon mit szólnak ehhez a törpék?
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyVas. Dec. 23, 2012 4:58 pm

A holtakon csak felnevetek, bár ez elég morbid, de olyan komolyan mondja. Máris jobb kedvem van, biztosan a pozitív aura szaga teszi.

Annyira cikisen viselkedem, hogy az már nekem is sok nem még szegény srácnak, össze vissza fogdosom, remélem nem hiszi azt, hogy rá akarok mászni, vagy ilyesmi, de úgy örülök a jóság szagának, hogy ez milyen ritka errefelé. Persze nagyon vörös vagyok, szabadkozom és gyorsan elengedem, ő meg mondogatja, hogy nem baj, még egy kis marcipánt is kapok tőle, gyorsan a számba tömöm, hogy csináljak valamit, teljesen összetapad. Csak akkor nyitom ki újra a számat, mikor állást ajánl, megint majdnem a nyakában landolok, igyekszem elengedni, unom már, hogy mindig ennyire vörös vagyok, mélyeket lélegzem, igyekszem nagyokat lélegezni és nem szívrohamot kapni.
- Köszönöm, ez olyan sokat jelent, mert rengeteget kerestem, de minden olyan mocskos volt és... meglátod nagyon jól dolgozom, odatalálok biztosan, igen, köszönöm
Kacarászom, eldarálom mindezt egy szuszra, ahogy megyünk idő közben felé- feléfordulok és rá-ránevetek. Nahát milyen rendes! Bár biztosan csak sajnál... utálok szánalmas lenni, soha életemben nem voltam kiszolgáltatott, csak mostanában állt a feje tetejére minden.
Mikor megtudom, hogy tanár, a tanárom majdnem elájulok, megint az ingébe kapaszkodom, noha a csoki szeletet már megettem.
Sosem gondoltam volna, hogy ez a fiú, vagyis férfi 10 évvel idősebb nálam, olyan fiatalnak tűnt és tanár... Igazából azért lábad könnybe a szemem, mert érzem ez most már annyira kínos, fogdostam, tiszteletlenül letegeztem, szagolgattam, mint valami kutya, ez egyáltalán nem illik kecses, fennséges valómhoz, mintha teljesen kifordultam volna önmagamból, még sosem viselkedtem ennyire megalázóan, nem voltam ilyen elesett és gyönge, ezért, ezért... ez dühít engem annyira. Mikor Nicolas a kezébe veszi arcomat az csak még vörösebbre gyúlik, jajj istenem miért csinál ilyeneket? El-elakadó lélegzettel próbálok az érintésből szabadulni, a szemeim annyira csillognak, hogy az már nem normális, ha elenged, gyorsan a kezembe rejtem arcomat, mint valami bűnjelet.
- Nem, nincs semmi bajom, csak tudja...annyira szánalmasnak érzem magam.
Hebegem elfúló hangon.
- Én nem vagyok ilyen, sosem vagyok szomorú, csak most ez az álom, hogy kidobtak, megtámadott egy vámpír, olyan sok volt nekem, főleg az álom most, kicsit...úgy összefügg mindennel, tudja? Ne, ne haragudjon
Többet nem leszek ennyire ciki - gondolom magamban, igyekszem összeszedni magam, levarázsolni a rózsákat az arcomról.
- Nagyon fiatalnak nézel ki, vagyis néz ki
Pillantok ki rá ujjaim közül, csak nagy barna, könnyes szemeim lássa, aztán mikor már meggyőződöm róla, hogy se bőgni, sem elájulni nem fogok rápillantok rendesen. Halovány arcom még mindig pírban játszik, igyekszem mosolyogni, mikor nyugtatgat azzal, hogy még nem is a tanárom.
- Igen, igaz, meg aztán néha én is sokkal többnek érzem magam, bár természetesen még nem vagyok elég öreg.
Megint elpirulok. Miket beszélek? Elég öreg? Mihez? Inkább kihagyom most az inget, zavartan előresietek a házba, száz törpe jöjjön inkább mint ez a borzasztóan kínos énem... Még azt is mondom neki, hogy virág illata van. Jó, hogy nem neveztem el Coccolino macinak!
- Földmágus? Az érdekes, biztosan azért, szerencsére nem a sárszag érződik, habár a sárral sem lenne különösebb bajom, ja, hát persze, az lehet a baj, én vidékről jöttem, hegyekből, ott mindig tiszta volt a levegő.
Csicsergem kínomban, most aztán szépen elárultam, hogy paraszt lány vagyok. Elfordulok és úgy teszek, mintha nagyon érdekelnének a törpe dolgok, pedig csak menekülni szeretnék innen. Nicolas aztán egy virágot varázsol nekem, hökkenten veszem kézbe. Húúúha... meredek rá lenyűgözve, azonnal megszagolom és szélesen elvigyorodom.
- Köszönöm
Suttogom elég halkan, nem tudom miért, a kis virágot pedig gyorsan a hajamba tűzöm.
- Nahát Nicolas, az az igazság, hogy még sosem találkoztam annyira tiszta lelkű férfival, mint maga.
Szólom el magam, már egyébként is a kikapart földbe érzem magam, annyira tova minden női tartásom, pedig én...én csak az igazat mondom, nem azért, ogy lenyűgözzem, hanem mert így van. Inkább gyorsan leülök a pici asztalra és kerülöm a férfi tekintetét.
- Mert a törpék biztos nem örülnének neki, hogy széknek használom az asztalukat.
Mondok valami hülyeséget, azt mégsem mondhatom, mert úgy érzem veszélyesek, elég hülyén hangzana. Aztán valami még nagyobb hülyeségek kimondására sarkall, még fel is nevetek.
- Hááát persze, de én határozottan emlékszem rá, hogy egy vidéki lány vagyok, nem hercegnő, bár a vadászokat mindig nagyon érdekeltem.
Nevetek fel, ekkor jövök rá, hogy megint elárultam valamit, amit nem kéne. Jhajj... de hát nehéz ennek a férfinak hazudni, talán egyszerűen közölni kellene vele mi vagyok, de ekkor berontanak a törpék, annyira ismerősek, annyira nagy kegyetlenség és abszurd, hogy ismerősek. Teljesen kiakadok, az egyetlen olyan dologhoz rohanok, ami védelmet adhat, Nicolas férfias ingébe fúrom az arcomat. a törpék igazat mondanak, ezért zokogok, és mert nem értem hogy lehet ez!

