Blackthorn vára, Wolf Venice-tól nem messze terül el, ezenfelül az egyik út is keresztül halad a váron, mi a városba vezet. Ez az út csak engedéllyel használható, a családfők, a város és negyedének lakói és nagy tanács kivételével. Aki idegen, azt a várban lévő testőrség visszafordítja. A vár Taron folyóra épült, annak is közepére, a hídon, mi oda vezet sokan szoktak sétálni a kivilágítás és művészi szépsége miatt.
A hozzászólást Stephan Blackthorn összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Okt. 25, 2015 11:21 pm-kor.
Anna Korszakov
Faj :
Vérfarkas
Kor :
35
Családi állapot :
Eljegyezve
Születési idő :
1989. Jan. 01.
Hozzászólások száma :
25
Tárgy: Re: Blackthorn Vár Pént. Május 17, 2013 5:00 pm
Stephan Blackthorn
*Fehér fény vakít. A vízről visszatükröződik és kegyetlenül mutatja meg az alakok torz valóját. Vízcseppek. Ólomcseppekként csapódnak a hófehér bőrre ahogy végighalad a hosszú, kényesen szűk hídon "Kékszakáll kastélya" felé. Festői a táj, nemde? Hát persze, már amennyiben ólommal kevert vérrel és erőszakkal festeni lehet. A Nap arany tűzkorongja olyan lesúlytóan lesi a vár felé közeledő menetet, mintha csak Mordorba tartanának és a Mindent Látó Szem lenne. Legalább is így érez Anna Korszakov. Rezzenéstelen arcú, kábító szépségű ez az arc, nem is kívánhatna ennél szebbet. Ezt a lány szülei nagyon is jól tudják. Még is, az az ezüst szempár olyan rideg és érzelemmentes kegyetlenséggel, vagy inkább dühös közönnyel néz ki ebből a porcelán arcból, akár egy Jégkirálynőjé. Platinaszőke, természetesen fehéres árnyalatú haja olyan súlytalansággal libben a teste körül, mintha csupán tollpihékből állna. Hullámos, már-már olyan mint egy tündéré vagy eleven halotté. Hiszen egészben nézve ezt az alakot, a hosszú hófehér ruhát amit kényszerrel adtak rá, melyet hosszasan húz maga után, itt-ott ezüstös virágmintával és csipkével megfuttatva, a kékesszürke rózsás fejdísszel és a ruha mellénél azzal a bizonyos címer-brossal, az ARGULUS ezüst farkas medállal, a hószín ajkakkal és azzal az oroszosan jeges pillantással...pontosan mint egy Hókirálynő. S minden oka megvolt s megvan Anna Korszakovnak, hogy így érezzen, hogy egész lénye ezt az orosz telet árassza magából: vásári jószágként küldték ide. Úgy kellett ide jönnie, hogy senki sem kérdezte meg róla, hogy akar-e. Szülei, kikkel amúgy sem volt felhőtlen a viszonya, egy ízléstelenül parancsolgató levélben hívták haza Szibériából és mindenféle akklimatizálódást elhalasztva rázúdították mocskos kis tervüket: Kiárusítják lányukat egy vadidegen Feketének. Egy Cynortannak. Az egésztől...egyszerűen felfordul a gyomra. Hánynia kell az egésztől. Lassú, egyre nagyobb hullámokban tör rá az émelygés, minden egyes lépéssel ahogy közelebb kerül a Blackthorn kastélyhoz, egy Feketeszőrű fészkéhez, az ősellenség barlangjához. Mint egy árucikk. Egy egyszerű, nyomorult vásári áru, egy termék, egy tárgy amit csak úgy el lehet adni. Ebben a pillanatban ugyan annyira gyűlöli a nemzőit mint azt az ismeretlen, de köztudottan hírhedt és befolyásos Cynortannt, akihez hozzá akarnák adni. Akinek csak úgy a karmai közé vetik, mint ahogy egy rühes kutyát vetnek a sintér kezei közé, még csak nem is az utcára vagy a folyóba, ahol bármi esélye lenne. Ó, nem. Ez az alak, Stephan Blackthorn túl jó parti, nyilvánvaló, kapzsi és hataloméhes szülői ki vannak már éhezve az ismétlet fényűzésre és minden rangra s miegyébre, amivel egy ilyen frigy járna. Mit nekik a sajt vérük, egyszülött leányuk véleménye, vágy vagy akarata? Csak a pénzt és a hatalom számít. Vészesen közel a kastély, úgy magasodik fölé, mintha fel akarná falni akár egy szörnyeteg. És az émelygés még nagyobb hullámokban tör rá. Ha nem lenne ilyen tejfehér a bőre, bizonyosan szürke lenne már az orcája az epétől. De ki kell bírnia, túl kell élnie ezt a találkozást és le kell győznie az undort. Bele kell törődnie nemzői ravaszsgába és undorító féreg mivoltukba. Jól tudják milyen szép és tetszetős a lányuk, hogy ne lenne férfi, aki nem vinné szívesen ágyba és ezt most ki is használják. A többi lényegtelen. Hogy ez az alak egy Fekete, lényegtelen. Hogy ki tudja miféle személy és hogy bánna a lánnyal, lényegtelen. Csak a pénzt számít. Csak a rang számít. Csak a haszon számít. Megáll a kastély ajtaja előtt és a vele érkező fehér ruhs díszkíséret kopogtatni kezd a kapun. Látszat és ámítás. Vajon honnan szakajsztották szülői ezeket a díszruhás Fehérszőrűeket? Sosem látta őket ez előtt. De ez senkit sem érdekel. A pillanat, mikor az ajtó nyílik, kegyetlenebb a szibériai télnél.*
Stephan Blackthorn
Faj :
Farkasember
Kor :
109
Születési idő :
