Ophelia Autumn Greed

Ophelia két tiszta vérű, vámpír dinasztia egyesülésének sarja. Az apja angol vonalon, míg édesanyja magyar vonalon képviseltetett a Bíbor Király mára szerte ágazó családfájában. Nemesek, így Ophelia is rendelkezik az elit vámpírság rendkívüli fizikai erejével és adottságaival, valamint szívósságával. A fajából adódó képességei mellett megemlítendő, hogy jelentős harcos. Katonai kiképzést kapott, így még tökéletesebb gyilkológép, mint pusztán valamelyik fajtársa. Tökéletesen ért a lőfegyverekhez, de a késekkel és robbanószerekkel is jó viszonyt ápol.
Kapcsolatait tekintve a családja minden ágon Victorius leszármazottai, így vámpír körökben befolyásos személyek. Bár meg kell hagyni, nem igazán tartja velük a kapcsolatot, kivétel az Ulliel család, mivel unokaöccsével, Oliverrel sokat edzettek együtt. Más részt, a férje, Sitka a város polgármestere, így elmondható, hogy Nameless Town uralkodó családaival jó a viszonya. Nem elhanyagolható továbbá, hogy a katonai múltja miatt jelentős ismeretséggel rendelkezik hadászati körökben.

A kis Alice, ahogy szülei szólították, ideális nemesi családba született. Anyja háztartásbeli hölgy volt, míg apja tábornok. Így a kislányt egyszerre vonzotta a viktoriánus, női idill és a sokkal zordabb, véresebb hadászat. Mindez tökéletes paradoxonként feszült különös, összetett személyiségének. Bár a gyermek talán kissé különös volt, minden rendben volt...addig a bizonyos napig. Hogy pontosan mi történt, azt talán senki sem tudja. Ha van, aki még is, az Dr. Dunkelfreud, már amennyiben sikerült a lány elnyomott emlékeiből kicsalogatnia. Opheliára a nagynénje talált rá, a szülei holtan feküdtek az ebédlő szőnyegén. Egy szem lányuk pedig a sarokban sírdogált. A nagynéni magához vette a még 10. életévét sem betöltő kisleányt, melyben nem volt sok köszönet. Az asszony basáskodott fölötte és minden percben éreztette vele, hogy bizonyára ő az oka nemzői halálának. Mindez súlyos nyomásként nehezedett Opheliára, akit soha többé nem volt ki Alíznak szólítson. A lány elméjének fala egyre csak rogyadozott, a nénje így csak hamar megelégelte a társaságát és beutalta Dr. Leo Dunkelfreud elmeklinikájára, hogy megszabaduljon tőle. Olykor, mikor jobban lett, "haza" engedték, ahol a "mostohája" tovább kínozta, rá erőltetve akaratát, elnyomva Opheliát. Nem csoda hát, hogy újra és újra a pszichiáter kezei közé került. A germán származású, vérivó elmeorvost pedig igen csak megihlette Ophelia története, így írta meg 1865-ben a Lewis Carroll álnéven kiadott Alice Csodaországban című remekművét, ami egyszerre meséli el egy megtört vámpírgyermekelme történetét. Az emberek ma már a viktoriánus kor társadalomkritikájaként értelmezik a művet, pedig annak semmi köze Viktória királynőhöz vagy más emberi dolgokhoz, főleg nem társadalmi problémákhoz. Az önmagát mesekönyv köntösébe bújtató történet egy vámpírról szól, egy másik vámpír tollából, minden más csupán a humán fantázia szülte illúzió. A kör pedig kezdődött előröl, mikor újra a zsémbes néni karmai közé került. A kényszernek sem volt vége. A nő a Bermudákban tanított mágiát a Dexternon akadémián, unokahúgát pedig akarata ellenére beíratta, mit sem törődve azzal, hogy Opheliának még csak affinitása sincsen a mágiához, tovább növelte neveltjén a nyomást. Valójában ez volt a büntetés, amiért elszökött és hivatásos katonának állt. Nem is akármilyennek, egy különleges alakulat tagjaként járta a dzsungelt, de a vámpír nemesség keze jó messzire elér...a nagynéni vissza rángatta és varázslóképzőbe taszította. De még is szerencsés változást hozott ez életében. Megismerkedett ugyanis Sitkával, a karvezetőjével és tanárával, akivel különös, váratlan módon szerettek egymásba. Az alkimista vérfarkas és a katona vámpír. Tanár-diák. Így miután a férfi eljegyezte a vámpírlányt, elköltöztek a szigetcsoportról és új életet kezdtek itt, Nameless Town városában, ahol nem ítélnek el egy ilyen nem hétköznapi kapcsolatot. Mi több, Sitka lett a város polgármestere. Nem sokkal később gyermekük fogant, nem is egy, hanem rögtön kettő! Fél vámpír-fél vérfarkas ikrek. A kiegyensúlyozott családi élet és gyermekáldás jótékony hatással volt Ophelia mentális állapotára, főleg a nagynéni távolsága, akitől férje oltalmazza. Ellenben a múltat nem törölhetjük el. Opheliában mélyen, legbelül ott szunnyad az 9ssze tört kis Alíz, és ki tudja, miféle szörnyetegek...