- Visszatért!!!! - ujjongnak a törpék, mindegyik nagyon vidám, egyáltalán nem tűnnek veszélyesnek.
- Annyi év után újra megszületett, pompás!
-Most már nem eresztjük, nem eresztjük! Nem mész férjhez Hófehérke, itt maradsz velünk örökre - dünnyögik kórusban, bár egyébként se nagyon lehet tudni melyikük beszél. Az egyik megragadja Lilian karját, aki sikítva kapaszkodik Nicoba, a másik törpe a férfit kapja el hátulról mégpedig kivillantva reszelőszerű fogait jól beléharap. Elég mélyen méghozzá, ki gondolná, hogy a törpéknek éles, fűrész szerű fogaik vannak. Hófehérke két kis karját pedig vadul cibálni kezdik a többiek, a lány tipegve, sikoltva el is távolodik Nicotol, a törpék többen rávetik magukat.
- Hófehérke, édes Hófehérke, csak a Te véred tartott bennünket életben, hát újra eljöttél, hogy szolgáld kedves törpéid, lám, hogy megöregedtük, meghalunk, ha nem adsz nekünk a varázserődből.


Bennem tulajdonképpen összeáll a kép és most... most, hogy megértem, hogy fölrémlik a dolog már tudok harcolni. Egy nagyon erős, széllökéssel, amihez minden erőm össze kell szednem elhajítom magamról a törpéket, erősen megragadom Nicolas kezét, mélyen, határzottan a szemébe nézek. Érdekes változás, de van egy kifejezetten komoly, harcias oldalam is, nem lehet elveszett, Hófehérkeként, vagy Pegazusként, teljesen mindegy.
- Kapaszkodj erősen
Szorítom meg a kezét, szegény férfi, ha harcolt és védekezett is, mégis vérezhet, hisz ezek az álnok kis lények nagyon mélyet tudnak harapni. Ebben a pillanatban megjelennek hatalmas szárnyaim, hajam pedig hatalmas ezüst sörénnyé változik, remélem Nicolas erősen belekapaszkodik, és fel tudunk szállni, át tudom törni a törpeház tetejét.

Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyVas. Dec. 23, 2012 10:14 pm

Összetalálkozik ezzel a különös fiatal lánnyal,aki hol a füvet szaggatja,hol az ingét gyűrögeti és szagolgatja. Utóbbit elég sűrűn. Furcsa,hogy ez nem negatívum akar lenni. Hát,vannak furcsa emberek,nem csinál belőle nagy ügyet,nem zavarja el,békés természet. Ha Lili illat-mániás,csak tessék,mint abban a filmben,a Parfümben. Csak ennek a történetnek nem lesz morbid kimenetele,miért is lenne?

- Szívesen,örülök,ha segíthettem. Akkor majd gyere,ha tudsz.

Nicolas valóban jószívvel segít bárkin,a mocskos jelző és miegyéb már kezd megszokott lenni neki, Lili tényleg nagyon érzékeny lehet.
Bemennek a házba-vagy betörnek?-,körbe is néznek,ekkor akad ki Lili. Nico próbál ezen javítani,hiszen a szerencsétlen lány elsírja magát és ő nagyon nem érti miért. A tenyerébe fogja a két arcát,hogy vele maradjon és lelket öntsön belé,ezen viszont sajnos csak ront,pedig nem ez volt a szándéka. Ez ki is ül az arcára.

- Ezt nem értem. Miért kéne így érezned magad? Megesik az ilyesmi,nem szégyen. Rossz álmok,rosszkor rossz helyen...

Mondogatja és ismét elmosolyodik,sajnálja szegény lányt,de valóban nem érti,kissé túlreagálja talán. Vagy még az álom utóhatása alatt van és ezért reagál ilyen érzékenyen.

- Kidobni,vámpír? Megtámadtak?!

Elkerekedik a szeme majd összevonja a szemöldökét. Akkor mindezek miatt van ez,már kicsit sok lehetett neki. Legyint.

- Ugyan, miért haragudnék?

Akkor sem érti miért kéne haragudnia vagy hogy ez miért lenne ciki vagy megalázó. A lányok szoktak sírni,néha még a fiúk,sőt még a férfiak is. Manapság a stressz meg minden még tetézi.

- Igen,igen, örök kölyök arcom van. Minden reggel szembesülök vele a tükör előtt.

Helyesel és vallja be egyben,nagyon kisfiús az arca,főleg korához képest. Na,ez az ami ciki,de már beletörődött. Talán megnyugtatja Lilit ez a tény,meg,hogy tudja ám magáról,hülye lenne,ha nem tudná. Meg ki ne kötné az orrára?

- Ennek akkor örülnöm kéne. Nem föld,hanem virág,bár én nem érzem,de minden esetre a sárnál jobb.

Süti,virág,igen,ezek okés dolgok,kissé buzisan hangzik ugyan,de nem veszi magára. Lili tovább beszél,magyarázkodik,amire biccent.

- Én is vidéki vagyok,egy tanyán nőttem fel Angliában. Ott tényleg jobb volt a levegő.

Osztja meg ezt a nyílt titkot magáról,tehát ő meg parasztlegény,ha úgy vesszük,amennyiben Lili parasztlány. Micsoda véletlen. Mondjuk kamasz korától nem otthon lakik,suli,minden,de mit sem változtat. Nem szégyenli ám. Máig a természet és természetesség híve. Mágiát sem használ ötpercenként.
Varázsol földből egy virágocskát Lilinek,a köszönetmondásra csak mosolyog egyet.

- Tegezz nyugodtan,jobb szeretem.

Szúrja közbe,a lány megjegyzésén mosolyog,most először tekintve naívnak Liliant,de nem rosszallóan.

- Aranyos vagy. De egyszer mondta egy bölcs ember,hogy a férfiak lelke sosem lehet elég tiszta. Azthiszem igaza van. De köszönöm.

Lili érzékeny erre a "tiszta-nem tiszta" dologra,adhat a véleményére,még is talán túlbecsüli a helyzetet. Nicolas világnézete (is?) az,hogy törekszik arra,hogy meglássa a világban a jót,a fényt,a szépet. Még is túlzásnak tartja amit Lili mond,talán mert szerény,talán mert tényleg úgy van.

- Ahm.

Nem igen tud többet mondani egyelőre,mert ellentmondásos dolgokat állít a lány. Vagy az álom keveri össze,vagy elmeháborodott szegény,de hiszi,hogy még sem az. Ideje viszont nem marad ennek eldöntésére vagy átrágására,mivel berontanak a törpök. Nagyot néz ám,rájuk nem számított. Látott már törpéket,de ezek...a számmisztika,meg amit itt leművelnek! Lilit is nagyon kiakasztják vele,ezért is öleli magához,hogy ne féljen szegény lányka annyira,így is halálra rémítették.