1915. Mar. 06.
Hozzászólások száma :
101
Tárgy: Re: Blackthorn Vár Szomb. Júl. 06, 2013 6:22 pm
Esős volt az éjszaka, eső cseppes ablakon pillant be nap fénye. Ablakon megülő vízcseppeken keresztül furcsa szivárvány színes játékokat vetve szobába. Beütő fényben por ússzot levegőben megtelepedve, résekben és tiszta felülteteken. A szoba nagy ablakán csodálatos látvány volt látható, nem messze gyalogos hídon megjelenik egy csoport. ~A vendégek?~ Egy gondolat, mely kisebb haragos kedv követi, fehér kesztyű letűnik kézről egy telefon kerül ellő zseb mélyéről. - Mért küldtelek ki téged, mondtam hogy még nem jöhetnek ide legalább délutánig. Mit nem értettél azon hogy fogd vendégeinket és vidd el őket városnézésre. Telefonban halk,ideges és dadogással teli beszéd volt halható. Érződött félelem, ijedség. -Nem érdekel hogy nem vonattal jöttek, ki volt adva feladat három autót küldtem ki és tizenegy embert utak figyelésére. Este elbeszélek veletek, térjetek víssza. Telefon eltűnik zsebben, szobát is elhagyná fogadja váratlan vendégeket viszont, ajtó melletti polcon vastag por ül végig húzza úját felületen, majd összedörzsölve ujjait csalódott képet kezd vágni és így ki is lép szobából megint telefonját babrálva. ~Black!Black te is vén hülye vagy!~ -Marien nem vagyok elégedett, jöjjön le bejárathoz és kérem küldjön fel valakit és takarítsák ki ezt házat. Még holnap megadom új takarítási rendet. Vendégre kell koncentrálni így telefon nem csak eltűnik de el is hallgat örökre ami nagyon ritkán történik meg. Régi épület folyósólyán vastag szőnyeg van,de még így is ropog néhol öreg fa padló. Két hosszabb folyóson elhaladva végre elér az ember előteremben, márvány lépcsőkön lefelé lépve cipő halk kopogó hangja visszhangzik, viszont fekete márvány és sötét barna fa korlát, díszek és bútorok teljesen egybeolvadnak. Elsőre ízléstelenek tűnik de jobban megnézve egy csodálatos egészet alkotnak. Marien is megérkezik egy nagy táskával és hatalmas ajtót nyitná,viszont egy intés jelenti neki hogy még nem lehet. Egy fémdoboz kerül elő és egy vékony márkás sodort kubai szivar. Végét megdörzsölve elkezd égni, egy-két erősebb szívás ,kellemes illatú szürke füst keveredik levegőben. Egy újabb intés Marien ajtót nyit mely kicsit recsegő hangot ad ki viszont ez már nem tudja felhúzni és elrontani napot. Kinyílik az ajtó és egy igazi hideg szépség áll, a vásárolt információk igaznak tűnik. Igazi fiatal szépség áll előtte csak ismételni lehetne, orosz vér és hideg szemek, tekintet. -Tessék befáradni Anna Korszakov kisasszony! Már vártuk magát. Viszont kíséret kint marad. Janice magas volt így lenézett lányra, szivar szája szélén lógott ennek ellenére udvariasan bemutatkozott. - Nevem Dr. Janice Galvan Cunally, Mr.Black személyes titkára és jó barátja. Én rám lett bízva Anna kisasszony. Szemüveg és kék szemem megtévesztő, elhiheti nem ember vagyok egy vámpír vagyok fajtám szerint. Szivar véget meg elnézést rossz szokás már 70 éve. Mielőtt Mr.Black találkozna egy kérdést kell feltennem. Dr.Janice megfordul, és egy táskára mutat, egy luxus bőrtáska szép bőr borítással, így első látszatra krokodil bőr lehet. -Ez táska százmillió dollárt tartalmaz, benne egy speciális jeggyel mivel az Amerikai Gold Lex repülő társaság magán gépein utazhat