- Állj...ácsi...auch!

Állítaná le a törpördögöket,azok hirtelen mint akik mumussá változtak,átmennek pszicho-törpébe és egyik meg is harapja,ezért mondja,hogy aucs,nem túl hangosan,de azért fáj ám,csak nem fog kiabálni. Szegény lányt keresi ismét a tekintetével mikor feleszmél. A törpök valami pszicho-terror szöveget nyomatnak neki és...meg akarják enni?! Vagy a vérét inni?! ezek vámpírok?!

- Hééé,de ti törpök és nem vámpírok vagytok,nem? Hagyjátok...

Nem ért semmit ebből az egészből. Most mi vab? Pedig a varázslényeket szereti,de inkább az állatokat,az is igaz. Egyet viszont tud: Nem hagyhatja Lilit ezek között a barbárok között!
Váratlan változás: Mielőtt bármit tehetne,pálca vagy egyéb, Lili mint aki 180 fokos fordulatot vett,a sarkára áll és megragadja,és..és...szárnyai nőnek?! Ezen teljesen elképed,talán a száját is eltátja. De kapaszkodik,persze,legyen bármi is.


Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyCsüt. Dec. 27, 2012 5:41 pm

Talán tetszik nekem? Végülis nagyon jó képű. Mi mással magyarázhatnám a skizo viselkedésemet? Kiakadtam, aztán meg felfújtam a dolgot, pedig Nicolas nem csak jószagú, de jó lelkű is, munkát ad nekem. A főnököm és a tanárom lesz. Nyelek egyet, ránézek és magamban elismételem: a főnököm és a tanárom.
Különös, sosem érdekeltek a férfiak különösebben.
- Igazad van, csak azért viselkedem hülyén, mert azt képzeltem én vagyok Hófehérke, aminek természetesen semmi értelme
Simítok félre a homlokomból rezignáltan egy kósza hajtincset.
- Hát igen, sok minden történt mostanában például megtámadott egy vámpír, de nem fontos
Teszem hozzá gyorsan, szerintem egyáltalán nem különös az ilyesmi. Kicsit elmosolyodom, finoman vállat vonok, hogy végülis igazán nem muszáj haragudnia, meg is rázom a fejem, hogy nem kell, felejtsük el, inkább beszéljünk a szép kis pofijáról. 27 éves!
- Szerintem aranyos vagy!
Feledkezem el magamról megint és...beletúrok a hajába. A hajába! Össze akartam borzolni, mint a velem egykorú fiúknak, szoktam ilyet csinálni, reflexből nem is igazán incselkedésből, bár a fogadott öcsém annak vette, csakhogy Nicolas nem velem egykorú suhanc... A mozdulatom meg is reked és végülis a hajborzolás félbe marad, gyorsan kikapom a hajából a kezem és a hátam mögé rejtem. Kicsit megrázom a fejem, zavarodottan meredek a törpék padlójára.
- Úgy értem a tanár úr...nak jól áll a fiatalság
Hebegem, nem is rossz, hogy időközben ránk támadnak a törpék, mielőtt a föld alá süllyednék. Előtte még elárulja, hogy ő is vidéki és ne magázzam, vidámabban mosolygom rá ezek után, lassan bólintok is, hogy megegyezhetünk, bár azt mondja a férfiak sosem lehetnek elég tiszták ezen epirulok. Hálás vagyok a törpöknek, akik hirtelen ránk rontanak, mint begolyózott vámpír vadállatok és...hm Nicoba beleharapnak, engem szét akarnak cincálni, olyan dolgokat mondanak és érzek közben, amitől lassan összeáll a kép. Most már csak menekülnöm kell, sajnos adtam nekik a véremből előző életemben. Ez nagyon hülyén hangzik most így, hogy fogom megmegyarázni? De nem ez a legfontosabb, hanem, hogy gyorsan elhúzzuk a csíkot, így összeszedve magam, mert különben tudok harcolni minden naivságom meg stb ellenére lassan átváltozom hófehér szárnyas lóvá, Nicolas pedig remélem erősen kapaszkodik a sörényembe, így egy vad szárnycsapással át tudom hasítani a kis ház tetejét, ha nem, hát használok egy kis mágiát, a szarvammal könnyen át tudom hasítani, ha fény mágiát haszálok és eléggé öszpontosítom. A lényeg, hogy mindenféleképpen áttörjünk, amúgy is vad menekülhetnékem volt, hát viszem magammal Nicot is, szállunk azért egy ideig, közben figyelem nem pottyan –e le rémületében, azt már tudom, hogy életre elástam magam előtte. Nos...ló vagyok. Bősz szárnyapásokkal haladok előre, bármilyen zavart és kétségbeesett is vagyok a történések-e gyors egymásutánjától Pegazusként valahogy mindig egészen más a közérzetem, nyugodtabb vagyok, kiegyensúlyozottabb, bátrabb, tartásom is van, bár most igazán nem kell tartanom magam, csak az irányt és a szárnycsapásaim sebbeségét kell figyelnem. Azért annyira hosszú ideig nem repültetem a férfit a hátamon, legalábbis gondolom időközben valamennyire felült rám. Hm, ez perverz. Na mindegy, most nem törődöm részletkérdésekkel, egy tisztást keresek a tekintetemmel, ahová leszállhatunk és elmagyarázhatom a főnökömnek mit is csináltam az előbb, hogy is van ez. Lassan ereszkedni kezdek, térdre szállok, hogy a férfi gyorsan le tudjon ugrani rólam, vagy mászni, vagy elájult? Megrázom sörényem, kicsit fújok, nagy ló fejem hátrahajtom a férfihoz, mélyzöld szemeimmel a szemébe nézek. Tudom, hogy ló vagyok, de sokkal értékesebbnek, szebbnek, fennségesebbnek érzem magam ilyenkor, büszke fejem kissé feljebb emelem, reflexszerűen rázok kicsit sörényemen, majd kecsesen felállok, ha Nicolas leszállt rólam a fűbe. Szárnyaim magam elé vonom, majd lassan visszaváltozom. Hatalmas, hófehér szárnyaim körülöttem táncolnak, ugyanis nem igazán van rajtam ilyenkor ruha, de a szárnyaim olyan nagyok, hogy igazán mindent takarnak, amíg át nem változtatok valamit ruhává, most fehérré, mert nincs kedvem pepecselni a színekkel és formákkal. Bár zavarban kéne lennem a közvetlen átváltozások után mindig nagyon nyugodt vagyok, most is egyenesen várom ki, amíg a fehér anyag illeszkedik a testemre, csak azután tüntetem el a szárnyaim és vetek egy mély pillantást Nicolasra.
- Meglepődtél?
Mosolyodom el kicsit, közben kezdek visszatérni régi önmagamhoz, bár a zavaromnál jelenleg fontosabb, hogy segítsek rajta.
- Ne aggódj nem voltak vámpírok, egyszerűen csak éles a foguk. Valamikor régen én, vagy az egyik ősöm adott nekik a véréből, a Pgeazusoké különleges erővel bír, hát ezért él több mint 200 év után is még mind a 7 törpe. Mutasd
Célzok a sebre, szeretném megnézni, különben lehet a repülés alatt vért is vesztett.
Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyCsüt. Dec. 27, 2012 11:21 pm

Együtt érzően elmosolyodik, nem hibáztatja Lilit a tévképzetei miatt,biztos nehéz időszaka van most. A vámpírtámadás hallatá viszont meglepődik majd aggodalmas fejet vág.

- Egy vámpír? Itt? A Grimm negyedben?

Nem tudja,hogy Lili járt a vámpírok területén,arra következtet,hogy talán itt támadhatták meg,ez azonban durva lenne és figyelmeztetni kéne másokat.

- És nem bántott? Megharapott?

Csak nem bántotta annyira,akkor most nem beszélgetnének itt,de azért inkább rákérdez. Úgy látszik tényleg rá jár a rúd a lányra. Aztán kellemesebb vizekre eveznek.

- Köszi,az jó.

Bólogat nagyokat,sokan mondták már ezt neki,megszokta. Rossznéven semmiképp sem veszi. Mosolyog rajta egy sort és Lili...hm,a hajába túr. Na ez már ritkább eset. Fel is szalad picit a szemöldöke,de a vigyor marad. Főleg mikor Lili megszeppen ahogy rájön mit is csinált.

- Jah,elég dús a hajam,néha meg kell ritkíttatnom.

Teszi hozzú csak úgy és saját magának is beletúr,mert mindig ezt csinálja,pótcselekvés,na meg megint a szemébe lóg.

- És tegezz nyugodtan.

Ismételi,mire besétállnak a törplakba. Nicolas fejében egy kedves kép él a törpikékről a meséből. Ezért elég pofára esés mikor illúziórombolóan becsörtetnek,mint a nem is tudja mik. Törpördögök. A történet átmegy tortúrába, Nicolas már készülne is,hogy rendet tegyen a kisnövésü szörnyeteget között,de valami megelőzi. Vagyis valaki: Lili,a póni. MICSODA?! Elkerekedik a szeme ahogy a lánynak anygalszárnyai nőlnek,majd hirtelen a teste lószerű lesz. Belekapaszkodik ahogy utasítja,de inkább a nyakába,nehogy meghúzza a sörényét. Mivel vidéki,ezért tud lovagolni és hasonló,ami most jól jön,mármint az,hogy azért látott már lovat életében és meg is ülte. Na mondjuk nem egy unikornist. Ez itt,vagyis ő itt pedig nem is unikornis,hanem egy pegazus! Pegazust is látott már,de csak 1-2x életében. Boah! Áttörik a tetét,majdnem leesik,de még se. Ez aztán a durva! Úgy érzi magát,mintha a Végtelen történetben lenne,csak ott a fehér,barátságos lény amin utazta sárkány volt-mondjuk Nico kiskorában mindig túl hosszúkás kutyának tudta be. Amin most utazik,az viszont határozottan egy pegazus. Szóval ezéééért akarták a vérét inni! Az unikornisok és főként pegazusok vére olyan az ilyen kis pórnépek számára,mint az abrózia a görög isteneknek. Sikerül rendesen megülnie a pacit,tökre furcsa érzés,inkább nem filózgat rajta. Lassan leereszkednek, Nico pedig egy lovászfiú ügyességével huppan le a pegazusról,hiszen tanyán nőtt fel. Csak bámulja a lányt,vagyis lovat,vagy legyen akármi is. Nagyon szép jószág,de még is káosz uralkodik a fejében. Lili amellett,hogy a beosztottja lesz,a tanítványa is. Egy pagazuslánynak fog ő bestiatant tartani? Gáz. Határozottan gáz. Lili pedig kezd visszaalakulni,anyaszült meztelenül,hogy másként? A tollas szárnyai szerencsére takarják,de Nic így is elbamul kissé,sok volt ez az elmúlt egy órácska,túl sok is. Azon tűnödik,hogy az,hogy kicsit megnézte a lányt magának,ahogy bármelyik normális,azaz heteroszexuális férfi tette volna,az most zoofília? Vagy mindjárt pedofília? Ejjj,túl sokat gondolkozik. Már adná is az ingét,nagy nehezen megfordul,hogy még se bámulja már Lilit ilyen feltűnően és kigomolja a piros kockás ingét,ami alatt még van egy fekete vékony hosszúujjú felső és nem leskelődve-amit nehéz azért megállni-,odanyújtja az inget a lánynak. Addig se a hülyeségekre gondol,de hopp,láss csodát, Lilin hirtelen ruha terem!Legalább is mire visszafordul. Hát persze,hiszen a pegazusok nagy varázserejű lények! Hogy felejthette el? Biztos a sokk,csak az lehet.

- Az nem kifejezés.

Vallja be egy mély lélegzet kíséretében. Mert ez a szitu aztán nem semmi. 27 évesen kell rádöbbenie,hogy pedo-zoodil hajlamai lehetnek. Mire hazaér rájön,hogy ez hülyeség,de jelenleg eléggé össze van zavarodva.
Lili beszél,de nehezen tudna mit felelni,na meg még mindig a helyzet hatása alatt van. A kezét emlegetve ahogy emelné,rá esik a tekintete és bizony elég szépen tiszta vér körülötte és csúnya is.

- Semmiség...

Mondja,mindjárt mond rá valami gyógyító varázst vagy ilyesmi,csak hát ez a szituáció még mindig túl durva egy átlagos naphoz.

- Akkor....te egy pegazus vagy ember formában?