ingyen. Elviheti táskát és víssza mehet haza, eddig mindenki ezt tette. Utolsó mondat elég gúnyos hangzott, még ha Anna nem is tudott róla eddig minden jelentkező táskával távozott is. Így Janice már nem lepődne meg dolgon, viszont lányon ott volt Argulus család ősi brossa ami viszont nem csak egy úri hölgyet de tiszta vérvonalat is jelentet. -Ha úgy dönt hogy itt marad, akkor is az öné a táska tartalma. Ezt nem veszi el senki sem öntől kisasszony. Janice magához hívja szolga lányt, egy kis díszes csomagot vesz el tőle,oda sétál majd rárakja táskára. -Dobozban egy mobiltelefon van, legjobb és saját technikán alapul két szám van benne személyes számom meg Mr.Black-é. Melyikre esik választása? Döntés magára bízom, viszont figyelmeztetem táskát viszi Namelles városa elkel hagynia és nem térhet vissza ide semmilyen formában. Visszatérne mégis én gondoskodnék személyesen eltűnéséről. Mobiltelefonra esik döntése, egy autó elviszi Mr.Black-hez természetesen!
Tekintete jövevényre kisasszony Anna Korszakov-ra esik, hideg kék szemei idézi lányt. Szivar szájában kis füstöt ereget vele, szemüvegén kicsit igazit. Nyugodt és kis mosollyal várja lány döntését.
Tárgy: Re: Blackthorn Vár Csüt. Júl. 11, 2013 6:48 pm
*Egy örökkévalóságnak tűnik amint az előtt a hatalmas, vaskos kapu előtt áll. Fúj a szellő a nagy nyílt és vizes terep miatt, de ez most a legkevesebb ami zavarja. Hajfürtjeit is finoman viszi a szél ahogy pár vízcseppet is hoz az arcra alig érezhetően. Hallja amint a rekeszek elfordulnak és a termetes ajtó nyílni kezd. Így érzi magát bármely haszonállat, mikor a vágóhídra viszik. Még ha túlzás is volna Korszakov kisasszonyt báránynak titulálni. Egy vérszopó nőszemély az, aki az ajtóban áll. Nem is számított rögtön arra a semmire kellő alakra, aki valószínűleg megvette a szüleitől, mint borjút. Vagy mint egy drága szajhát magának. Ez a hasonlat sokkal találóbb. Elfanyarodik a gondolatra, de próbálja leplezni amennyire lehet. Arca szinte rezzenéstelen, hűvös, még is csak úgy árassza magából a megvetés, undor és miegyéb nemtetszést kiváltó érzelmet. A titkárnő bemutatkozására nem mond semmit, csak tudomásul veszi. Ennyi. Hallgatja miről papol tovább, más választása úgy sincs. Magára maradt. A kíséret úgy sem számított, most látta őket először és utoljára. Sosem volt nem egymagában, már megszokta. A bőrtáskára csak egy lomha pillantást vet, a feje nem is mozdul, csak kegyetlen és jeges dárdákat szóró pillantása, majd megállapodik ismét Dr.Cunally-n, de nem sokáig, hiszen elmereng egy adott pontba, valahol a házban, úgy felel. Most szólal meg először, mert elkerülhetetlen* - Nem egy giccses táskáért jöttem. *haza menni pedig végképp nem szeretne, még csak az kéne. Évek óta nem él a szüleivel, de ha fogja a pénzt és megy, akkor csakis a karmaik közé futhat. Amit nem szeretne. Ahogy a pénz maga is hidegen hagyja jelen esetben. Ocsmánynak tartja az egészet. Vajon ezzel a táskával kecsegtet a drágalátos nagyúr a szülőknek, ha lányukat ócska szajhaként lökik egy vadidegen,de dörzsölt fickó elé? Nem, a szülei arra számítanak, hogy ahogy létrejön a mennyegző és állítólag hőn szeretett egyke leányuk potyogtat párat a 101 kiskutyából egy vénebnek, szépen és rendszeresen utalgat majd az elégedett feketeszőrű férj szép