Majdnem "paci" jött ki a száján,de hála az égnek nem,az über gáz lett volna. És még emlegette is neki,hogy szereti az unikornisokat,remélhetőleg nem jut Lili i arra,amire előbb ő,miszerint zoofília....á,baromság,de akkor is túl sok volt ez mára. Mivel még nem foglalkozott azzal,hogy itt alakváltók is laknak,úgy gondolja Lili alapvetően póni,akarja mondani pegazus,ami nagyon erős és ezért képes sok manával női alakot eszkábálni magának. Talán ezért is ült a fűben,valójában füvet evett vagy ilyesmi. És ezért szagolgatta előszeretettel. Érhetőnek tűnik,de akkor is kaotikus, Nico attól még fekete mágus marad. Ettől persze még lehet más tészta az,ami a szívében lakozik.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Jan. 19, 2013 9:03 pm

Talán aggódik értem? Tétován vállat vonok. Egy kicsit legalább? Játszadozni kezdek az egyik kihullott tollammal.
- Nem itt, én tévedtem el, a vonatot kerestem, ő az állomáson volt.
Mesélem, igyekszem nem jókedvűnek tűnni, de imponál, hogy érdeklődik.
- Bántott? Ugyan
Legyintek hősködve, kicsit felszegem a fejem, amolyan büszke vagyok a varázserőmre fejjel.
- Meg akart volna harapni természetesen, csakhogy nem hagytam, nagy baj lenne belőle, ha megszerezné a vérem, a vámpírok betegesen vonzódnak a tiszta pegazusvérhez, ami még jobban eltorzítaná őket, biztosan hallottál az unikornisvérről, az enyém is hasonló.
Magyarázom, hogy miért olyan nagy baj, hogy nekem jött az a vadállat. Nem mintha félnék, nem mintha...csak hogy természetesen a város érdekében, nem szeretnék egy hozzá hasonló szörnyet a lakosságra szabadítani, akkor sem, ha tulajdonképpen bűzlenek. Büdös ember is ember.
Próbálok napirendre térni az ostoba viselkedésem felett, hogy szagolgatom, a haját túrom és a tanárom lesz, a főnököm is, hogy 27 éves...én meg tízzel kevesebb, különben mindig azt hittem, hogy örök szüzességre vagyok ítélve és még csak gondolnom sem szabad férfihajra, szennyes leszek és bűnös, nekem mindenképp frigidnek kell lennem, nyeldekelek, igen, nem lehet más, lehetetlen, szóval... tortúra és egy kicsit nyugodtabb vagyok, ezért szeretek ló lenni. Nem süllyedek el szégyenemben, hanem szépen, elegánsan, már-már tündésen mosolyodom el, mintha hinném vagyok én is olyan kecses. De a szárnyaim eltűnnek és lassan megint úrrá lesz rajtam a kislányérzés, hogy juj, most miért kezd el vetkőzni? Tágra nyílt szemekkel, elvörösödve hátrálok néhány lépést, az ingre meredek, kezem az arcom elé kapom, ajkammal kicsit az ökölbe szorult ujjaimba harapok. A tollaktól biztos nem látott semmit! Szép, nagy tollaim vannak! A vére kicsit elvonja a figyelmem, gyorsan előtte termek, elkapom az ingét, igen ez jó lesz.
- Azért eléggé vérzik... Hmp, hát figyelj, mi? Nem, dehogy, én csak egy egyszerű alakváltó vagyok.
Mosolyodom el, valami alap gyógyító varázst tudok, azt mormolom el a férfi sebére az orrom alatt.
- Vagyis tulajdonképpen annyira nem egyszerű, mert varázslénnyé tudok változni, ezért birtoklom az adott lény erejét és tulajdonságait is, természetesen nem vagyok akkora...
Megrázom a fejem kicsit.
- Különlegesség, mint egy Pegazus, de az igazi pegazusok, de hisz biztos tudod, tulajdonképpen nem is szoktak mutatkozni, inkább repülnek és mivel vadásznak rájuk nem is merészkednek emberek közelébe, de ezt is biztos tudod.
Harapom el a mondatot és fűzöm az ingét a sérült rész köré.
- Nem fáj? De...biztos fáj, talán.... Ha keresnék rá valami gyógyfüvet?
Kérdezem, lopva, szégyellősen pillantva rá. Nagy levegőt veszek, aztán nagyon gyorsan kezdek el beszélni, nem veszem észre, hogy közben kipirulok.
- Azelőbb, vagyis a fűben azért voltam olyan izééé, mert látomásom volt, vagyis bebeszéltem magamnak, hogy álom, azt képzeltem én vagyok Hófehérke, annyira élethű volt, éreztem, hogy igaz, de nem akartam elhinni, az életem, a sorsom, ez az egész, ami mostanában történt úgyis olyan sok volt... de kicsit stimmelt, mármint mindig közel éreztem magamhoz és, na mindegy, a törpéknél bevillant, hogy minden ismerős és nos...vagy az elődöm, vagy az előző életem lehetett ez, ami fura, de bizonyították a törpök, mivel az unikornis és pegazusvér meghosszabbítja az életet, ha az előző életemben ittak belőle, akkor azért élhettek még most is ezek az original törpök és mivel egyszer már megízlelték, gondolom most is akartak belőle, csak azt nem értem minek kellett megint megszületnem?
Vigyorodom el a monodráma végére. Elég morbid, amit mondtam, de elvigyorodom, közben lehet túl erősen szorítottam Nicolas sebesült kezén a kötést.
Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Feb. 02, 2013 1:49 pm

Aggodalommal teli meglepettséggel kérdez rá a veszélyes találkozásra a csúnya vámpírral. Ők már csak ilyen,ártatlan,hanvas lánykákat akarnak szívogatni,rágcsálni,csábítani. Veszélyes. Lili pedig folytatja,tehát nem a negyedben,jó tudni,hogy a Grimm vidék biztonságosnak mondható,másrészt nem jó,ha a lány eltévedt-kitévedt a negyedből.

- Melyik vonatot? Vigyázni kell,sajnos a határok vékonyak,nem tanácsos más lények területére tévedni,főleg este,főleg szép fiatal lányoknak. Nincsenek előítéleteim a vámpírokkal szemben,de még is csak vérivók és az ő területükön ők parancsolnak.

Próbálja óva inteni Lilit,aki persze nem tehetett az eltévedésről,de azért kötelességének érzi megemlíteni mindezt.

- Ugyan?

Felszalad a szemöldöke,mert azért még is csak...a vámpír az vámpír,ez a kamaszlány meg egy fiatal kis virágszál. Nem tudja mire vélni ezt a nagy önbizalmat,talán jó iskolából jött vagy ilyesmi...minden esetre amit előbb elmondott,azt elmondta,mást jelenleg nem fűz hozzá. Közben kiderül a lány kiléte és így érthetőbbé válik,hogy vakmerő, Nicolas még sem ért ezzel egyet,sose szabad lebecsülni az "ellenséget".

- Igen,hallottam róla. Az igazat megvallva nem tudom,hogy ti mennyiben különböztök a csak pegazus pegazusoktól. Alakváltókról nincs annyi szakirodalom és annyira nem is ástam bele magam. Az unikornis és pegazusvér viszont nagyon hívogató lehet egy vérszívó lénynek. Örülök,hogy sikerült elmenekülnöd előle,de legközelebb biztonságosabb lenne ha jobban vigyáznál. Mi lenne ha sokan esnének neked,ha a területükre tévedsz? Nem kéne őket lebecsülni,nem olyan gyöngék.

Nem akarok oksokodni vagy apucira játszani,csak aggódik,azért nem semmi kis menekülőstory lehetett. Egy vértől megvadult vámpír,bele se gondol.
Lili pedig furcsán kezd viselkedni,nyúlkál,a haját is fogdossa,kicsit emlékeztet egy marihuánát szívóra,de csak kedvesen mosolyog rá és hagyja,nem igazán zavarja és ha neki jól esik? Talán a pegazussága miatt szagolgatja ennyire? A pegazusok szeretik a sütiket?

- Nem is tudtam,hogy a pegazusok jobban szeretik az édességeket,mint mások...

Jegyzi meg aranyosan,mert ezt a konklúziót vonta le,aztán lehet,hogy kilóg a lóláb,fene tudja,majd Lili megmondja. Éppenséggel arra nem gondol,hogy ennek a hátterében szexuális vonzalom lehet meg szüzességi fogadalom,ahhoz más az észjárása.
A békés beszélgetés viszont kalandtúrán át thrillerbe megy át,ahogy a törpék a semmiből előbukkannak és szintén Lilire pályáznak,ahogy az a vámpír-nem is tudja,hogy Oliver,az egyik volt tanítványa,ha tudná,nem lepődne meg,a srác nagyooon rossz arc. Ekkor viszont tollak reppennek minden felé,mint egy égi jelenésnél,ahogy angyalok szállnak alá vagy éppen megnyílik az ég és ekkor felkapja a pegazussá alakult lány és repülneeeek. Csakhamar le is szállnak,ez az élmény sem volt semmi! Mikor Lili elkezd visszaalakulni,felvenni emberi formáját,ismét fehér tollakba burkolózva,mint egy angyal,Nico cska bámulja,mint borjú az újkaput,majd gyorsan megprödül és elkezdi levenni az ingét,mert azt feltételezi,hogy a lányon nem nagyon lesz ruha és még is csak,na,akkor odaadja az ingét,van alatta egy hosszú,vékony fekete felső. Odanyújtja,de Lili nem felveszi,hanem kötözni kezdi a sebét. Pislog párat és először csak óvatosan fordul meg,mert nem tudja van-e ruha a lányon.

- Ehm,ehm..ez mind egy. Nem vagy "egyszerű", pegazus vagy,ráadásul úgy tűnik Hófehérke is. Különlehes vagy. Mindenféle rút szerzetek meg akarnak enni és még ki tudja mit.

Lili talán túl szelíd,hogy ezt tudatosítja,de vigyáznia kéne. Nic most már látja mi a helyzet, Lilire mindenhonnan szörnyikék leselkedhetnek.

- Igen....de egyszer láttam egyet. Nem is olyan régen,pár hónapja. Éppen unikornislesen voltam egy fényes,eldugott tisztáson,kora reggel. És egyszeriben megjelent egy pegazus,közéjük reppent,de egy diáklány pont arra járt és mögöttem termett, rögtön oda akart menni és oda is ment,nem lett derűs vége a dolognak.

Meséli a kis történetet,amit még a Bermudákon élt meg az egyik kíváncsi diákjával,akit jól kiosztott a pegazus. Nem volt semmi.

- Á,nem vészes,túlélem...

Legyint kicsit zavartan és nevetgélve. Lili arca meg láncol,amit nem igen ért,hogy miért,nem történt semmi. Talán mások nem tudják,hogy pegazus és ezért? Ne nézze meg a Charlie the unicorn-t tube-on! Az abszurd gondolatból Lili rántja ki,ahogy folytatja a kis történetet,Nico szótlan hallgatja végig és csak mered a fiatal lányra. Ahogy elnézi...ében haj,hószín bőr és rózsás ajkak,valóban.

- Lehet,hogy az ősöd volt,mármint Hófehérke. A Grimm történeteknek mind van valóságalapjuk, Eddie Grimm a barátom,szoktunk erről beszélgetni. De ne aggódj,nem szólok neki rólad egy szót se.

Mosolyodik el és a lányra kacsint. Úgy jön le neki,Lili nem szeretné,ha ezt más is megtudná.

- Ha egy a véretek,ha a lányának a lányának a lánya vagy,a törpök talán akkor is rá lennének kattanva,az,hogy pegazus vagy,csak még vonzóbbá teszi nekik és a vámpíroknak a véredet. Kéne kavarni egy főzetet,ami elrejti a véred illatát előlük. Mit szólsz? Kitalálhatnánk egy főzetet,ha gondolod,utána nézek pár varázskönyvben.

Jön a korszakalkotó ötlet,de Lili el van szontyolodni. Nicolas a vállára teszi a kezét és megpróválja felvidítani szokásos pozitivitásával.

- Biztosan nem véletlen,hogy itt vagy vagy újra itt vagy. Én is itt vagyok,lehet,hogy pont jókor jó helyen. Nem tudhatjuk mit tartogat a jövő.

Megnyomja puhán a lány orrát és barátságosan mosolyog rá,valóban sugárzik,már-már csernobili szinten. Közben viszont kicsit megrándul a homloka,próbál nem a vállára nézni,de azt úgy megszoríthatta a lány,hogy most még jobban vérzik.

- Ne lógasd az orrodat,hanem menj szépen haza,feküdj le korán,hogy holnap kezdhess nálam reggel. Rendben? Hétre jó lenne ha már jönni tudnál,én hatkor kezdek. Elmagyaráztam merre találod.