nagy összegeket hálája jeléül. Páratlan szülők, nem igaz? Mellesleg Janice asszonyság hangjában a gúnyra mit sem reagál, nem érinti és nem is érdekli a dolog. Persze megérti a lányokat, akik a sok pénzzel fejvesztve rohantak. Így mindenki jól járt, a pénzéhes szülők és lányaik. Talán csak Mr.Black nem, aztán ki tudja* - Mondtam már, hogy nem kell a táska. *semmi ingerültség nincs a hangjában-egyszerűen csak nem szereti a díszköröket-, ahogy továbbra is csak elnéz a titkár mellett, flegmatikusan, lelkileg készülve a tortúrára, vagy inkább a piaci vásárra? Lényegtelen. A találkozásra, amit sajnos nem kerülhet el, pedig nagyon szeretné. Mikor a kis dobozt hozzák, tekintete az elmerengésből rögtön rászegeződik, akár egy ragadozóé és követi a szemével, ahogy kinyújtják felé, automatikusan elveszi, meg sem várva a választási lehetőség fejtegetését előtte* - Remélem nem szeretné, hogy felhívjam Mr.Black-et. Kétlem, hogy örülne nekem. *itt a hangjára gondol, hiszen nem leplezheti ellenszenvét az egész dologgal kapcsolatban. A kérője biztosan valamilyen mázos, boldog hangú és csilli-villi fiatal husit vár, ezért biztosra veszi, hogy egy telefon és még a találkozásig sem jutnak el. Kecsegtető az ajánlat, de most még sem élhet vele. A szivarizó alakra mered újonnan, ő majd megmondja hová s merre, mikor. Valószinűleg valami limuzint küldenek és elfurikázzák a ház urához*
Stephan Blackthorn
Faj :
Farkasember
Kor :
109
Születési idő :
1915. Mar. 06.
Hozzászólások száma :
101
Tárgy: Re: Blackthorn Vár Hétf. Júl. 29, 2013 4:28 pm
Lányon tekintete ki úgy ront telefonra mintha élete legnagyobb döntése előtt állna. És nem is áll olyan messze az igazságtól. Cigit kiveszi szájából és egy nagyobb füst gomolyagot ereget levegőbe Janice, lányt hallgatja viszont annak mondanivalója teljesen hidegen hagyja. Még ha tudta is ki lány, nem gondolta hogy telefon fogja megragadni. Ez viszont meglepi,de nem mutatja ki lánynak. Elindul lány felél, arcán egy éles tán már félelmetes mosollyal. Lányban nem is, egy emberen már hideg futkosna. Lehajol Anna-hoz ki sokkal kisebb nála, majd megszólal.
-Most én vagyok neked, velem kell beérned. Véletlenek nincsenek így hogy én fogadlak sem véletlen. Mr.Black elfoglalt ilyenkor nem érhető el. Ellenőrizd, telefon elég modern kijelzi ha ki van kapcsolva egy hívót fél telefonja, egyelőre csak két szám található benne és megkérhetlek így is maradjon. Ez a telefon hármunkat kapcsol össze, ne legyenek rajta hanyagolható egyének. És egy pillanatot vár személyesen is találkozhat Mr.Black-el.
Kiegyenesedik, büszke és erőteljesnek látszódik Janice. Nem tartozik elkényeztetett és múltat tisztelő vámpírok közé, modern vámpír ki nem sértődik meg egykönnyen. Így kis vendég fenyegetően látszódó szavai sem érdeklik annyira. Nem véletlenül kapta azt nagy hatalmat mi szinte egyenrangúvá teszi Black-el! Füst felhő hagyja e megint száját, egy telefonhoz nyúl nem sokkal később egy fék hangja halható. Szolga lány ajtót nyíttfekete BMW áll, sofőr kiszáll és nyitja is az ajtót. Janice beszél sofőrrel majd megszólítja lányt.
-Nekem még sok dolgom van, élvezze az utat. Remélem jól fogja magát érezni?
Utolsó mondat után Janice, mosolya barátságos lett. Int sofőrnek ki lassan el is indul.
Kezdőlap
Tárgy: Blackthorn Vár 