Magyarázgatja ismét és kicsit tétovázik,de lassan menne,viszont még megvárja mit felel a lány,hogy aztán másnak találkozzanak is.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyKedd Feb. 12, 2013 10:16 pm

Lehet, hogy aggódik? Nem, nem, az lehetetlen, miért tenné? Hisz nem is ismer... A földre révedek, kicsit beharapom alsó ajkam, a kérdése zökkent ki.
- Csak a városba akartam menni....
Elkerekednek szemeim, mikor azt mondja szép fiatal lányok?! Hát Nicolasnak nagyon rossz lehet a látása, tudom, hogy csúnya vagyok. Kicsit el is fintorodom, azt hiszem ezzel csak csúfolni akar és látványosan vállat rántok. Aztán persze jön a szent beszéd, ez lehet a kötelessége, elvégre tanár.
- Nem vagyok teljesen lovak, úgy értem csak részben, talán annyira, mint egy fél, vagy háromnegyed vér, de azért a mi vérünk is nagyon tiszta.
Ennek azért még utána kéne járni. Gyorsan bólintok, nem akarom, hogy fellengzősnek, vagy túl vakmerőnek tűnjek, majd bujkálok. Majd Nicolas megvéd - tolakodik be elmémbe a gondolat, kipirulva szegezem szemem a földre. Ugyan miért tenné?
- Rendben, vigyázni fogok.
Ígérem illedelmesen, aztán kérdez valami furát. Fogalmam sincs hogy jön neki, kicsit vállat rántok.
- Nem tudom, talán... nem ismerek más Pegazust, de én nagyon szeretem.
Mosolyodom el picit, biztosan a munka miatt kérdezi.

A mesébe illő jelenet után valamivel több önbizalmam kerekedik a lóság jóvoltából, ilyenkor szinte fennségben lubickolok, de csak pár röpke percig tart. Viszont, ami ennél is fontosabb, vagyis jelenleg mindennél az az, hogy Nicolas megsérült? Gyorsan kötözgetni kezdem a sebét, tudom, hogy mágus, megoldja, de azért.... Próbál vigasztalni, de én egyáltalán nem akarok különleges lenni.
- Hát igen ez vicces, hogy valójában én vagyok Hófehérke
Kicsit felnevetek, aztán valamivel cserfesebben nézek rá, nem direkt, ösztönösen jön.
- Nem hiszem, hogy mást akarnának.
Nicolas elmeséli az egyik kalandját egy Pegazussal, nahát milyen agresszív példány lehetett, bár azt az ostoba tyúkot igazán nem sajnálom.
- Szegény lány
Bólogatok mártírarccal, közben összeráncolt szemöldökkel figyelem a sebes kezét.
- Áh, köszönöm, ne szólj, még korai az élmény nekem...
Hebegem kicsit zavartan. Új ez az én vagyok Hófehérke dolog.
- Biztos az egyik ősöm volt igen, ezentúl elkerülöm a törpöket ennyi az egész.
Vágok egy szép kis mosolyt a végére, aztán előáll egy jó ötlettel. Úgy tűnik egész vigasztalós kedvében van. Fel is csillannak szemeim, most megpróbálom nem agyonfogdosni.
- Az nagyon jó lenne! Ha gondolod, gondolja segítek...vagyis, hogy majd én is utánanézek, szóval ez egy jó ötlet.
Bámulok el a velünk szemben lévő fáig. Akkor figyelek fel, mikor megkoppintja az orrom. Az orromra bámulok furcsán elnyíló szájjal, biztos nagyot bandzsítok. Gyorsan kapom be a levegőt és nézek rá kissé elhűlve. Aztán észhez térek, gyorsan megbámulom a cipőjét, annak beszélek.
-Aha... nagyon jó, hogy itt volt és el tudtam szállni önnel, sokat segített, felvett dolgozni és a rémriasztó főzete is nagyon jól hangzik. Hoppá!!!
Úgy látom nagyon megszorítottam a karját, mert még jobban vérzik. Ezúttal nem bízom a véletlenre, gyorsan motyogok rá egy sebgyógyító igét. Viszont azt mondja, menjek haza, mert korán kell majd kezdenem, gyorsan elengedem, megfordul a fejemben, hogy biztosan megunt engem, de hát... nem hibáztatném érte.
- Na jó, akkor most... szép napot! Köszönöm, hogy felvett!
Mosolygok rá, aztán gyors hátraarcot csinálok és elsietek. Ott ahol nem lát, futni kezdek. Igyekezni fogok és nem csak a melóval, de helyesen is gondolni rá, úgy mint tanárra, munkaadóra, semmi többre.
Vissza az elejére Go down
Nicolas Ray
Nicolas Ray

Faj :
Mágus
Kor :
34
Családi állapot :
Facér
Születési idő :
1989. Aug. 01.
Hozzászólások száma :
106

A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzer. Feb. 13, 2013 8:10 pm

Nagyokat bólogat a lány szavaira,nem akarja nagyon tovább faggatni,hogy most miért is akart vonattal menni a városba,ha mondjuk gyalogosan is vagy mint utóbb kiderült,repülve is megteheti? Inkább hagyja szegényt,főleg az elkövetkező események után,ami sok volt ám mára,mindkettőjüknek. Valószínűleg senki sem számítana egy ilyen találkozóra a törpökkel.
Hallgatja a kiokosítást,haláláig tanul az ember,a mágus is,érdekes egy ilyen féllény-szerű alakváltóval beszélgetni,még is csak más mint az animágia.

- Hát,más pegazust még én se kérdeztem meg,de a legutóbbi talán nem is örült volna neki. De ha te szereted az jó,majd kisütünk valamit.

Mosolyodik el jódekvűen és frappánsan fejezve ki magát. Arra céloz,hogy majd egy kicsit dézsmálhat Lili a cukrászdájában,persze nem mindent,de valamit sütnek majd együtt,ami az övé lesz és megeheti.
Tovább hallgatja Hófehérkét,ez a teróia kacifántos,majd még gondolkodik rajta,de nehezen emészthető. Talán túl gyér a fantáziája.

- Rendben,akkor utána nézünk. De tegezz nyugodtan továbbra is. A cukrászdában is tegeznek az alkalmazottak is,meg a vendégek is.

Ismét mosolyt csal az arcára,ahogy szegény Lili újra és újra visszatér a magázáshoz,aranyosnak tartja,pedig igazán tegezheti. Ha majd hallja,hogy mindenki tegezi,biztosan rááll a szája.

- Örülök,ha így gondolod. A főzeten pedig majd gondolkodom,te is tegyél így,és utána valamikor kotyvasztunk valamit.

Feleli kedvesen,de azért rendesen megszorítja a lány a kötést,ami nem túl kellemes,de nem tud rá haragudni,hiszen véletlen volt és olyan kis szerencsétlen pindúr-pandúr.

- Akkor holnap reggel. Várlak.

Lili elrohan,Nicolas még mosolyog magának,utána indul a maga dolgára.
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Szept. 10, 2016 9:23 pm

Adrian
Mindössze egy napot töltöttem Michiganben, mégis meglehetősen tartalmasnak bizonyult a távollétem - talán túlságosan is. Szívesen lemondtam volna az olyan élményekről, mint fogni Becca haját, miközben ő az éjszaka végigtesztelt itallapot köszönti viszont. Annál is inkább az Adriannel való kínos beszélgetéseinkről.
Nem véletlen, hogy miután ketten maradunk a kocsiban, elfogynak közöttünk a szavak. Fogalmam sincs, mi játszódik le benne, vagy akár a saját fejemben, mikor ennek ellenére úgy döntünk, beiktatunk egy idegenvezetést a programtárba. Talán épp attól félek, hogy így válunk el, zavart mentegetőzéseket motyogva az orrunk alatt, kerülve a másik tekintetét, azt, hogy akár csak a karunk összeérjen. Persze, nem csak ebből állt a közösen töltött időnk... sokkal inkább ezt vonta maga után. Felengedtünk, most pedig ellökjük egymástól a másikat, rettegve a múlt poros kísérteteitől.
A kérésének eleget téve a Grimm negyed felé navigálom, bár fogalmam sincs, pontosan melyik erdő mellett kötünk ki. Mégsem lehetek GPS.
Nagy nyújtózkodások közepette kászálódok ki a bájos Michelle (vagyis az autó) karjaiból és próbálom normalizálni a hajam állapotát, mielőtt bevetnénk magunkat a fák közé.
- Remélem azért egy mágikus riasztót képes vagy beüzemelni - jegyzem meg csipkelődve.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptySzomb. Szept. 10, 2016 10:03 pm

Nem mondom hogy a múlt éjszaka könnyű lett volna. Mert nem volt az , ami azt illeti végig vissza kellett fogni magam. Az a vacak bájital tehet mindenről . Nem vagyok oda a magáért az mindig is csak a bajt hozta rám. Becca pedg farkasként is csak Becca, ami annyit jelent , hogy csak nehezebb a dolgom vele. Valahol megragadt a gimis szintén, mikor minden jó és könnyű volt számára. Na igen az való igaz, hogy nekem is. Furcsa most Rach mellett ülni és Nemelessbe menni. Mikor megkérdezte hova akarok pontosan menni, természetesen mivel fogalmam sem volt a lehetőségeimről felsoroltattam vele mindet. Jókat mulattam , de még így is hihetetlennek találom , hogy legyen hét törpe háza. Így a választásom természetesen arra esett és alig várom hogy oda érjünk .
- Az minek kell nekünk ? Laknak ott törpök is? Ne szivass ... Kukától tuti kérek autogrammot - próbálok izgatott fejet vágni, de már érzem, hogy szétfogom röhögni magam. - Ott vagyunk már ???
Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyVas. Szept. 11, 2016 3:33 pm

// Hős vagyc: ♥

Hűha, talán mégis jobban bírtam a csendes Adriant.
- Láttad, milyen környékek mellett haladtunk el - válaszolom jelentőségteljesen. Nem hinném, hogy az összes szellemtanya lakatlan, arról nem is beszélve, hogy a tolvajcéh továbbra is kitartóan működik. Egy Michelle-hez hasonló autónak még egy ilyesfajta helyen is hamar lába kél.
- Egyébként nem tudom, jó helyen járunk-e, de hamarosan úgyis kiderül - vonok vállat. Már az is csoda, hogy fel tudtam sorolni neki néhány helyi "látványosságot", elvégre némelyiknél évekkel ezelőtt jártam utoljára.
Miután elégnek ítélem a nyújtózkodást, intek neki, hogy el is indulhatunk valamelyik ösvényen. A kocsiját pedig - lássa, milyen rendes vagyok - egy védő és egy láthatatlanná tévő bűbájjal látom el.
- Visszatérve a törpékre, nem hinném, hogy túlzottan örülnének neked - vigyorodok el. - De ha szerencsénk van, nem futunk össze velük.
Bár szívesen megnézném, ahogy leüti őt valamelyikük.
Halk léptekkel közelítem meg a fákat, majd vetek egy óvatos pillantást az erdő belsejébe, mielőtt bevetnénk magunkat a sűrűjébe. Remélhetőleg jól emlékszem, hogy erre kell keresgélnünk.
- Azért a varázspálcád legyen a kezed ügyében. Ki tudja, mi jön velünk szembe...
Fogadni mernék, hogy elsüti a farkasos poént.

Vissza az elejére Go down
Vendég
Anonymous


A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza EmptyVas. Szept. 11, 2016 9:53 pm

// tudom denevérkém, csak neked <3

Az út borzalmasan hosszú , és mint minden normális gyerek én sem bírom végig ülni mégha ezt MIchelle selymes bőrén is teszem meg. Közben végig hallgatom Rach leírását a várossal kapcsolatban és lakóival, amire egyre izgatottabb vagyok.
- Nem tudod ?? Te nő valójában hova is viszel engem ? - sóhajtok mélységes mély hagyott miközben vedőbűbájokat szór el. Pillanatok alatt kiakad a szemem. - Komolyan kezdek félni . Ezek vértörpék ?
Mikor megérkezünk a helyszínre Rach még óvatosabb lesz es ezzel engem még jobban felcsigáz.
- Hajó most komolyan miért kell ennyire félni tőlük ? Nincs nálam az a pálcám. - Manapság felhagytam a varázslással, csak a bajt hozta rám.
Vissza az elejére Go down
Ajánlott tartalom



A hét törpe háza Empty
TémanyitásTárgy: Re: A hét törpe háza   A hét törpe háza Empty

Vissza az elejére Go down
 
A hét törpe háza
Vissza az elejére 
1 / 2 oldalUgrás a következő oldalra : 1, 2  Next
 Similar topics
-
» A Doktor háza
» Oliver Ulliel háza
» Lepülem ékszerkovács háza és műhelye
» Witch Beatrice kicsi háza

Engedélyek ebben a fórumban:Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nameless Town :: The Nameless Town :: Grimm negyed-
Ugrás: